176071. lajstromszámú szabadalom • Kvaterner ammónium-alkánkarbonsav-anilidet tartalmazó növénynövekedést gátló szer

5 176071 6 dietil-amin, metil-etil-amin, dipropil-amin, metil-propil­­-amin, metil-butil-amin, dibutil-amin, hexil-amin, aliil­­-amin, diallil-amin, pirrolidin, piperidin, 2,3- vagy 4- -metil-piperidin, N-metil-piperidin, N-metil-N-metallil­­-amin, propargil-amin, ciano-metil-amin, hexametilén­­-amin, trimetil-amin, trietil-amin, dimetil-amino-aceto­­nitril-, dietil-amino-acetonitril, tripropil-amin és több más amin. A halogén-zsírsav-amidok és az előbb említett aminok reakciójához az aminokat úgy választjuk meg, hogy primer, szekunder vagy tercier amino-zsírsav-anilidek képződjenek, így utólagosan, egészen a nitrogénatom kvaterner szubsztitúciójáig reagáltatható. Ez a reakció szokásos kvaternerizáló szerekkel megy végbe, mint például telített vagy telítetlen alkoholok ásványi sav észtereivel, mint alkil-, alkenil- illetve alkinil-halogeni­­dekkel, dialkil-szulfátokkal vagy szulfonsav-észterek és halogén-ciano-alkánok addíciójával. Kvaternerizáló szerként minden alkalmas, mely az R6—R8 csoportok bevitelére, illetve ez utóbbi csoportok utóreagáltatására képes. Kvaternerizáló szerként a metil-kloridot, metil-bromi­­dot, metil-jodidot, etil-bromidot, etil-jodidot, propil­­-kloridot, propil-bromidot, propil-jodidot, butil-jodidot, butil-bromidot, allil-kloridot, allil-bromidot, prcpargil­­-bromidot, krotil-bromidot, klór-acetonitrilt, bróm­­-acetonitrilt, bróm-ecetsav-alkil-észtert, bróm-ecetsav­­-amidot, benzil-kloridot, izobutil-jodidot és hasonlókat említjük. A találmány szerinti í általános képletű ammónium­­vegyületek előállítására leírt eljárás egyik változata ab­ból áll, hogy valamely reakcióképes halogénnel rendel­kező halogén-zsírsav-észterből, például klór-ecetsav­­-fenil-észterből indulunk ki, ezeket az említett aminok­­kal és kvaternerizáló szerekkel kvaterner amino-zsírsav­­-fenil-észterekké alakítjuk, majd ezt követően például vizes, vagy vizes-alkoholos oldatban vagy emulzióban, II általános képletű anilinnel reagáltatva, fenol kicseré­lésével a kívánt I általános képletű kvaterner amino­­-zsírsav-aniliddé amidáljuk. Az amino-ecetsav-anilidek előállítására leírt eljárás további változata abból áll, hogy a betaín-dikloridot II általános képletű szubsztituált anilinekkel reagáltatjuk. Az I általános képletű vegyületek a mezőgazdaságban és a kertészetben a növények növekedésének szabályozá­sára szolgáló szerek hatóanyagaként alkalmasak. A kü­lönböző tipikus felhasználási lehetőségeket az alábbiak­ban soroljuk fel: az útszegélyezések, csatornatöltések, repülőterek, gyümölcsültetvények, sportpályák és dísz­pázsitok stb. növényzetének növekedésgátlásával a mun­kaigényes és költséges fűnyírás elkerülése, valamint cser­jések, sövények, díszcserjék, gyümölcs- és más fák el­burjánzásának megakadályozása. Nem kívánatos vad­hajtások kifejlődésének megakadályozása dohányfölde­ken és más kultúrákban. Hüvelyes kultúrák (például szója és földimogyoró) hozamnövelésénél a vegetatív növekedés megakadályozásával a generatív növekedés javára. Gyengeszárú növénykultúrák, mint gabona, kukorica és szója, állóképességének fokozására alkalmazva (nem kedvező időjárási feltételek esetén a növények elfekvése). Cserépkultúráknál dísznövények, mint krizantémok, mikulásvirág stb., elburjánzott növekedésének meg­akadályozása. Kultúrnövényeknél, mint amilyenek a fiatal gyümölcsfák, a virágzás fokozására. Gyümölcs­érettség meggyorsítására. Gyümölcsök leszedésének megkönnyítése a gyümölcs és a növények szára közötti elválasztó szövetréteg kialakításává). Sok vegyület még baktericid és fungicid tulajdonságo­kat is mutat. Az I általános képletű kvaterner ammóniurpsók ké­szítmények formájában alkalmazhatók, melyek az I álta­lános képletű kvaterner ammóniumsók mellett hordozó­­anyagot vagy felületaktív szert, vagy hordozóanyagot és felületaktív szert tartalmaznak. Az I általános képletű kvaterner ammóniumsók hatásossága, ezek növény nö­vekedését szabályozó szerként való felhasználásánál, a koncentrációtól függ. jEmellett az I általános képletű kvaterner ammóniumsók koncentrációja a növény­­növekedés-szabályozó szerekben jelentősen ingadozhat, melynél ez a koncentráció nemcsak a kezelésre kerülő növények fajától, természetétől, hanem a növények fiziológiai korától is függ. Ezért az alkalmazott kon­centráció a felhasználásra kerülő szertől, a növény fajá­tól és a kezelés időtartamától függően kerüljön felhasz­nálásra. A hatásos szerkoncentráció általában 1—5000 ppm, előnyösen 10—500 ppm közötti tartomány. Ezek az értékek azonban nem különös jelentőségűek. Az 1 általános képletű hatóanyagok közül hatásuk szerint mindazok tekintetbe jönnek, melyek az anilin­­gyűrűben nem szubsztituáltak, vagy 1—5 szubsztituens­­sel vannak helyettesítve. Az előnyben részesített R,—R5 gyűrűszubsztituensek például a metilcsoport, klór-, fluoratom és a trifluormetil-csoport. A monoszubszti­­tuált származékok közül a p-klór- és p-fluor-helyettesí­­téseket (R2) emeljük ki. Az előnyös diszubsztitúció az anilingyűrű 2,4-, 3,4- és a 2,5-heIyzete, melynél a 2,6- helyzet is érdekes lehet. Előnyös triszubsztitúció a 2,4,5-helyzet. A kvaterner nitrogénatom nyíltszénláncú csoportjai­ként kiváltképp az Rg csoportot, különösen a propil-, allil-, propargil-, butil- és a butenil-csoportokat emeljük ki ebben a fontossági sorrendben. Azonban a metil- és etilcsoportok is tekintetbe jönnek. Az R6 és R7 csopor­tok is nyíltszénláncú csoportok, az R6—Rs csoportok mindegyike, hogy kiváló hatást mutasson, rövidszén­­láncú (1—2 szénatomos) lehet. A következő példák a találmány szerinti I, illetve az la és Ib általános képletű hatóanyag előállítását szemlél­tetik. 1. példa (1. képlet) 282 g (2,0 mól) frissen desztillált 2-metil-4-klór-anilin és 500 ml aceton oldatához 800 ml vízben oldott 246 g (3,0 mól) vízmentes nátrium-acetátot adunk. A reakció­­elegyhez 3 óra alatt 190 ml (2,5 mól) klór-acetil-kloridot csepegtetünk erős keverés közben, mialatt a hőmérsék­letet jeges vizes hűtéssel 35—55 °C-on tartjuk. Az ada­golás befejezése után a reakcióelegyet szobahőmérsék­leten 2 óra hosszat keverjük, majd 400 ml jeges vízre öntjük. Az elegyet 5—10 C hőmérsékletre hűtve a klór­­-acetil-2-metil-4-klór-anilidet leszűrjük, vízzel jól ki­mossuk és vákuumban 60 °C hőmérsékleten szárítjuk. Kitermelés 423 g; az elméleti 97%-a. Olvadáspont: 128—129 °C. 21,8 g (0,1 mól) klór-acetil-2-metil-4-klór-anilidet 100 ml abszolút alkoholban oldunk és 21,3 g (0,3 mól) pirrolidint adunk hozzá, és az oldatot keverés közben 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom