176069. lajstromszámú szabadalom • Eljárás módositott alkidműgyanták szerves oldószeres oldatainak előállítására

3 176069 4 viniltoluollal, akrilát monomerekkel történő módosítá­sa, amelyet például a 3 349 050 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismertet, javítja a szára­dási tulajdonságokat, de ugyanakkor romlik a bevona­tok rugalmassága, átszórhatósági tulajdonságaik, össze­­férhetőségük más gyantatípusokkal. Ismert olyan eljárás is, amikor az alkidgyantákat mo­nokarbonsavakkal, például benzoesavval, p-tercier-bu­­tilbenzoesavval módosítják. Ezeknek alkidgyantákba való beépítése általában javítja azok száradását, de mi­után nehezen észtereződnek, az alkidgyanták gyártási ideje hosszú, a gyanták savszáma magas (T. C. Patton: Alkyd resin technology, 104. oldal, 1962. New York). A 3 965 059 számú amerikai egyesült államokbeli sza­badalmi leírás szerint előállított, szénhidrogéngyanták­kal módosított alkidgyanták csak alárendelt helyeken alkalmazhatók, mert az ilyen bevonatok erős sárgulási és krétásodási hajlammal rendelkeznek. Ugyancsak hát­rányos a gyártásuk során alkalmazandó magas hőmér­séklet i». Az 1 456 107 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás nem fenolos monoalkoholokkal, előnyösen 2-etil-hexa­­nollal módosított, javított száradással rendelkező alkid­gyantákat ismertet. Az ilyen módosítás hatása gyakor­latilag ugyanaz, mintha a megfelelő monokarbonsavat alkalmaznák. A tulajdonságok jelentős változtatásához viszonylag nagy mennyiségben szükségesek, ami már behatárolja a formulázási lehetőségeket. Kész alkidgyantákhoz keménygyantákat adagolva ja­vulnak a velük készített bevonatok száradási és optikai tulajdonságai. Hagyományosan alkalmazott kemény­gyanták például a fenyőgyanta, ciklohexanon-gyanfa, fenolgyanták stb. Ezeket a gyantákat oldataik formájá­ban elegyítik az alkidgyanta-oldattal, ezért az ilyen eljá­rás hátránya, hogy a bevonatok rugalmassága és vegy­szerállósága erősen romlik. Vizsgálataink során arra a meglepő felismerésre jutot­tunk, hogy ha az alkidgyanták módosítására kemény­gyantaként olyan ketongyantákat alkalmazunk, ame­lyeknek hidroxilszáma 50—400 mg KOH/g, olvadás­pontja 50—150 °C (DIN 53180 szerint mérve), az így előállított alkidgyanták javított tulajdonságokat mutat­nak, mert javul a száradóképességük, nő a gyanták pig­mentnedvesítő képessége, növekszik a fény- és színtar­tósságuk, kiváló optikai tulajdonságokkal, „gyantás fénnyel” rendelkeznek, ugyanakkor az előzőkben ismer­tetett hátrányokat nem mutatják. A találmány értekéében úgy járunk el, hogy egy vagy több polikarbonsavat, -anhidridet vagy monokarbon­savat vagy ezek keverékét és egy vagy több polialkoholt, ahol kívánt esetben a mönokarbonsav és a polialkohol egy része triglicerid.alakjában van jelen, 160 és 260 °C közötti hőmérsékleten reagáltatunk a reakció során ke­letkező víz folyamatos eltávolítása inellett oly módon, hogy a reakcióelegyhez 50—400 mg KOH/ghidroxil­­számú és 50—150 °G olvadáspontú, hidroxilesopor­­to(ka)t tartalmazó ketongyantát adunk olyan Mennyi­ségben, amely a reakcióelegy kiindulási hidroxilazámd­­nak 0,1—25%-át biztosítja. A reakció során a ketongyanta hidroxilcsoportjai és a karbonsav karboxilcsoportjah között észáerdzési reak­ció játszódik le. Az így kapott, módosított alkidgyanták száradási tulajdonságaikban, ?a bëvonàtaikn ésatétikai megjelenésében hasonló tulajdonságokat mutatnak, mintha a ketongyantákat fizikailag elegyítenénk al­kidgyantához, de a vegyszerállóságban, pigmentnedve­sítő képességben bekövetkező ugrásszerű, meglepő javu­lás bizonyítja a kémiai módosítás hatásosságát. A vizs­gálati eredmények szerint az eljárás előnyei különösen a 30—70% közötti olajhosszúságú alkidgyantáknál érvé­nyesíthetők már viszonylag kis mennyiségű hidroxil-ke­­tongyanta esetén is. Hidroxilcsoportokat tartalmazó ketongyantaként elő­nyösen hidroxilcsoportokat tartalmazó ciklohexanon­­-metanol gyantát, alkilciklohexanon-metanol gyantát, ciklohexanon-formaldehid gyantát, alkilciklohexanon­­formaldehid gyantát, acetofenon gyantát, acetofenon­­formaldehid gyantát vagy ezek közül kettőnek vagy többnek az elegyét alkalmazzuk. A hidroxilcsopor­­to(ka)t tartalmazó ketongyanták ismertek, Így például a 864 451 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban ismertetett módon állíthatók elő. Az eljárásban polialkoholként például az alábbiakat alkalmazhatjuk: etilénglikol, propilénglikol, butándiol, hexándiol, dimetil-l,3-pentándiol, 2-etil-l,3-pentándiol, dimetilolciklohexán, perhidrobiszfenolok, polietilén- és polipropilénglikolok, glicerin, trimetiloletán, trimetilol­­piopán, hexántriol, 1,2,4-butántriol, pentaeritrit, szor­­bit, mannit, dipentaeritrit. ; A polikarbonsavak példái: ftálsav, izoftálsav, tereftál­­sav, hexahidroftálsav, endometiléatetrahidrpftálsav, fye­­xaklórendometiléntetrahidroftálsav, maleinsav, fumár­­sav, itakonsav, vagy ezek megfelelő anhidridjei, adipifl­­sav, szebacinsav, dimerizált zsírsavak, trimellitsaV vagy anhidridje. Alkalmas nionokarbonsavak példáiul k ben­­zoesav, p-tercier-butilbenzoesav, hexahidrobenzoesav, akrilsav vagy egyéb alifás, cikloalifás vagy aromás mo­nokarbonsavak. Száradó olajkomponensként előnyösen alkalmazha­tók a szójaolaj, lenolaj, napraforgóolaj, tallolaj, kínai faolaj, ricinus- és dehidratált ricinusölaj, illetve ezek zsírsavai. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg. 1. példa 42 sr. napraforgóolaj zsírsavat, 11 sr. pentaeritritet, 13 sr. ciklohexanon-formaldehid gyantát (hidroxilszáma 150 mg KOH/g, olvadáspontja 105 °C) és 34 sr. HET- savat 120 °C-on homogén tömeggé olvasztunk ’ össze, majd 5 sr. xilolt adunk hozzá. A kondenzációt 215 “el­végezzük, a reakció során keletkező vizet azeotrop desztilládéval folyamatosan eltávolítjuk. A megadott hőmérséklet elérését követő ó óra után 150sec viszkozitá­sú (DIN 4 mérőpoháron, 20 °C-on, xilol és lakkben­zin 1:1 arányú elegyében' oldva) anyagot kápunk. A termék világos színű, savszáma 12 mg KOH/g. Az ol­dathoz kobalt és ólom szárítókat adagolva gyorsan szá­radó, fényes, vízálló lakkbévonat állítható elő; Az alkalmazott hidröxil-ketongyanta mennyisége a kiindulási reakcióelegy hidroxilszámának 9,72%-át biz­tosítja; 'OhpiMr 45 slNTicinéaaiiésavat, 7 m1; benxoesava*, 2h shpenta­­eritritet, 25 sr: ftálsaVanindridet éá i 2 sttmetikiklohexá­­non-formaldehid gyantát (hidroxilszáma: 78 'itng 5 10 15 20 25 30 35 40 45] 50 55 '60 065 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom