176061. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ömlesztett darabos termény átszellőzéssel történő tárolására
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI találmány 176061 A Bejelentés napja: 1978. X. 25. (BA—3717) Nemzetközi osztályozás: A 01 F 25/00 F 24 F 7/00 Közzététel napja: 1980. V. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. VI. 30. Feltaláló: Szabadalmas: Bányai Miklós, oki. gépészmérnök, oki. mérnök-közgazdász, Budapest AGROBER Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező, Beruházási Vállalat, Budapest Eljárás és berendezés ömlesztett darabos termény átszellőzéssel történő tárolására 1 2 A találmány ömlesztett darabos termény — pl. burgonya, hagyma, cukorrépa stb. — nyílásokkal áttört fenékcsatomájú zárt térségben megfelelő hőmérsékletű levegővel való átszellőztetésével történő tárolására vonatkozik. Az ömlesztett darabos terménynek ez a tárolása általánosan alkalmazott. Nevezetesen a tárolásnak gépi hűtéssel lehűtött, egyenletes hőmérsékletű tárolási módja igen költséges, ezért az ömlesztett darabos terménynek a betakarítástól a folyamatos értékesítésig, legfeljebb tehát a következő év elejéig történő tárolását megfelelő szellőztetéssel oldják meg. Ennek lényege, hogy a terményt olyan zárt térben halmozzák fel, amely nyílásokkal áttört fenékcsatomákkal van ellátva ; e fenékcsatornákon megfelelő hőmérsékletű hideg levegőt nyomnak a zárt térségbe a terményen át, amely azt a benne kifejlődött hő ellenében hűti, eltávolítja a terményben kifejlődő nedvességet és széndioxidot, és ezzel megóvja a romlástól. A térségből a fölös levegő eltávozása történhetik a gerincvonal mentén szelepszerűen működő zsalusoron át, vagy visszaáramolhatik a ventillátor környezetébe. Az átszellőztetéssel történő hűtéshez megfelelő hőmérsékletű levegő szükséges. Ezt a természet szolgáltatja, az üzemeltetőnek xsak arra kell ügyelnie, hogy a ventillátorok működési idejét a külső hőmérséklethez igazítsa. Ez a legegyszerűbb kézi szabályozáson túlmenően történhetik a termény és a külső levegő hőmérsékletét érzékelő differenciáltermosztát segítségével, amely a ventillátorok működését önműködően szabályozhatja. A fenékcsatomákat lehet a padlózatra ráfektetni, vagy a padlószint alá beépíteni. A nyílásokat alkothatják párhuzamos rések, amelyeket pl. a lefedő — vagy a ráfektetett csatornák esetén esetleg a csatorna építőanyagát is 5 alkotó — pl. fa elemek között hagynak meg, vagy alkothatja perforáció pl. a fenékbe épített csatorna fedőlemeze esetén stb. A levegőáramlást egyenletessé teendő, a csatornaszelvényt a kezdőszelvénytől számítva fokozatosan csökkentik, esetleg a nyílások nagyságát vagy el- 10 osztását megfelelően változtatják. Egyes rendszerekben a levegőt a ventillátorok a csatornákból nem kifújják, hanem a térségből oda beszívják. Az ily módon kialakított rendszerek általában bevál- 15 tak, mégis van egy mindeddig ki nem küszöbölt hátrányuk. Nevezetesen a párhuzamos fenékcsatomák sűrűségének a rendszer gazdaságossága (építés, a ventillátorok üzeme) korlátot szab. Az egyes fenékcsatornákból a zárt 20 térbe benyomott levegő a terményen át ékszerűen szélesedően áramlik felfelé; fő áramlási vonala a csatorna padlójára merőleges marad. S bár a fenékcsatomák egymástól való távolsága kisebb szokott lenni, mint a tárolási magasság, így ezek az áramlási ékek egymásba átha- 25 tolnak, mégis mindig marad a fenékközeiben a fenékcsatomák között egy holttér, amely egyáltalán nem, vagy nem kellően szellőzik, s ahol a terményben romlási gócok keletkezhetnek. Ezt a hátrányt mindeddig nem sikerült kiküszöbölni. 30 A jelen találmány éppen ennek megoldását tűzte ki 176061
