176061. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ömlesztett darabos termény átszellőzéssel történő tárolására
3 176061 4 célul és olyan eljárást és berendezést kíván szolgáltatni, amely az ömlesztett darabos termény szellőztetéssel való tárolását az eddigihez hasonló módon, de szellőzési holtterek nélkül oldja meg. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy ha a befúvott levegő szomszédságában légszívást alkalmazunk, akkor az ellenállás arrafelé annyira lecsökken, hogy a befúvott levegő főáramlási iránya a szívás felé fordul el; ennek megfelelően ha pl. minden második fenékcsatomát megszívjuk, akkor a befúvott levegő nem felfelé, hanem a szomszédos csatornák felé fog áramlani, és a terményt a két-két csatorna közötti eddig holttérben is átszellőzteti. Ennek megfelelően a találmány szerinti eljárás lényege, hogy a párhuzamos fenékcsatornákon át a levegő befúvását kiválasztott, célszerűen minden második fenékcsatornán át időszakosan levegő elszívással váltjuk fel. Ezáltal nemcsak át lehet szellőztetni a két csatorna közötti holtteret is, hanem — mivel most már nem kell számolnunk holttér képződésével — meg lehet növelni a párhuzamos fenékcsatomák egymástól való távolságát is; kevesebb fenékcsatornát kell építeni és kevesebb ventillátort kell üzemben tartani. Ezt a távolságot még azzal is növelni lehet, hogy pl. a szívott levegő-szállítást a befúvott levegőszállításhoz képest megnöveljük. Energiát takaríthatunk meg a találmány értelmében ezenkívül azzal is, ha a ventillátorok fordulatszámát megfelelően szabályozzuk, és pl. hűvös idő esetén a ventillátorokat alacsonyabb fordulatszámmal járatjuk. A szabályozást — tehát a levegőelszívás kezdeti és bevégző időpontját, illetőleg a befúvás és/vagy az elszívás légszállításának változtatását pl. a ventillátorok fordulatszámának megváltoztatásával, a külső hőmérséklet mellett célszerűen a fenékcsatorna felett a termény felső rétegében, a csatomaközökben pedig a termény alsó rétegében érzékelt hőmérséklet alapján határozhatjuk meg. Az eljárás foganatosítására a találmány megfelelő berendezéseket is szolgáltat. Ezek lényege, hogy a párhuzamos csatornák közül valamennyi, vagy a kiválasztott pl. minden második fenékcsatorna bevezető nyílása előtt mindkét irányban történő levegőszállításra alkalmas külön-külön, vagy egyesített (reverzibilis) ventillátora van. Előnyös, ha a szívó- és/vagy nyomó ventillátorok légszállítása szabályozható. Végül a berendezés működését egészben vagy részben automatizálni is lehet, ha a berendezésnek a külső levegő hőmérsékletét érzékelő egy vagy több, előnyösen valamennyi fenékcsatorna felett az ömlesztett darabos termény felső rétegében, a fenékcsatomák által közrevett egy vagy több, célszerűen valamennyi térségben pedig a termény alsó rétegében elrendezett érzékelővel ellátott egy vagy több differenciáltermosztátja van. Mivel a berendezés egyébként nem különbözik a már ismert és bevezetett szellőzéssel működő tárolási berendezésektől, a felsoroltakon kívül további előnye, hogy a meglevő berendezések a ventillátorok cseréjével vagy hozzápítésével és további differenciál-termosztátok behelyezésével könnyűszerrel átalakithatók a találmány szerinti berendezésekre és ily módon sokkal gazdaságosabban és hatékonyabban üzemeltethetők a találmány szerinti eljárás alkalmazásával. A következőkben találmányunkat annak egy példaképpeni kiviteli alakján részletesebben is megmagyarázzuk a mellékelt ábrákra való hivatkozással. Az ábrák közül az 1. ábra a berendezés példaképpen! kiviteli alakjának a fenékcsatomák irányára merőleges metszetben ábrázolt elrendezési vázlata abban a működési szakaszban, amelyben minden ventillátor levegőt fúj be a zárt térségbe ; a 2. ábra az 1. ábrán bemutatott berendezésnek azonos elrendezési vázlata abban a működési szakaszban, amelyben csak minden második ventillátor fúj be levegőt a zárt térségbe, míg minden második ventillátor levegőt szív el. Az 1. és 2. ábrán az 1 tető és a 2 padló közötti zárt térség alkotja azt a 3 raktárhelyiséget, amelynek egy részletét láthatjuk, s amelyet a 4 szintig ömlesztett darabos terménnyel, pl. az 5 burgonyával töltöttünk meg. A 2 padlószint alatt vannak kialakítva a 11...15 fenékcsatornák, amelyek mindegyikét egy-egy 6 perforált lemez borít. A 11...15 fenékcsatornák mindegyike előtt van egy-egy 21...25 reverzibilis ventillátor. Két-két 11...15 fenékcsatorna között az 5 burgonya alsó rétegében vannak a 7 alsó, a fenékcsatornák tengelyvonala felett, az 5 burgonya felső rétegében pedig a 8 felső érzékelők elhelyezve. Amikor valamennyi 21...25 ventillátor levegőt fúj be a 3 raktárhelyiségbe, akkor a befújt levegő az 5 burgonyán keresztül felfelé, a nagyjából a szaggatott vonallal határolt 9 ék alakú térségen át halad; a főiránya a 11... 15 fenékcsatornák középvonala felett alakul ki, amit vastag nyíllal ábrázoltunk, mellette a levegő intenzívebben, a 9 kúp szélein már kevésbé intenzíven áramlik; két-két fenékcsatorna között azonban mindig marad egy-egy, az ábrán sraffozott, 10 holttér, amelybe friss befúvott levegő egyáltalán nem, vagy alig kerül. A 2. ábrán azt a működési szakaszt látjuk, amelyben a találmány szerinti eljárással ezeket a 10 holttereket is átszellőztetjük. Ebben a működési szakaszban a 22 és 24 ventillátorokat ellenkező irányban járatva a levegőt a 12 és 14 csatornákon át megszívjuk, míg a 21, 23 és 25 ventillátorokat továbbra is fúvó irányban járatjuk úgy, hogy a 11, 13 és 15 csatornákon át a friss hűtőlevegő továbbra is a 3 raktár belseje felé áramlik. Most azonban a 11,13 és 15 csatornákon érkező levegő a 12, 14 csatornák szívóhatására nem felfelé, hanem a vastag nyíllal ábrázolt főirányban oldalirányban fog áramlani és nagyobb intenzitással az alsó rétegekben, kisebb intenzitással ennél feljebb, a szaggatott vonal által határolt térséget szellőzteti át. Ez a szellőztetés tehát elsősorban éppen a korábban kihagyott holttereket éri; bizonyos idő elteltével a szellőztetést ismét az 1. ábra szerint lehet folytatni. Ezek a szellőztetési irányváltozások mindenkor az eddig is szellőztetésre fordított időhatárokon belül történnek; változatlan maradhat a befúvott levegőfeleslegnek (az 1. ábra szerinti szakasz) a tetőzsalukon vagy a ventillátor környezetében történő távoztatása is; a 2. ábra szerinti szakaszban természetesen levegőfelesleg gyakorlatilag nincsen, ekkor all, 13, 15 csatornákon befúvott levegő a 12, 14 csatornákon át távozik. A működési időszakaszok megállapítására szolgálnak a 7 alsó és 8 felső érzékelők. A 7 érzékelők segítségével meg lehet állapítani a holtterek hőmérsékletét, ebből következtetni tudunk az itt tárolt termény szellőzetlenségére, esetleg romlására is. Ha a 7 és 8 érzékelők nincsenek valamennyi csatomaközben, illetve csatorna felett elhelyezve, akkor csak az átlag hőmérsékletkülönbséget észlelhetjük, de ha minden csatornaközben van 7 alsó és minden csatorna fölö' 18 felső érzékelő, akkor a teljes 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
