176051. lajstromszámú szabadalom • Permetezőszer adalék ásványi olajtartalommal növényvédelmi célokra
3 176051 4 a ragasztóanyagokon kívül egyéb segédanyagokat is tartalmaznak, például emulgeátorokat. Kremnyev és Arcsutanov margarin emulgeátorok emulziós tulajdonságait ismerteti, illetőleg hasonlítja össze víz/toluol és toluol/víz rendszerben. A négy emulgeátor (sztearinsav-mono- és diglicerid keveréke; telített zsírsavak poliglicerin észterei; 75% sztearinsav-mono- és diglicerid és 25% lecitin keveréke; tiszta lecitin) közül a telített zsírsavak poliglicerin észterei bizonyultak a fenti rendszerekben a legjobbnak [C. A., 61 2398g]. A vizsgált emulgeátorok mindössze arra alkalmasak, hogy a margarinban jelenlevő vizet emulzióban tartsák. Alkalmazásukkal azonban nem készíthetünk vízben emulziót. Becher P. és Becher D. felületaktív anyagok 1%-os vizes oldatának felületi feszültségét vizsgálták különböző anyagokon, például teflonon, paraffinon, szója és gabona leveleken, s összefüggést állapítottak meg a felületaktív anyagok mennyisége és a felületi feszültség értéke között [Adván. Chem. Ser. 1967, No. 86, 15—23; C. A., 70,105 335m (1969)]. Takisawa és munkatársai N-acil-glutamátsót és frakcionált lecitint tartalmazó kozmetikai detergens készítményt ismertettek. Vizsgálataik szerint a 18% N-oleil-L-glutamát-mononátriumsót és 2% lecitint tartalmazó kompozíció detergens hatása zsíros illetve olajos üvegen jobb, mint az ezeket a komponenseket nem tartalmazó készítményeké [75—70 410 sz. publikált japán szabadalmi bejelentés; C. A., 83,181 466p (1975)]. Az „adjuváns” olajokat nem használják általánosan hatásfokozó adalékként a növényvédőszerekhez, bár alkalmazásuk előnye nyilvánvaló lenne. Ennek okai a következők : — A tenyészidőszakban csak olyan emulgeálható olajkészítmény használható, amely nem okoz fitotoxikus tüneteket (perzselést, levélelhalást). A perzselő hatástól mentes olajok gazdaságtalanul állíthatók elő, mivel a felhasznált ásványolajpárlatból el kell távolítani az összes aromás és telítetlen vegyületet. — Napos időben —■ kijuttatás után — a csak telített vegyületekből álló készítmények is okoznak perzselést az érzékeny növényeken, elsősorban annak következtében, hogy az olajok levegőn — napfény hatására — savas vegyületekké oxidálódnak, és a képződő termékek az epidermiszt károsítják. — Az emulgeálható olajok további hátránya, hogy a permedéhez adagolva elősegítik a permedé lecsorgását a felületről, és így a leveleken kevés permetbevonat marad vissza. A szer nagyobbik része a talajra jutva kárba vész. — Az is kedvezőtlen, hogy az olajos, emulziós permetbevonat esőállósága gyenge, így már kevés eső hatására is lemosódik a növényvédőszer a növények felületéről. A találmány célja olyan olajos permetezőszer adalék biztosítása, amely a fenti káros hatásoktól mentes. Arra a meglepő és nem várt felismerésre jutottunk, hogy a lecitinek — adalékként alkalmazva — az emulgeálható ásványi olajok „adjuváns” hatását jelentősen fokozzák, és ugyanakkor a mezőgazdasági célokra alkalmazott olaj készítményektől eltérően a legkényesebb kultúrnövényeken sem okoznak perzselést, még abban az esetben sem, ha a permetezés tűző napfényben történik. Ásványi olajként előnyösen paraffinolajat vagy vazelinolajat alkalmazunk. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy az emulgeálható olajokban feloldódott lecitinek az olajok savas jellegű, telítetlen alkotórészeinek perzselő hatását is megszüntetik, és így a találmány szerinti készítmény előállításához nem szükséges olyan fehér olajat használni, amelyet többször raffinálással minden telítetlen és aromás alkotórésztől megszabadítottak. Ezáltal az eddigieknél lényegesen gazdaságosabban állítható elő olajos permetezőszer, amely ezenfelül szélsőséges időjárás esetén sem okoz perzselést. A találmány szerinti permetezőszer adalék fitotoxicitást csökkentő anyagként 0,5—15,0 s% lecitint tartalmaz. A lecitin célszerűen növényi eredetű, tisztítást általában nem igényel. Lecitinként használhatjuk valamely növényi eredetű lecitin és a megfelelő növényi olaj elegyét is. Előnyösen az MSZ 08—1125 szabványnak megfelelő minőségű lecitint használnak. A szakember számára meglepő, hogy a lecitin gyakorlatilag megszünteti az olajok fitotoxieitását. A lecitinnek ezt a hatását a későbbiek során kísérleti adatokkal támasztjuk alá, összehasonlítva a lecitint tartalmazó és a lecitin nélküli permetezőszer adalékok hatását. A találmány szerinti permetezőszer adalékok a levél felületéhez kitűnően tapadnak, egyúttal visszatartva a rendszerint velük együtt alkalmazott növényvédőszereket, előnyösen herbicid, inszekticid vagy fungicid szereket is. Az utóbbiak a permedével kialakított bevonatban megtapadva hosszabb időn át képesek a hatásukat kifejteni, ezért a találmány szerinti permetezőszer adalékok alkalmazása igen gazdaságos. A találmányt az alábbi példákkal részletesen ismertetjük. 1. példa 90 sr technikai paraffinolajban (aromás és telítetlen tartalom 20%) keverés közben feloldunk 2.5 sr emulgeátort (ATLOX 775, gyártó Atlas Chemical Ind.) és 2.5 sr nátrium-dioktil-szulfoszukcinát nedvesítőszert (Nonit, gyártó Agrokémia Szövetkezet, Sellye), majd az elegyhez hozzáadunk 5 sr nyers napraforgó lecitint (60% napraforgóolaj és 40% lecitin), és addig keverjük, amíg a komponensek homogén oldatot nem képeznek. 2. példa 80 sr technikai paraffinolajban keverés közben feloldunk 2.5 sr emulgeátort (ATLOX 4856 B, gyártó Atlas Chemical Ind.) és 2.5 sr emulgeátort (ATLOX 4885 B, gyártó Atlas Chemical Ind.), a kapott oldathoz hozzáadunk 15 sr nyers szója lecitint (72% lecitint és 28% szójaolaj), és az elegyet addig keverjük, amíg homogén oldatot nem kapunk. 3. példa 90 sr KKV MF 7 fehér olaj (technikai minőségű paraffinolaj, aromás tartalom legfeljebb 5%), 3 sr emulgeátor (ATLOX 4856 B, gyártó Atlas Chemical Ind.), 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
