176033. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,3-diszubsztituált karbamid-származékok előállítására
3 176033 4 tahidro-2-oxo-lH-azonin-l-il-csoport. Ezek a laktámcsoportok természetesen a fentiek szerinti szubsztituenseket hordozhatják, n és q értéke előnyösen 3. Az Rj, R2, R3, R8, R7 és Rg szubsztituens bármilyen helyzetben kapcsolódhat a laktám-csoportokhoz. Az (I) általános képletű vegyületek a következő általános eljárással állíthatók elő: valamely (II) általános képletű N-(aminoalkil)-laktámot, ahol Rp R2, R3, R4, m és n jelentése a fenti, és egy (III) általános képletű N-(amino-alkil)-laktámot, ahol Rs, R6, R7, Rg, q és p jelentése a fenti, egy (IV) általános képletű vegyülettel reagáltatunk, ahol X jelentése a fenti, Y és Z jelentése halogénatom vagy imidazolil-csoport. A reakciót bázikus kondenzálószer jelenlétében hajtjuk végre, inert közegben. Ha a (IV) általános képletben Y és Z jelentése halogénatom, a vegyidet célszerűen foszgén vagy tiofoszgén. Ha Y és Z jelentése imidazolil-csoport, a (IV) általános képletű vegyidet célszerűen l,l'-karbonil-diimidazol vagy l,r-tiokarbonil-diimidazol. Az (I) általános képlettel átfogott valamennyi vegyület előállítására alkalmas fenti általános eljáiáson túlmenően az (I) általános képletű, szimmeti ikus felépítésű vegyületek további eljárásváltozatokkal is előállíthatok. Az (I) általános képletű szimmetrikus vegyületek esetén Rj=R6, R2=R7, R3=R8, R4=Rj, n=q és m=p. így szimmetrikus 1,3-diszubsztituált-karbamid-származékokat úgy állíthatunk elő, hogy valamely (II) általános képletű N-(aminoalkil)-laktám két mólekvivalens mennyiségét reagáltatjuk egy (IV) általános képletű vegyület egy mólekvivalens mennyiségével, egyébként a fentebb megadott reakciókörülmények között. A (IV) általános képletben Y és Z jelentése a fenti, vagy Y jelentése halogénatom és Z jelentése 1—4 szénatomos alkoxi-csoport. Ez utóbbi esetben a (IV) általános képletű vegyület egy halogén-hangyasav-alkilészter, előnyösen klórhangyasav-etilészter. Az X helyében oxigénatomot tartalmazó szimmetrikus (I) általános képletű 1,3-diszubsztituált-karbamid-származékokat úgy is előállíthatjuk, hogy valamely (V) általános képletű laktám-N-alkánsav-kloridot, ahol Rb R2, R3, R4, n és m jelentése a fenti, egy organoszilil-aziddal reagáltatunk, és a kapott (VI) általános képletű laktám-N-alkán-izocianátot, ahol Rj, R2, R3, R4, n és m jelentése a fenti, vízzel kezeljük. Organoszilil-azidként például trimetil-szilil-azidot alkalmazhatunk. A (VI) általános képletű laktám-N-alkán-izocianát vizes kezelése során parciális hidrolízis következik be, s a képződő amin az átalakulatlan izocianáttal reakcióba lép, s a megfelelő diszubsztituált karbamid képződik. A lejátszódó reakciók az alábbi reakcióvázlattal szemléltethetők, általánosan : 2 RNC0+H20 -[RNH2+C02+0CNR] -- RNHCONHR+C02. Szimmetrikus (I) általános képletű 1,3-diszubsztituált-karbamid-származékok előállítására úgy is eljárhatunk, hogy valamely (VII) általános képletű laktám, ahol Rt, R2, R3 és n jelentése a fenti, két mólekvivalens mennyiségét egy (VIII) általános képletű l,3-bisz(hidroxi-alkíI)-karbamid-származék mólekvivalens mennyiségével, ahol X, R4 és m jelentése a fenti, reagáltatjuk. Ugyancsak a találmány szerint, az X helyében oxigénatomot tartalmazó szimmetrikus (I) általános képletű 1,3-diszubsztituált-karbamid-származékokat, ahol R4 és Rj jelentése hidrogénatom, m és p értéke zérus, R, =R4, R2=R7, R3=Rg, n=q, úgy is előállíthatjuk, hogy valamely (VII) általános képletű laktám 2 mólekvivalens mennyiségét karbamid mólekvivalens mennyiségével és formaldehid 2 mólekvivalens mennyiségével reagáltatjuk. A reakciót az A reakcióvázlat szemlélteti. A találmány szerint az (I) általános képletű vegyületek előállítására tehát úgy járunk el, hogy a) valamely (II) általános képletű N-(aminoalkil)-laktámot, ahol R,, R2, R3, R4, n és m jelentése a fenti, és egy (III) általános képletű N-(amino-alkil)-laktámot, ahol Rs, R6, R7, R8, q és p jelentése a fenti, bázikus kondenzálószer jelenlétében egy (IV) általános képletű vegyülettel, ahol X jelentése a fenti, Y és Z jelentése halogénatom vagy imidazolil-csoport, reagáltatunk; vagy b) (I) általános képletű szimmetrikus 1,3-diszubsztituált-karbamid-származékok előállítására, ahol Rí=R6, R2=R7, R3=R8, R4=Rj, n=q, m=p, és jelentésük egyébként a fent megadott, valamely (II) általános képletű N-(aminoalkil)-laktám két mólekvivalens menynyiségét bázikus kondenzálószer jelenlétében egy (IV) általános képletű vegyület, ahol Y és Z jelentése a fenti, vagy Y jelentése halogénatom és Z jelentése 1—4 szénatomos alkoxi-csoport, mólekvivalens mennyiségével reagáltatjuk ; vagy ej azX helyében oxigénatomot tartalmazó (I) általános képletű szimmetrikus 1,3-diszubsztituált-karbamidszármazékok előállítására, ahol Rj=R6, R2=R7, R3=R8, R4=R5, m=p és n=q, és jelentésük egyébként a tárgyi körben megadott, valamely (V) általános képletű laktám-N-alkánsav-kloridot, egy oiganoszilil-nitriddel reagáltatunk, és a kapott (VI) általános képletű laktám-N-alkán-izocianátot vízzel kezeljük; vagy d) (I) általános képletű szimmetrikus 1,3-diszubsztituált-karbamid-származékok előállítására, ahol Rj = =R6, R2=R7, R3=R8, R4=R5, m=p, n=q, és jelentésük egyébként a fent megadott, valamely (VII) általános képletű laktám két mólekvivalens mennyiségét egy (VIII) általános képletű l,3-bisz(hidroxi-alkil)-karbamid-származék mólekvivalens mennyiségével reagáltatjuk; vagy ejazX helyében oxigénatomot tartalmazó (I) általános képletű szimmetrikus 1,3-diszubsztituált-karbamidszármazékok előállítására, ahol R4 és R5 jelentése hidrogénatom, m és p értéke zérus, Rj = R6, R2=R7, R3=R8, n=q, és jelentésük egyébként a fent megadott, valamely (VII) általános képletű laktám két mólekvivalens menynyiségét karbamid mólekvivalens mennyiségével és formaldehid két mólekvivalens mennyiségével reagáltatjuk. A találmány szerinti eljárás kiindulási anyagait képező (II), illetve (III) általános képletű N-(aminoalkil)-laktámok közül néhányat az irodalomban már leírtak. így például az l-(2-aminoetil)-2-pirrolidinont W. Reppe és munkatársai írták le [Liebig’s Ann., 596, 203 (1955)], az l-(3-aminopropil)-2-pirrolidinon pedig a Chem. Abstr., 53, 4816 (1959) referátumban szerepel. Az irodalomban még le nem írt kiindulási vegyületek mindegyike előállítható a következő ismert módszerek valamelyikével: A) módszer: halogén vegyület ammonolízise; B) módszer: amid Hofmann-lebontása; C) módszer: nitril redukciója. A fenti módszerek alkalmazása során a halogénvegyületeket, az amidokat, illetve a nitrileket a megfelelő Ri> 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
