176020. lajstromszámú szabadalom • N-(4-benzil-oxi-fenil)-N'-metil-N'-metoxi-karbamidot tartalmazó herbicid kompoziciók és eljárás a hatóanyag előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTAR8ASAG i SZABADALMI 176020 LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1977. III. 15. (SU-943) C 07 C 127/16, 127/17, Japán-beli elsőbbsége: 1976. III. 16. (28 999/1976) 127/19. A 01 N 9/20 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. V. 28. Megjelent: 1981. IV. 30. » í , Feltalálók: Szabadalmas: Yoshida Ryo vegyész, Kawanishi-shi, Sumida Seizo vegyész, Nishinomiya-shi, Sumitomo Chemical Company Limited, Itooka Eiyoshi vegyész, Takarazuka-shi, Noguchi Hiroshi vegyész, Osaka, Japan Kamoshita Katsuzo vegyész, Toyonaka-shi, Japán N-(4-benzil-oxi-fenil)-N’-metil-N’-metoxi-karbamidot tartalmazó herbicid kompozíciók és eljárás a hatóanyag előállítására 1 A találmány hatóanyagként (I) képletű N-(4- -benzil-oxi-fenil)-N’-metil-N’-metoxi-karbamidot tartalmazó herbicid kompozíciókra, továbbá a hatóanyag előállítására vonatkozik. A találmány szerinti herbicid kompozíciók igen erős herbicid hatást 5 fejtenek ki a szójabab-veteményben élősködő gyomokkal szemben, anélkül azonban, hogy a szójababot károsítanák. A szójabab világszerte elterjedten termesztett haszonnövény, amit elsősorban olaj- és növényi 10 fehérje-forrásként hasznosítanak. Tekintettel arra, hogy az élősdi gyomok jelentős mértékben csökkentik a szójabab terméshozamát, igen nagy szükség van a szójabab-veteményék gyommentesítésére. A modem mezőgazdasági technikában a gyomirtás- 15 hoz herbicid hatású anyagokat használnak fel. A szójabab-vetemények gyommentesítésére jelenleg alkalmazott herbicid kompozíciók közös sajátsága, hogy hatásukat talajra felvitt állapotban fejtik ki. Ezeket a kompozíciókat a gyomnövények mag- 20 vainak csírázása előtt viszik fel a talajra, következésképpen a hatóanyagok herbicid hatásukat csak a növények növekedésének korai szakaszában fejtik ki. Igen nagy szükség van tehát olyan herbicid hatóanyagokra és kompozíciókra, amelyek a nővé- 25 nyi növekedés későbbi szakaszaiban a már növekedő gyomnövények leveleire felvive is megfelelő mértékű gyomirtó hatást biztosítanak. Erre a célra a jelenleg ismert herbicid hatóanyagok és kompozíciók nem alkalmazhatók, mert a haszonnövényre 30 2 fitotoxikus mellékhatást fejtenek ki. A gyakorlatban eddig a szójabab gyommentesítésére levélre felvihető szelektív herbicid hatóanyagokként chloroxuront (azaz N’-[4-(4-klór-fenoxi) -fenil ]-N,N-dimetil-karbamidot) és bentazont (azaz 3-izopropil-lH-2,l,3-benzotiadiazin- -4/3H/-on-2,2-dioxidot) használtak fel. A chloroxuron azonban a szójabab-növényekre az egylevelestől a korai háromleveles fejlődési szakaszig jelentős fitotoxikus mellékhatást fejt ki, így felhasználhatóságának ideje korlátozott. A bentazon az egyszikű gyomnövényekkel szemben nem fejt ki megfelelő mértékű herbicid hatást, és a szójabab-veteményekben nagy mennyiségben élősködő néhány kétszikű gyomnövénnyel, így a disznóparéjjal és a hajnalkával szemben sem elég aktív. A bentazon tehát nem alkalmas a szójabab-veteményekben élősködő gyomnövények megfelelő mértékű irtására. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy az (I) képletű N-(4-benzil-oxi-fenil)-N’-metil-N’-metoxi-karbamid igen előnyösen alkalmazható levélre felvihető herbicid hatóanyagként a szójabab-veteményekben élősködő gyomok irtására, e vegyidet ugyanis a gyomnövényekkel szemben igen erős herbicid hatást fejt ki, ugyanakkor azonban a haszonnövényt nem károsítja, és felhasználhatóságának ideje az ismert hatóanyagokénál lényegesen kevésbé korlátozott. A 2269/1971.sz. japán közrebocsátási irat az (I) képletű vegyülethez szerkezetileg nagymértékben 176020
