176006. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 11béta-szubsztituált szteroid-4,9-diének előállítására
5 176006 5 közülük előnyösen a 110-vinil-l 7a-metil-l 70-acetü-ösztra-4,9- dién-3-ont és a 110-vinil-l 7a-acetoxi-17/3-acetil-ösztra-4,9-dién-3-ont - a szokásos gyógyszerészeti hordozó- és/vagy segédanyagok (például talkum, arabgumi, laktóz, keményítő, magnéziumsztearát, kakaóvaj, vizes vagy nem-vizes hordozóanyagok, állati vagy növényi zsiradékok, paraffin-származékok, glikolok, nedvesítő-, diszpergáló- és emulgeálószerek és/vagy konzerválószerek) felhasználásával ismert módon orálisan, rektálisan, transzkután vagy intravénás úton beadható gyógyászati készítményekké (például tablettákká, drazsékká, ostyatokos készítményekké, kapszulákká, granulátumokká, emulziókká, szirupokká, kúpokká és injektálható oldatokká és szuszpenziókká) alakíthatjuk. Az (I) általános képletű vegyületek szükséges napi dózisa elsősorban a kezelendő rendellenesség típusától és a kezelés módjától függően változik. Felnőttek orális kezelése esetén az (I) általános képletű vegyületeket például 0,1-10 mg-os napi dózisban adhatjuk be. Az (I) általános képletű vegyületek farmakológiái vizsgálatát és a vizsgálatok eredményeit az alábbiakban közöljük. 1. Progesztomimetikus hatás vizsgálata A vizsgálatokat J. P. Raynaud és munkatársai módszerével [J. Ster. Biochem. 6, 615—622 (1975), Physiology and Genetics of Reproduction A. rész, 143—160 (1975)] végeztük. A következő hatóanyagokat vizsgáltuk: 11/3-vinil-l 7a-metil-170- -acetil-ösztra-4,9-dién-3-on („A” vegyület), 110-vinil-17a-acetoxi-l 70-acetil-ösztra-4,9-dién-3-on („B” vegyület) és llß-vinil-17a-etinil-17/3-hidroxi-ösztra-4,9- -dién-3-on („C” vegyület). Nemileg éretlen nőstény patkányoknak perkután úton 25y ösztradidt adtunk be. 5 nappal a kezelés után az állatokat leöltük, az állatok méhét kiemeltük, és 10 mm ól trame tamint, 0,25 mól szacharózt és sósavat tartalmazó pufferoldatban (pH = 7,4) homogenizáltuk. A homogenizátumot 1 órán át 105 000 g gyorsuláson centrifugáltuk, majd a felső folyadékfázisként kapott sejtoldatot 1/50 súlyrész/ /térfogatrész arányban hígítottuk. Előre meghatározott térfogatú sejtoldathoz előre meghatározott mennyiségű triciumozott 17,21-dimetil-19-nor-4,9-pregn adién-3,20-diont („aktív R-anyag”) adtunk, majd az elegyhez adott esetben - a kísérlet jellegétől függően — növekvő mennyiségű, radioaktivitással nem rendelkező 17,21-dimetil-19-nor-4,9-pregnadién-3,20-diont (, »inaktív R-anyag”), progeszteront, illetve vizsgálandó vegyületet adtunk. A rendszert 2 órán át 0°C-on inkubáltuk, majd csontszén-dextrános (1,25%—0,625%) adszorpcióval meghatároztuk a kötött aktív R-anyag radioaktivitását. Ezután felvettük a megkötött aktív R-anyag százalékos mennyiségét az inaktív R-anyag, a progeszteron, illetve a vizsgálandó vegyület koncentrációja logaritmusának függvényében ábrázoló görbéket, és minden egyes koordináta-rendszerben feltüntettük az I50-egyenest Az Is o egyenes tengelymetszete a B B/T max. + B/T min. y = 2 egyenletnek felel meg, ahol B/T max. a vizsgálandó anyag távollétében megkötött aktív R-anyag százalékos mennyisége, míg B/T min. a maximális mennyiségű inaktív R-anyag jelenlétében megkötött aktív R-anyag százalékos mennyisége. Az egyes görbék és az I50-egyenes metszéspontjai a CP és CX értékeket adják, ahol CP az aktív R-anyag megkötését 50%-kal gátló progeszteron koncentrációja, és CX az aktív R-anyag megkötését 50%-kal gátló vizsgált vegyület koncentrációja. A vizsgált vegyületek relatív affinitását (RLA) a következő egyenlettel számítottuk ki: CP RLA -------100 CX Az eredményeket az alábbi táblázatban közöljük. Vizsgált anyag Relatív affinitás Progeszteron 100 „A” vegyület 160 „B” vegyület 120 „C” vegyület 150 Az észlelt eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a vizsgált (I) általános képletű vegyületek a progeszteron-specifikus méhreceptorokhoz a progeszteronénál nagyobb affinitással rendelkeznek, ennek megfelelően a vegyületek progesztomimetikus hatást fejtenek ki. II. Androgén aktivitás vizsgálata A vizsgálatokat J. P. Raynaud és munkatársai módszerével [J. Ster. Biochem. 6, 615—622 (1975)] végeztük. Hatóanyagként tesztoszteront, illetve 1 lß-izopropenil-17a-metil-l 7/3-hidroxi-ösztra-4,9-dién-3-ont („D” vegyület) használtunk fel. Hím patkányokat kasztráltunk, majd 24 óra elteltével az állatokat leöltük, az állatok prosztatáját kiemeltük, és 10 mmól trometamint, 0,25 mól szacharózt és sósavat tartalmazó pufferddattal (pH = 7,4) homogenizáltuk. A homogenizátumot 1 órán át 105 000 g gyorsuláson centrifugáltuk, majd a felső folyadékfázisként kapott sejtoldatot 1/50 súlyrész/térfogatrész arányban hígítottuk. Hőre meghatározott térfogatú sejtoldathoz előre meghatározott mennyiségű triciumozott 17/3-hidroxi-17a-metil-ösztra-4,9-l l-trién-3-ont („aktív R-anyag”) adtunk, majd az elegyhez adott esetben — a kísérlet jellegétől függően — növekvő mennyiségű, radioaktivitással nem rendelkező 170-hidroxi-17a-metü-ösztra-4,9-ll-trién-3-ont („inaktív R-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
