176001. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dihidro-ergotalkaloid-metánszulfonátok előállítására
176001 4 tiletil-ketont vagy n. cutil-ketont használhatunk. Az oldószert előnyösen az alkaloid tömegére számított 2-15-szörös mennyiségben alkalmazzuk Azt találtuk továbbá, hogy a megfelelően megválasztott oldószer mellett a közeg víztartalma is 5 befolyásolja a keletkező só minőségét. Nevezetesen aránylag szűk víz koncentráció tartományban az (I) általános képletü dihidro-ergotalkaloidok metánszulfonátjai kristályosán és gyorsan (néhány perc alatt) kiválnak. A jó minőségű termék előállításához szükséges víztartalom a találmányunk szerinti eljárásban a következő értékhatárokkal definiálható. A metánszulfonsav-só képzésére használt dihidro-ergotal kálóid dihidro-ergokrisztin difii dro-ergokornin a- és/vagy 0-dihidro-ergokriptin dihidro-ergokornin-dihidro-ergokriptán elegye dihidro-ergotamin Amennyiben azonban a víztartalom kevesebb a táblázat szerinti koncentrációknál, úgy a metánszulfonát kiválása órák, napok, sőt hetek múlva következett csak be. A kritikus víztartalom fölött pedig 30 már a metánszulfonsav adagolás közben megkezdődik a kiválás, ami rendkívül előnytelen a reagálatlan (I) általános képletü dihidro-ergotalkaloidok egyidejű indukált kiválása miatt. A vízadagolás egyformán eredményre vezet, ha a 35 vizet a dihidro-ergotalkaloiddal és/vagy az oldószerrel és/vagy a metánszulfonsawal együtt visszük a reakcióba, eredményes továbbá abban az esetben is, ha a sóképzés után adagoljuk a reakcióelegyhez. Ha tehát a megadott határértéknél kevesebb a 40 reaktánsokkal és oldószerrel bevitt víztartalom és ennek következtében nem válik ki a metánszulfonát-só, akkor a kellő mennyiségű vizet a sóképzés után is beadagolhatjuk és a kívánt minőségű termék kikristályosodik. Az utólagos vízadagolás idő- 45 pontja a sóképzési hőmérséklettől is függ. Ha a sóképzést emelt hőmérsékleten végezzük, akkor körülbelül a só képzés után 30 perccel, ha a sóképzés szobahőmérsékleten történik, akkor a sóképző ágens beadagolása után legkésőbb 24 órávsl végez- 50 zük a víz utólagos beadagolását. A termék minőségét az alkalmazott metánszulfonsav mennyisége is befolyásolja. A metánszulfonsavat 5,0—7,0, előnyösen 5,5-6,0 pH érték eléréséig adagoljuk. 55 A találmány szerinti eljárás lényege tehát abban foglalható össze, hogy a dihidro-ergotalkaloidot a már ismertetett oldószerek valamelyike jelenlétében metánszulfonsawal 5,0-7,0 pH érték eléréséig marhatjuk és a sóképzés előtt, közben vagy után meghatározott mennyiségű vizet adunk a rendszerhez. A találmány tárgya eljárás az (I) általános képletű 9,10-dihidroergotálkáioidók metánszulfonátjainak — e képletben A reakcióelegy dihidro-ergotalkaloidra számított vízmennyisége súlyában alkalmas optimális értékhatár 2-20 3,5-5,5 1,5-15 2-5 1,5-15 2-5 1,5-15 2-5 20-400 50-250 A) Rj metilcsoportot és R2 izopropil-, 1-metil-propil-, 2-metil-propilvagy benzilcsoportot, vagy B) R] hidrogénatomot és R2 benzilcsoportot jelent — valamint az A) csoportba tartozó vegyületek keverékei metánszulfonátjainak előállítására az (I) általános képletü dihidro-ergotalkaloidoknak — e képletben Rt és R2 jelentése a fenti — metánszulfonsawal történő reakciója útján, azzal jellemezve, hogy legalább egy (I) általános képletü dihidro-ergotalkaloidot vízzel korlátlanul vagy részben elegyedő gyűrűs éter, vagy telített nyílt láncú keton jelenlétében metánszulfonsawal 5,0—7,0, előnyösen 5.5— 6,0 pH eléréséig reagáltatunk és a reakcióelegy víztartalmát a sóképzés előtt, közben vagy után a) az A) csoportba tartozó vegyületek vagy keverékeik esetében az ezek tömegére számított 1.5- 20 súly%-ra, előnyösen 2—2,5 súly%-ra, vagy b) a B) csoportba tartozó vegyület esetében a tömegére számított 20—400 súly%-ra, előnyösen 50—250 súly%-ra állítjuk be, a kapott terméket közvetlenül, vagy a b) eljárásváltozat esetén a reakcióelegynek adott esetben történő részleges bepárlása után kinyerjük, kívánt esetben átkristályosítjuk, kívánt esetben a termék kinyerése után kapott anyalúg bepárlása útján további terméket különítünk el. A találmány szerinti eljárás egyik foganatosítási módja szerint úgy járunk el, hogy fűthető és hűthető keverős, zárt üvegedényben, vagy fűthető-hűthető zománcozott, keverős autoklávba adagoljuk az oldószernek használt gyűrűs étert, előnyösen dioxánt, vagy telített nyűt láncú ketont, előnyösen acetont, és az oldószer súlyának 1/15—1/2-ét kitevő tömegű dihidro-ergotalkaloidot oldunk fel az oldó2
