175973. lajstromszámú szabadalom • Eljárás stabil, szilárd kolinszalicilát tartalmú készítmények előállítására

7 175973 bármelyikét vagy ezek keverékét is használhatjuk: alumíniumszalicilát, magnéziumszalícilát, bizmutsza­­licilát és kalciumszalicilát. A többi lépés ugyanaz, mint az előbbi esetben. Karboximetilcellulóz helyett egyenlő sülyrészben 5 használhatunk karboxietilcellulózt vagy karboxi­­propilcellulózt, vagy ezek keverékeit is, a többi lépés ugyanaz, mint az előbbi esetben. Bár a megfelelő alkilcellulóz, vagy ezek keveré­kei előnyös koncentrációtartománya a fentiekben 10 leírt 2,5-25 sűly%, a cellulózkomponens optimális súly tartománya 2,5—' 5 súly%, előnyösen 3-4 súly%. A karboximetilcellulóz pontos mennyi­sége a keverékben levő víz mennyiségétől függ. így, ha az oldatban a víz koncentrációja 10 súly%, vagy 15 nagyobb, akkor a karboxialkilcellulóz felső tarto­mánya 15—25 súly% között van. Ha a víz mennyi­sége 10—15súly% között van, akkor a karboxial­­ldlcellulóz komponens mennyisége 5—15 súly% kö­zött van, ha a vízmennyiség 10 súly%-nál kevesebb, 20 akkor a karboxialkilcellulóz mennyiségi tartománya 2,5—5 súly% között van. 3. példa 25 Körülbelül 4,5 liter 4%-os nátrium-karboximetil­­cellulóz oldatot engedünk át egy savas ioncserélő gyantát, például Amberlite-IR—120H gyantát tar­talmazó oszlopon, a nátriumion eltávolítása végett. 30 A vizes karboximetilcellulóz oldat eluátum köze­lítőleg 0,75 súly% szilárd anyagot tartalmaz. 32,7 g karboximetilcellulóz kinyeréséhez elegendő mennyi­ségű eluátumot keverővei és fűtőköpennyel ellátott üvegedénybe helyezünk. A karboximetilcellulóz ol- 35 datot körülbelül 30 °C-ra melegítjük és 22,47 g kolinhidrogénkarbonátot adunk hozzá apránként, erőteljes keverés közben. A kolinhidrogénkarbonát adagok hozzáadásakor erőteljes buborékképződés indul meg és a hőmérsékletet az adagolási folyamat 40 alatt lassan 70 °C-ra emeljük. Amikor az összes kolinhidrogénkarbonátot hozzáadtuk, a keveréket melegítés mellett körülbelül egy óra hosszat kever* tétjük, majd hagyjuk szobahőmérsékletre lehűlni. Az oldat pH-ja körülbelül 7,4 érték, a 7,0-7,8 pH 45 értéktartományban. Ehhez az oldathoz szobahőmér­sékleten 48 g szalicilsavat adunk apránként, erő­teljes keverés közben. A keveréket egy óra alatt 70 °C-ra melegítjük és annyi alumínium-izopropoxi­­dot adunk hozzá, ami 2,9 g alumíniumion bevitelé- 50 hez elegendő. A keverést és a melegitést még egy óra hosszat folytatjuk, amikor ez az idő eltelt, az adagot egy éjszakán át állni hagyjuk. Következő nap a megsűrűsödött masszát vékony rétegben szétterítjük és kemencében 80 °C-on meg- 55 szárítjuk. Amikor az anyag megszáradt, porrá tör­jük és vákuumkemencében 40 °C-on 5,5 Hgmm-es vákuumban súlyállandóságig tovább szárítjuk. A megszáradt port újra őröljük, csomagoljuk és üveg­palackokba töltjük A keletkezett vegyület alumíni- 60 um-kolinszalicilát-karboximetil cellulóz, fehér por, amely 5,1% alumíniumot, 91,65% kolinszalicilátot, és 3,25% karboximetilcellulózt tartalmaz. A por vízben oldhatatlan és szobahőmérsékleten levegőn stabil. 65 C Az alumíniumion forrásként használt alumínium­­-izopropoxid helyett alkalmazhatunk alumínium­­hidroxid száraz gélt vagy alumíniumhidroxid nedves gélt olyan mennyiségben, amely elegendő az ekvi­valens mennyiségű alumíniumion beviteléhez, a fent leírtaknak megfelelően. 4. példa 16,3 g karboximetilcellulóz vizes oldatához 166 g kolinhidrogénkarbonátot adunk. Az elegy et kevertetjük és melegítjük amíg a gázfejlődés befe­jeződik, majd 414,4 g szalicilsavat adunk hozzá. A keveréket addig melegítjük és keverjük, amíg az összes szilárd anyag oldatba megy. A keverést körülbelül még egy óra hosszat folytatjuk miköz­ben a hőmérsékletet 70 °C-on tartjuk, majd 114,3 g magnézium-etoxidot adunk hozzá. A keve­réket addig keverjük, amíg az összes szilárd anyag oldatba megy, a melegítést még egy óra hosszat folytatjuk, majd az elegyet egy éjszakán át állni hagyjuk. A következő napon az oldatot súly ál lan dós ágig szárítjuk, majd a száraz anyagot porrátörjük. A keletkezett vegyület magnézium-kolinszalicilát-kar­­boximetilcellulóz, amely 2.5% magnéziumot, 92,3% kolinszalicilátot és 5,16% karboximetilcellulózt tar­talmaz. A száraz fehér por vízben oldhatatlan és nem higroszkópos. levegőn hosszú ideig stabil ma­rad. A magnézium ionforrásként használt magnézium­­etoxid helyett alkalmazhatunk 61,78 g magnézium­­hidroxidot is. 5. példa Vízmentes anyagot számítva körülbelül 17 g karboximetilcellulózt tartalmazó vizes karboximetil­cellulóz oldathoz egy gramm-molekulasúly nyi kolin­hidrogénkarbonátot és 2 gramm-molekulasúlynyi szalicilsavat adunk. Az elegyet addig kevertetjük, amíg tökéletes oldatot kapunk. Az oldat hőmérsék­letét 70 °C-ra emeljük keverés közben, majd 398 g bizmutcitrátot adunk hozzá, amely közelítőleg 1 gramm-molekulasúlynyi bizmut-ion beviteléhez elegendő. Bizmutcitrát helyett bármilyen oldható bizmutsó használható, például bizmutklorid vagy bizmutfosz­­fát. Amikor az egész bizmutvegyületet az oldathoz adtuk, az elegyet keverés közben melegítjük, amig tiszta oldatot kapunk, amit aztán egy éjszakán át állni hagyunk szobahőmérsékleten. Az anyagot ez­után vákuumban súly állandóságig szárítjuk. A száraz fehér por bizmut-kolinszalicilát-karboxi­­metilcellulóz, amely szobahőmérsékleten stabil és nem higroszkópos. A vegyület elemzésének ered­ménye jó egyezést mutat az elméleti értékekkel. 6. példa 100 cm3 vízben oldott 4,6 g karboximetilcellu­lóz oldatához 91 g kolinszalicilát 100 cm3 vízzel 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom