175959. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés szalagszerűen szállított termék súly szerinti önműködő adagolására

3 175959 4 figyelembe venni. Több megoldás ismeretes, me­lyeknél a szalag haladási útja mentén első pontban mérőátalakítót rendeznek el, pl. olyant, mely a szalagra irányított sugárzási energia (izotóp, fény, stb.) abszorpciójának vagy reflexiójának mértékét érzékeli és azzal arányos analóg kimenőjelet ad. A haladási út mentén második pontban rendezik el az adagolást végző beavatkozó szervet, pl. a szakító hengert, s a berendezés tartalmaz a mérőátalakító­val és a beavatkozó szervvel csatolt jelfeldolgozó láncot. A jelfeldolgozás különbözőképpen hajtható vég­re. Az egyik ismert megoldásnál analóg-digitál át­alakítót alkalmaznak, mely a mérőátalakító kime­nőjelének mértékével arányosszámú impulzussereget szolgáltat, azt digitális számláló számlálja, s a kí­vánt súlyt reprezentáló impulzusszám leszámlálása után a szakítóhenger szakítási parancsot kap. a számláló nullázódik és a folyamat megismétlődik. Ez a megoldás kétségtelenül haladást jelentett a korábbi állapothoz képest, azonban kitűnt, hogy még mindig számottevő a súlyingadozás, illetve gyakorlatilag már elfogadható pontosság eléréséhez ennek a rendszernek a különböző építőegységeinél nagyfokú pontosság szükséges. Vizsgálatokat foly­tattunk a súlyingadozás körülményeinek pontosabb meghatározására és megállapítottuk, hogy az inga­dozás a technológiai folyamat különböző tényezői­nek eredője és önmagában egyik technológiai para­méter befolyásoló hatása sem áll közvetlenül arány­ban az ingadozások eloszlásával. Ezért is mutatko­zott meg. hogy önmagában az inhomogénitás köve­tése még nem oldja meg kielégítően a kérdést. Az is nyilvánvaló viszont, hogy sokváltozós követő szabályozás az adott feladatnál nem indokolható és anyagilag el nem viselhető. Vizsgálataink során azt találtuk, hogy a súlyingadozás két paraméter egy­idejű követésével gyakorlatilag kiküszöbölhető, ne­vezetesen az egyik a szalag hosszára jellemző para­méter (megtett út vagy haladási sebesség folyama­tos ellenőrzése), a másik pedig a termék már említett inhoniogénitása (a szalag hosszegységére eső tömeg pillanatértékeinek követése). Felismer­tük, hogy ez. a kettős követés a digitális technika ismert eszközeinek sajátos alkalmazását teszi lehe­tővé. amennyiben nincs szükség a tényértéket és a névértéket reprezentáló jelek összehasonlítására, kü­lönbségi jelek képzésére (mint hasonlócélú korszerű ismert megoldásoknál), hanem elegendő impulzus­­számlálást megvalósító, önmagában ismert egységek olyan összekapcsolása, hogy az egyik egységnél a súlykövetelménynek megfelelő preset-beállítás vé­gezhető, más egységnél pedig a vonatkozási ponton áthaladt szalaghosszt reprezentáló mennyiségnek megfelelő léptetést végzünk, s ha ezen egységben a mérési szakasz hosszát preseteltük, akkor önműkö­dően a kívánt súly elérésekor nyerjük a beavatko­zást kiváltó kimenőjelet. E felismerésből következik az is, hogy az egyébként ismert megoldásoknál is meglévő mérőszakaszt, melynek hosszára az ismert eljárások sajátosságai folytán elvi megszorítást nem kellett tenni, megoldásunk egyszerű megvalósítható­sága érdekében úgy választjuk meg, hegy az a jelfeldolgozásban elemi úthosszegységnek tekintett távolság egész számú többszöröse legyen, azaz a mérőszakasz 1 hosszúságú, ahol 1 = k hosszegység, pl. k cm és k pozitív egész szám. Az ismert megoldásokhoz hasonlóan, a találmány szerinti kap­csolási elrendezés is tartalmaz a mérőszakasz elején elrendezett - tömegeloszlásra jellemző kimenőjelet adó, pl. sugárzó energia elnyelését, illetve visszave­rését érzékelő — mérőátalakítót és a mérőszakasz végén elrendezett — az adagolást végző - beavat­kozó szervet, továbbá jelfeldolgozó láncot, mely jelfeldolgozó lánc kimenete a beavatkozó szerv vezérlőbemenetére csatlakozik, s melynek a mérő­átalakító kimenetével csatolt egysége analóg-digitál átalakító. A találmány szerint azonban ez az átala­kító szakaszos üzemű, pl. mintavételi és ennek megfelelően indítójelbemenettel kialakított és az átalakító kimenete preset-bemenettel kialakított di­gitális integrátor jelbemenetére, az integrátor kime­nete pedig két bemenetről vezérelhető számlánc egyik bemenetére csatlakozik, a számlánc kimenete — célszerűen teljesítményerősítőn át - a beavat­kozó szerv vezérlőbemenetére csatlakozik, s a mé­rőszakaszon belül, a szalag haladási útja mentén és a szalaggal csatolásban, önmagában ismert — a sza­lag által megtett úttal arányos kimenőjel adására alkalmasan kialakított — távadó van elrendezve, mely távadó kimenete — közvetlenül vagy közvet­ve — egyfelől az analóg-digitál átalakító indítójelbe­menetére. másfelől a számlánc másik bemenetére csatlakozik. Találmányunkat részletesebben az ábra kapcsán magyarázzuk, mely egy célszerű kiviteli alak tömb­vázlatát mutatja. Minthogy a rendkívül egyszerű kialakítás folytán a kapcsolás jól áttekinthető, más kiviteli alakok ábrázolásától eltekintünk, az ábrá­zolt kiviteltől való eltéréseket elegendő szövegesen magyarázni. A vattát folytonos 1 szalagként állítja elő a gyártóberendezés. Az ábrán nem mutatott szállító hengerek a nyíllal jelölt irányban továbbítják a szalagot. Az 1. szalag haladási útja mentén, a mérőszakasz elején 2 mérőátalakító van elrendezve, melynek 2b adója meghatározott intenzitású sugár­zó energiát (fény. izotóp sugárzás, stb.) bocsát az 1 szalag éppen előtte elhaladó részére. 2a vevője pedig úgy van kialakítva, hogy sugárzás érzékelője csak az 1 szalag meghatározott, elemi hossznak tekintett szakaszán át érkező sugárzás energiát ve­szi, a szórt sugárzás — mely a szalag más részén haladna át — az ablakon át nem juthat be. ezért mindenkor az elemi hossz mentén el nem nyelt, illetve a visszavert sugárzási energiát detektálja az érzékelő, a vett jel tehát egyértelműen az egység­nyi hosszúságú szalagszakasz súlyának függvénye. Ha még biztositjuk, hogy a 2 mérőátalakító szaka­szosan működjék és mindig pontosan egy elemi úthossz megtétele után történjék a soron követke­ző mintavétel, akkor az ablakon át a 2a vevőre jutó sugárzás mindenkor az előzőt követő elemi útszakaszon át érkezik, átfedés két szomszédos mérésnél nem lép fel. Ezt a továbbiakban ismerte­tendő indítási mechanizmus biztosítja. Az 1 szalag haladási útja mentén, a mérőszakasz végén az ada­golást végző beavatkozó 9 szerv van elrendezve. A 2 mérőátalakító kimenete analóg-digitál 3 átalakító 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom