175959. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés szalagszerűen szállított termék súly szerinti önműködő adagolására

5 175959 6 3a jelbemenetére csatlakozik. Mint említettük, a szakaszos üzemet mindenkor a 3b indítójelbemene­­ten át érkező indítójel indítja. A 3 átalakító kime­nete preset-bemenettel kialakított digitális 4 integ­rátor 4a jelbemenetére van kötve. A 4 integrátor 5 4b kimenete - két bemenetről vezérelhető, fix huzalozással presetelt - 5 számlánc 5a jelbemene­tére csatlakozik, s az 5 számlánc 5c kimenete - a példakénti kivitelnél 6 teljesítményerősítőn át — a beavatkozó 9 szerv 9a vezérlőbemenetére csatlako- 10 zik. A 4 integrátor 4c preset-bemenete kialakítható manuális beállításra, mely esetben a beállító szervet célszerű közvetlenül súlyban kalibrálni, de kialakít­ható természetesen automatikus beállításra is vagy mindkét üzemmódra egyaránt. Az 1 szalag haladási 15 útja mentén, alapjában véve a mérőszakaszon belüli tetszőleges helyen olyan önmagában ismert 8 táv­adó van elrendezve, mely - az 1 szalaggal érint­kezésmentes csatolásban — a szalag haladási útjával vagy sebességével arányos kimenőjel adására alkal- 20 más. melynek kimenőjele tehát egyértelműen repre­zentálja a szalag által mindenkor megtett utat. s így a vonatkozási síkon áthaladt szalagjiosszt. A 8 távadó kimenete a 3 átalakító 3b indítójel bemene­tére és az 5 számlánc másik 5b jelbemenetére 25 csatlakozik, mégpedig vagy közvetlenül, vagy im­­pulzusszámmódosítón át. Példánknál a közbeikta­tott impulzusszámmódosító egy impulzusosztóként alkalmazott további 7 számlánc. melynek 7a és 7b kimenetei csatlakoznak a 3 átalakító, illetve az 5 30 számlánc megfelelő jelbemeneteire, míg a további 7 számlánc 7c jelbemenete van a 8 távadó kimeneté­re kötve. A kapcsolási elrendezés működésmódja a követ­kező: 35 A 8 távadó a példakénti elrendezésnél digitális útadó, mely úthosszegységenként két impulzust szolgáltat. A további 7 számlánc példánknál egytagú, valójában I : 2 osztó. így a további 7 számlánc 40 kimenetén a szalag által megtett úthosszegységen­ként egy impulzus jelenik meg. Ha a digitális útadó úthosszegységenként ennél több impulzust szolgáltat, akkor megfelelően nagyobb lesz a továb­bi 7 számlánc osztásaránya, s az többtagú lesz. Ha 45 olyan útadót alkalmazunk, mely úthosszegységen­ként egy impulzust ad, akkor nincs szükség a köz­beiktatott impulzusszámmódosítóra, s a távadó közvetlenül csatlakozhat az analóg-digitál átalakító­ra és az 5 számláncra. Ha pedig az útadó csak két 50 vagy több úthosszegységenként szolgáltat egy im­pulzust, akkor az impulzusszámmódositó fokozat szorzófokozat. Általánosságban mondható tehát, hogy ha a mérőszakasz hossza: 1 - k úthosszegység és az útadó úthosszegységenként p impulzust szol- 55 gáltat, ahol p pozitív egész szám, akkor impulzus­osztót alkalmazunk, melynek osztási aránya: p. Ha a távadó q úthosszegységenként (q = k-nak maradék nélküli egész számú osztója) egy kimenő impulzust szolgáltat, akkor szorzófokozatot alkalmazunk és a 60 szorzó: q. Bármely kivitel esetén az analóg-digitál 3 átalakító 3 b indítójelbemenetére úthosszegységen­ként egy mintavételi parancs jut. A 2 mérőátalakító sugárkapuja pontosan út­­hosszegységnyi szélességű. Minden egyes mintavétel- 65 kor a folytonos vattaszalag so rönk övét ke ző út­­hosszegységnyi szakaszának tömegeloszlását érzékeli átfedés nélkül s e vattadarab súlyával (nem egyene­sen) arányos analóg mérőjelet ad ki. Az analóg-di­gitál 3 átalakítót úgy alakítjuk ki, hogy az analóg bemenőjelet ne csak digitalizálja, de ugyanakkor linearizálja is. Ezt a linearizáló műveletet többféle­képpen végezhetjük, s ennek megválasztása találmá­nyunk tárgya szempontjából irreleváns. Találmá­nyunk szempontjából elegendő, ha az ábrán muta­tott hatáslánc részét alkotó 3 átalakító a 2 mérőát­alakítótól kapott jelet úgy dolgozza fel, hogy a kimeneten az úthosszegységre normált súllyal egye­nesen arányos számú impulzus jelenjen meg. A linearizálási művelet elvégzésére alkalmas előnyös áramkört a továbbiakban példaképpen ismertetni fogjuk. Az elemi vattahossz súlyával egyenesen arányos számú impulzusseregek a 4 integrátorban összegeződnek. Említettük, hogy a 4 integrátor presetelhető. s hogy a preset-bemeneten a kívánt súlynak megfelelő állás állítandó be. A 4 integrátor a preset-beállítástól függően, meghatározott számú impulzust leszámlál, s amikor a beállított számú impulzus beérkezett, a 4 integrátor kimenőjele jelzi a kívánt súly elérését. Tulajdonképpen ez a jelzés lenne a szakítási parancs kiadásának feltétele, köz­vetlenül azonban ez a parancs még nem adható ki, hiszen ekkor még az az elemi szakasz, melynek elhaladása után az 1 szalagot el kell vágni, közvet­lenül a mérőátalakító mellett, még a mérőszakasz elején van. Ahhoz, hogy a szakítási helyre, a beavatkozó 9 szervhez eljusson, e vattaszakasznak még meg kell tennie az ábrán jelölt 1 = k úthossz­­egységnyi utat. Minthogy pedig az egyik kiküszö­bölendő zavaró tényező éppen ennek a haladásnak a sebességingadozása, a beavatkozási parancsnak az 1 úthossz megtételéhez szükséges idővel való késlel­tetése nem oldható meg konstans késleltető hatást előidéző egység beiktatásával, a késleltetést is köve­tő jelleggel az 1 szalag tényleges haladási sebességé­ről vagy a megtett út számlálásával nyert értékről kell leszármaztatni. Ezért rendeztük el a 4 integrá­tor után láncban az 5 számláncot, melynek állapo­tát két bemenő információ befolyásolja: az 5a jelbemenetre érkező - a szakítási parancsot repre­zentáló - impulzus és a - példánknál a további 7 számlánc kimenetéről érkező - úthosszt reprezen­táló impulzussereg. Az 5 számlánc celláinak száma lehet közvetlenül azonos az úthossznyi késleltetést jelentő impulzusszámmal (a működésmódtól függő­en k vagy k+1 cella), de a cellaszám lehet na­gyobb, mely esetben az 5 számláncot ezen impul­zusszámnak megfelelően preseteljük. Célszerűen a preset-beállítás fix huzalozású és a preset-érték a végállástól visszaszámított k lépés. Egyéb kivitelek is elképzelhetők a késleltetés mértékének beállításá­ra, az a lényeg, hogy az 5 számlánc minden esetben olyan egység, mely a szalag által megtett úthosszra vonatkozó, érkező információt veszi és az az információ dönti el, hogy a 4 integrátorról érkező, a szakítási parancsot reprezentáló informá­ció mennyi késlekedéssel jut el a beavatkozó 9 szervhez. Végeredményben tehát az informárióköve­­tés több szerv működését befolyásolja, két jellemző követése révén: 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom