175959. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés szalagszerűen szállított termék súly szerinti önműködő adagolására
MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS 175959 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1977. VIII. 12. (MA-2901) G01 G 11/14 Módosítási elsőbbsége: 1977. IX. 27. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. IV. 28. Megjelent: 1981. VI. 30. ' '-;í Feltalálók: Szabadalmas: Molnár László oki. mérnök, Nagymihályi Dezső oki. mérnök, Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Tábor Péter oki. mérnök, Budapest Intézete, Budapest Kapcsolási elrendezés szalagszerűen szállított termék súly szerinti önműködő adagolására 1 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés, mely nek segítségével elvégezhető szalagszerűen szállított termékek súly szerinti önműködő adagolása akkor is, ha a szalag — legalább annak egy szakasza mentén — inhomogén, vagyis abban a tömeg- 5 eloszlás nem egyenletes. A megoldás előnyösen alkalmazható olyan termékeknél, melyeket szalagként állítanak elő, de olyan termékeknél is, melyek nem alkotnak szalagot, de előállítás közben vagy után szalagszerűen 10 szállítják, pl. ömlesztett közegek szállítószalagon való szállítása során. Jellegzetesen szalagszerűen szállított termék pl. a háztartási és egészségügyi célokra gyártott vatta. Találmányunkat a továbbiakban a vattagyártási 15 technológiával kapcsolatban magyarázzuk, de a mondottak értelemszerűen érvényesek minden olyan esetben, amikor szalagszerűen szállított, egyenetlen tömegeloszlású terméket kell súly szerint önműködően adagolni. 20 A vattát folytonos szalagként állítják elő, s azt — a szalagot közrefogó — hengerpárok továbbítják ahhoz az álláshoz, ahol a szalag hajtogatása révén létrejön a forgalmazható vattacsomag. A szalag haladási útja mentén van elrendezve egyfelől a 25 szalag továbbítását biztosító — már említett — egy vagy több hengerpár, másfelől olyan eszköz, melynek feladata a szalagnak a csomagolóálláshoz érkező végéről mindenkor olyan mennyiséget leszabni, mely a forgalmazási mennyiségnek, azaz a 30 2 csomag előírt súlyának megfelel. Ez az eszköz egyes ismert berendezéseknél ugyancsak hengerpár, melyet „szakító hengerpár”-nak is szoktak nevezni. A szakító hengerpár e példa szerinti berendezésnél az adagolást végrehajtó beavatkozó szerv. Hagyományos megoldásoknál a súly szerinti adagolás erősen közelítő volt, azt úgy végezték, hogy feltételezett — állandó - haladási sebességből és gyakorlatilag egyenletes tömegeloszlásból (homogén szalagból) indultak ki, ebből leszármaztatták azt az időtartamot, melynek során a kívánt súlyú anyagmennyiség a szakítás síkján áthalad és a haladó szalagból egyező időtartamok eltelte után szakították le az ezen időtartam alatt áthaladt szalagszakaszt. A leszakított szalagszakaszokat a szakítás síkja után elrendezett 'további hengerpár továbbítja a csomagképzési álláshoz. - Ez a megoldás azonban csak akkor biztosítaná az adagok súlyának gyakorlatilag megkívánható pontosságú egyenlőségét, ha a szalag gyakorlatilag homogénnek tekinthető, azaz a szalag egységnyi hosszúságú szakasza — a szalag bármely helyén is választjuk — mindenkor egyező súlyú anyagmennyiséget reprezentál és ha ugyanakkor a haladási sebesség is valóban állandó. Ez azonban a gyakorlatban nincs így. A szalag — ebben az értelemben — inhomogén, tömegeloszlása nem állandó és a sebesség is legalább kismértékben ingadozik. Újabb megoldásoknál az inhomogénitást, a tömegeloszlás ingadozását az adagolásnál igyekeznek 175959
