175953. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szennyezők eltávolítására gázokból
9 175953 10 21. ábrán levő diagram a szemcsék sűrűségének változását mutatja a kezelt gáz mennyiségének és a betáplált energiának a függvényében, a 22. ábrán levő diagramon a részecskék méretének hatása látható a kibocsátott gázmennyiség és a bevezetett energia függvényében, a 23. ábrán látható diagramon az egy térfogategységre eső részecskék hatása látható a kibocsátott gáz mennyisége és a bevezetett energia függvényében, a 24. ábra olyan diagramot mutat, amelyen a kibocsátott gáz hőmérsékletének és a kibocsátott gáz mennyiségének, illetve a bevezetett energia mennyiségének összefüggése látható, a 25. ábra olyan diagram, amely a hordozóközeg nyomását mutatja a kezelt gáz mennyiségének és a bevezetett energia mennyiségének függvényében, a 26. ábrán a találmány szerinti berendezés egy kiviteli alakjának hosszmetszete látható a 27. ábra a 26. ábrán bemutatott kiviteli alakhoz hasonló másik megoldást ábrázol, a 28. ábra a 27. ábrán bemutatott kiviteli alak egy módosított formája, a 29. ábra a 27. ábrán bemutatott megoldáson látható fűvókákból összeállított berendezés keresztmetszete és a 30. ábra egy olyan diagram, amelyen a találmány szerinti berendezésben alkalmazott hordozóközeg és a szennyezett gáz közötti összefüggést mutattuk be. Az 1. ábrán bemutatott berendezéshez a 10 csővezetéken át áramlik a szennyezett gáz. A 10 csővezeték mérete és hajlási szöge tetszőleges lehet. Az 1. ábrán bemutatott megoldásnál a 10 csővezeték függőlegesen van elhelyezve, és ezen alulról áramlik a berendezésbe a gáz. A 10 csővezeték 12 csőkarimával van ellátva, és ehhez csatlakozik a 16 szűkülő könyökcső '14 csőkarimája. A 16 szűkülő könyökcső több feladatot lát el. Egyrészt bevezeti a gázt a 10 csővezetékből a 18 keverőcsőbe, méghozzá a lehető legkisebb nyomásveszteséggel, másrészt hordozza az 1. ábrán A-val jelölt ejektor-injektor egységet. A 16 szűkülő könyökcső célszerűen 20 és 22 csőkarimák segítségével kapcsolódik a 18 keverőcsőbe. A 16 szűkülő könyökcsőhöz csatlakozik a hengeres 24 csőcsonk, amely 26 fedéllel van lezárva. A 24 csőcsonk másik vége a 16 szűkülő könyökcsőbe nyúlik, és ezen keresztül történik a fúvókákhoz vezetett folyadékot és a levegőt vagy egyéb összenyomható közeget szállító 28 és 30 csővezetékek bevezetése. Mind a 28, mind a 30 csővezeték 32, illetve 34 szabályozószeleppel van ellátva, hogy a bevezetett közeg mennyisége szabályozható legyen. A 32 és 34 szabályzószelepek működtethetők lehetnek kézzel, automatikusan vagy távirányítással, attól függően, hogy az adott berendezés optimális üzemeltetése mit kíván. A 2. ábrán látható az 1. ábrán A-val jelölt ejektor-injektor egység nagyított képe. A 30 csővezeték itt 36 ejektorfúvókákhoz csatlakozik. A 36 ejektorfúvóka a 18 keverőcső méreteinek megfelelően van kialakítva, hogy a levegőből vagy egyéb összenyomható közegből a hangsebességnél nagyobb sebességgel áramló sugarat tudjon előállítani. Ez a bevezetett sugár azután a 16 szűkülő könyökcső és a 18 keverőcső belső terében expandálva halad tovább, és így egy hatékony ejektor szivattyút képez. A 36 ejektorfúvóka kerülete mentén 38 körvezeték van kialakítva. A 38 körvezeték 40 gyűrűvel lehet lezárva, és ehhez a 40 gyűrűhöz csatlakozik a 28 csővezeték. A 38 körvezeték homlokrészén körben 42 menetes furatok vannak. Ezek a 42 menetesfuratok a 38 körvezeték 44 homloklapjából kinyúlóan vannak elhelyezve, és olyan szögbe vannak beállítva, hogy a belőlük kiáramló sugarak geometriai tengelyei a 36 ejektorfúvóka kibocsátott sugarának geometriai tengelyét a kilépési pont közelében messék. A 46 atomizáló fúvókák öntisztító fúvókákként vannak kialakítva, és jelentős mennyiségű szuszpendált vagy oldott anyagot tartalmazó folyadékot képesek átengedni. Ezek a 46 atomizáló fúvókák a rajtuk átáramló folyadékot 100-200 p nagyságú szemcsékké bontják közvetlenül a fúvókák kilépőnyílásánál. Az 1. ábrán látható 36 ejektorfúvókából áramló 56 sugár a hangsebességnél nagyobb sebességgel halad, ennek következtében alkalmas a 46 atomizáló fúvókából kijövő folyadékszemcsék további porlasztására. Az így létrejövő folyadékszemcsék megfelelőek a gázban levő szennyezők befogására és eltávolítására. Ezen túlmenően a folyadékrészecskéknek a szennyezett gázáram sebességéhez viszonyított rendkívül nagy sebessége következtében az 56 sugárban áramló cseppek a szennyezőt tartalmazó gáz áramlása során létrejövő igen nagy mértékű turbulenciák következtében rendkívül hatékony keverőzónát alakítanak ki a 16 szűkülő könyökcső és a 18 keverőcső belsejében. Ezzel lehetővé válik a szennyezett gáz szennyező részecskéinek rendkívül hatékony leválasztása. Ha ezenkívül még savas gázokat is el akarunk távolítani a gázkeverékből, bázikus reagenseket, például meszet, vizes vagy dehidratált ammóniát vagy nátriumhidroxidot lehet a befecskendezett vízhez keverni. Ezek segítségével olyan szennyezőkomponensek távolíthatók el, mint például kéndioxid. Ha viszont olyan szennyezőket akarunk a gázkeverékből eltávolítani, amelyek bázikusak, például ammóniát, akkor savas reagenseket, például sósavat lehet a bevezetett vízbe keverni, és azzal együtt a fúvókákon át a keverőtérbe juttatni. Egyéb szennyező komponenseket, például olyan szerves adalékokat, amelyek sem lúgos sem savas tulajdonságokat nem mutatnak fel, oxidáló közegek segítségével, például káliumpermanganát alkalmazásával lehet eltávolítani. A reagenseket ez esetben is a befecskendezendő vízbe kell keverni. A találmány szerinti ejektor-injektor egység hatékonyságát eredményező jellemzők ugyanolyan hatékonyak gázrészecskék eltávolítása esetén, mint szilárd szennyezőknél, így mindkét típusú szennyezőt egyidejűleg lehet eltávolítani. Az elmondottakon kívül, a 36 ejektorfúvóka kibocsátónyílása környezetében kialakuló nagysebességű 56 sugár hatására nyomáshullámok is kialakulnak a 36 ejektorfúvóka előtti tartományban. Ezek a nyomáshullámok az 56 sugárban hirtelen 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
