175953. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szennyezők eltávolítására gázokból

27 175953 28 A bemutatott táblázatokból látható, hogy bizo­nyos paraméterek mind a tisztítóhatásra, mind az átvezetett gáz mennyiségére befolyással vannak. Más tényezők ugyanakkor csak az egyik vagy csak a másik tényezőt befolyásolják. A fenti táblázatokban bemutatott adatok egy­részt matematikai modellek segítségével végzett szá­mítások eredményei, másrészt nagyszámú és a leg­különbözőbb körülmények között végzett kísérlet­ből származnak. Az említett számítások és vizsgála­tok eredményeként számos, a berendezés működé­sére vonatkozó diagramot nyertünké Ezekből muta­tunk be néhányat a következőkben. A görbéken a találmány szerinti berendezésbe betáplált energia mennyiségét a kibocsátott gáz szennyezőtartalmát és egyéb paramétereket vizsgálunk. A görbéket a 20—25. ábrákon ismertetjük. A 20. ábrán bemutatott diagram a tisztítandó gázban levő szilárd részecskék nedvesíthetőségének hatását mutatja a tisztított gáz minőségére. A szennyezőket nedvesíthetőségük szerint 0—5-ig ter­jedő önkényes skálán osztályoztuk. A diagramon igen jól látszik a nedvesíthetőség egyértelmű hatása a kibocsátott gázban levő szemcsék mennyiségére. Ez azt tanúsítja, hogy rendkívül fontos a tisztítan­dó gáz szennyező részecskéinek vizsgálata és a berendezés kialakításánál történő figyelembevétele. A 20. ábrán látható diagram arra is magyarázatot ad, hogy ugyanaz a rendszer miért működik külön­bözőképpen attól függően, hogy milyen közeget tisztítunk vele. Ugyanakkor azonban a találmány szerinti berendezésben igen hatékony keverő- és leválasztóhatás érhető el, aminek következtében a bemutatott kialakítások alkalmasak még különlege­sen nehezen nedvesíthető közegek, például korom vagy alumíniumoxid leválasztására is, még elfogad­ható energiaigény mellett. A 21. ábrán látható diagram a szemcsesűrűség hatását mutatja a kibocsátott gázban előforduló szemcsék mennyiségére. A szemcsesűrűséget kg/m3, illetve pounds/cubic foot mértékegységben adtuk meg. Az ábrán látható, hogy a nagyobb sűrűségű szennyezőket könnyebb eltávolítani, mint a kisebb sűrűségben előfordulókat, de a szemcsesűrűség ha­tása nyilvánvalóan jóval kisebb, mint a nedvesíthe­tőség hatása. A 22. ábrán a gázban levő szennyezők méretei­nek hatását mutatjuk be a kezelt gáz minőségére. A szemcseméreteket mikronban adtuk meg. Látha­tó, hogy a szemcseméret hatása is egyértelmű, és mértéke a nedvesíthetőség, valamint a szemcsesűrű­ség hatása között van. Ennek ellenére a szemcse­nagyságnak különleges jelentősége van a találmány szerinti megoldásnál. Amint már korábban említet­tük, a találmány szerinti berendezésben a szilárd részecskék vízcseppekbe ágyazódnak be, és a víz­­cseppek növekedése után a megfelelő méret elérése­kor a gravitációs erő hatására könnyen eltávolítha­­tók. A berendezésben alkalmazott hatékony keve­rő- és leválasztóhatás eredményeképpen még a kü­lönlegesen finom részecskéket is vízcseppekbe lehet ágyazni, és ily módon azok a gázból eltávolíthatók, ha megfelelő mennyiségű energiát táplálunk a rend­szerbe. A találmány szerinti berendezés egyik alap­jellemzője, hogy az energiaigény egyenes arányban növekszik a szemcsenagyság csökkenésével. Ez alap vető különbséget jelent a jelenleg alkalmazott rend­szerekhez képest, minthogy azokban az energia­­igény a szemcsenagyság csökkenésével nem lineári­san, hanem nagyobb mértékben változik, és ezen túlmenően a különlegesen finom szemcsék eltávolí­tása mindig nehézséget jelent. A 23. ábrán a szemcseterhelés hatását mutatjuk a kibocsátott gáz minőségére. Meglepő, hogy a szemcseterhelés hatása milyen kismértékű a talál­mány szerinti berendezésben. Ez a jelenség ugyan­csak eltérő az eddig alkalmazott berendezésektől, ugyanakkor a találmány szerinti berendezésben a szemcse terhe lésben mutatkozó változások igen egy­szerűen, csekély többletenergja-bevezetésssel kikü­szöbölhetők. A 24. ábra a kilépő gáz hőmérsékletének hatá­sát mutatja. Az ábrán jól megfigyelhető, hogy milyen előnyösnek mutatkozik a kibocsátott gáz hőmérsékletének csökkentése az energiafogyasztás vonatkozásában. Ezzel kapcsolatban figyelemre mél­tó, hogy azokban az esetekben ahol hajtóközeg­ként nem gőzt, hanem levegőt alkalmazunk, az üzemeltetési hőmérséklet lényegesen alacsonyabb lehet, jóllehet az átáramló gáz teljes mennyisége nagyobb kell legyen. Az alacsony kilépő hőmérsék­let további előnye, ha átvezető közegként levegőt alkalmazunk, hogy nem keletkezik látható füst, illetve pára. Végül előnye még a levegő alkalmazá­sának (vagy egyéb gáz alakú közeg felhasználá­sának), hogy a kibocsátott gázban a térfogategység­re eső oldó hatás növekszik. A 25. ábrán a berendezésben alkalmazott átve­zető közeg nyomásának hatását mutatjuk be. Az ábrán látható, hogy a közeg nyomása viszonylag széles tartományban változtatható, és hogyha a nyomást fokozzuk, kevesebb közeget kell felhasz­nálni. Az alkalmazott közeg mennyiségének és nyo­másának variálása ily módon a berendezés alkalma­zásának körülményeitől függően végezhető. Ha pél­dául egy ipari üzemben fáradt gőz áll rendelke­zésre, akkor ezt lehet felhasználni, ha viszont lég­fúvó, illetve ventillátorkapacitás áll rendelkezésre, célszerű azt alkalmazni. Bizonyos esetekben lehet­séges gőzturbinák által előállított villamosenergia felhasználása, vagy üzemelő légfúvóktól vezethető nyomás alatti levegő a találmány szerinti berende­zés üzemeltetéséhez. Valamennyi esetben figyelem­be kell venni az alkalmazott közeg minőségének és nyomásának megválasztásakor a felállítandó beren­dezés konstrukcióját. A 26. ábrán olyan berendezést mutatunk be, amelynél a bevezetett tisztítandó gáz egy részét használjuk fel a gáz áthajtására. Maga az alapberen­dezés azonos az 1., 2. és 16. ábrákon bemutatott berendezésekkel, és ennek megfelelően alkalmazha­tók benne a legkülönbözőbb mechanikus vagy fo­­lyadékfüggönyös leválasztóegységek, amelyeket az eddigiek során ismertettünk. Az ábrán látható, hogy a 310 csővezetéken az ismert módon vezetjük be a tisztítandó gázt a 316 szűkülő könyökcsőbe és azután a 318 keverőcsőbe. Innen a gázkeverék ismert módon a 360 diffúzorba kerül. A gázból és folyadékcseppekből álló keverék eltérítésére tetszőlegesen alkalmazható 364 folya­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom