175953. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szennyezők eltávolítására gázokból
29 175953 30 dékfüggöny és/vagy 366 fojtószelep. Mindkét leválasztóegység a gázáram eltérítését az ismert módon végzi, azaz az áramlást a 360 diffúzor fölső palástjától az alsó palástja felé téríti el, hogy ott a szennyezőket beburkoló vízcseppek kiváljanak a gázból, ahogy azt az 1., 2. és 16. ábrák kapcsán már ismertettük. A 26. ábrán bemutatott berendezésben a 310 csővezetékhez 374 elágazócső csatlakozik, amely egyúttal a 372 szivattyú tápvezetéke. A 372 szivattyú nyomó csonkjához 370 csővezeték csatlakozik és ez viszi a megnövelt nyomású gázt a 336 ejektorfúvókához. A 372 szivattyút villamos motorral vagy turbinával lehet meghajtani a 12. vagy 13. ábrákon bemutatott módon. Ennél a megoldásnál tehát a tisztítandó gáz egy részét használjuk fel a gáz áthajtására a találmány szerinti berendezésben oly módon, hogy a 336 ejektorfúvókán ennek a gáznak egy részét fúvatjuk ki, és ebből alkotjuk a 356 sugarat. A 338 körvezetéket a 2. ábrán bemutatott módon lehet kialakítani, és ehhez csatlakoztatható a víz bevezetését végző tápvezeték. Ebben a 328 vezetékbe 332 szabályzószelep van beiktatva a vízáramlás szabályzására. A vizet az ismert módon atomizáló fúvókák segítségével fúvatjuk be a rendszerbe Az ábrán bemutatott rendszer működése, tehát a folyadékcseppek képződése, ütközése és leválása, valamint a tisztítandó és tisztított gáz átvezetése teljesen a már ismert és részletesen leírt módon történik. A 26. ábra szerint kialakított berendezés teljesítménye lényegében megegyezik a 12. és 13. ábrákon ismertetett légfúvós berendezések teljesítményével. A 27. ábrán a találmány szerinti berendezés egy újabb kialakítását mutatjuk be. Ennél a kiviteli alaknál a tisztítandó gáz teljes mennyiségét jet-sugárként vezetjük be a keverőcsőbe, tehát nem alkalmazunk szekundér gázsugarat. A vizet, illetve egyéb tisztító közeget az ismertetett módon atomizáló fúvókákon keresztül vezetjük be a rendszerbe. Az atomizáló fúvókák itt is az ejektorfúvóka körül vannak elhelyezve. így a bevezetett gázsugár és vízrészecskék keverednek, majd bejutnak a keverőcsőbe. A tisztítandó gázt itt ventillátor segítségével juttatjuk a fúvókába. Az ismertetett eltéréseken kívül a berendezés működése a továbbiakban ismét csak azonos az 1., 2. és 16 ábrán bemutatott berendezések működésével. A 27. ábrán bemutatott berendezésbe tehát a tisztított gázt 470 csővezetéken át vezetjük be a rendszerbe. A 470 csővezetékben 472 ventillátor van elhelyezve, és ez hajtja a gázt a 470 csővezeték 474 nyakrészébe, amely lényegében fúvókaként van kialakítva. Ez a 474 nyakrész 476 lemezbe van beillesztve, amely 476 lemez tulajdonképpen a 478 kamra zárófala. A 478 kamra lényegében szűkülő keresztmetszetű csőként van kialakítva, tehát a 476 zárólemeznél átmérője lényegesen nagyobb, mint a 418 keverőcsőhöz csatlakozó kilépőnyílás átmérője. Az összenyomható közegből kialakított 456 sugár, amely itt tulajdonképpen a tisztítandó gáz teljes mennyiségét tartalmazza, szabadon áramlik a 474 nyakrésztől, illetve fúvókától a 478 kamrán át a 418 keverőcsőbe. Ennél a megoldásnál is, mint az összes előző megoldásnál, a vizet, illetve az alkalmazott tisztító folyadékot atomizált állapotban fúvatjuk be a rendszerbe, a 438 körvezetékből. A körvezeték és az atomizáló fúvókák szerkezete, illetve felépítése azonos a 2. ábrán bemutatottakkal. A vizet, vagy az alkalmazott tisztítófolyadékot a fúvókákhoz a 428 csővezetéken át vezetjük. A 428 csővezetékbe célszerűen 432 szabályzószelep van beépítve. A 27. ábrán bemutatott megoldásnál a 474 nyakrész, illetve fúvóka nem kell a De Laval-típusú fúvókáknál alkalmazott szűkülő-bővülő kialakítású legyen, minthogy ez esetben nem állítunk elő a hangsebességnél nagyobb sebességgel áramló gázsugarat. A 474 nyakrész egyszerűen szűkülő keresztmetszettel lehet kialakítva, oly módon, hogy a 456 sugár fokozatosan szétnyílva áramolják a 478 kamrába és úgy érje el a 418 keverőcsövet, hogy semmilyen zavaró ütközés ne lépjen fel, illetve egyéb ellenállásba ne ütközzék. A 418 keverőcsövön és a 460 diffúzoron történő átáramlás és az eközben lejátszódó jelenségek teljesen azonosak a már előzőekben ismertetettekkel. A 28. ábrán hasonló berendezést mutatunk be, mint amilyet a 27. ábrán láthattunk. A különbség a kettő között csupán az, hogy a tisztítandó gázt nem légfúvó, illetve ventillátor fújja a fúvókán át a rendszerbe, hanem egy kémény és adott esetben a kéménybe beépített ventillátor szívja át a rendszeren. A berendezésben alkalmazott egységek és alkatrészek így lényegében megegyeznek a 27. ábrán bemutatott berendezés alkatrészeivel. Látható, hogy a tisztítandó gáz teljes mennyiségét ismét fúvókán át vezetjük be a rendszerbe. A bevezetési nyomás azonban itt azonos a csővezetékben áramló gáz nyomásával, viszont a berendezésben belül uralkodó nyomás kell ennél lényegesen kisebb legyen. Ezt biztosítja a megfelelő kialakítású kémény, illetve az abban elhelyezett ventillátor. Az említett 580 ventillátor az 5112 kéménybe van beépítve, és működése során a tisztítandó gázt az 582 csővezetékből szívja be a berendezésbe. A fennálló nyomáskülönbség hatására a kezelendő gáz az 582 csővezetékből az 574 fuvókán át beáramlik az 518 keverőcsőbe, 556 sugár formájában. A vizet, illetve az egyéb alkalmazott tisztítófolyadékot ismét 528 csővezetéken át vezetjük be a rendszerbe, és az 528 csővezetékbe célszerűen 532 szabályzószelep van beépítve. A vizet az 538 körvezetékbe vezetjük, azonban az az atomizáló fúvókákon át kerül az 556 sugárral érintkezésbe. A gáz és a vízszemcsék keveréke ezután átáramlik az 518 keverőcsövön, majd bejut az 560 diffúzorba. Az 582 csővezeték és az 5112 kémény közötti nyomáskülönbség hatására a berendezésben pontosan ugyanazok a folyamatok játszódnak le, mint a már előzőekben ismertetett berendezésekben. A 29. ábrán egy olyan bevezetőrendszert mutatunk be, amely tetszés szerint alkalmazható a 27. vagy 28. ábrán bemutatott berendezésekben. A bevezetőrendszert oldalnézetben mutatjuk, ami megfelel a 27. vagy 28. ábrán bemutatott berendezések bevezetőkamrájának merőleges metszeteinek, baloldalról nézve. A különbség a bemutatott szerkezetek és a 29. ábra szerinti megoldás között az, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 15
