175953. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szennyezők eltávolítására gázokból
25 175953 26 a környező levegő szilárd, illetve gáz alakú szenynyezőit eltávolítani. Ha például bizonyos légfúvókba vagy kompresszorokba akarunk bevezetni nagymennyiségű levegőt, a levegőben levő igen kis mennyiségű kéndioxid is rendkívül káros lehet, 5 minthogy eróziós, illetve korróziós problémákat okozhat. A kompresszorban, ahol a levegőt összenyomjuk. a kéndioxid elérheti a harmadpontját és kénsav formájában kicsapódhat. Ha ez a jelenség létrejön, akkor a berendezés alkotórészei igen gyor- io san tönkremennek. Ennek elkerülése érdekében a berendezést korrózióálló anyagokból lehet készíteni, ami viszont rendkívüli mértékben megnöveli a költségeket. Jóllehet számos különböző fajtájú szűrőt alkalmaznak az ilyen részecskék kiválasztására. 15 ezeken a szűrőkön jelentős nyomásesés lép fel, és így alkalmazásuk nagymértékben növeli az energiafogyasztást. Ezen túlmenően ezek a berendezések nem biztosítják olyan szennyezők eltávolítását, amelyek viszonylag kis mennyiségben találhatók a 20 környező levegőben, a kéndioxid pedig ezek közé tartozik. A találmány szerinti berendezés rendkívül alkalmasnak bizonyult a környező levegő ilyen jellegű tisztítására kompresszorok vagy hasonló berendezé- 25 sek előtt. A 19. ábrán mutatunk be egy ilyen célra kialakított megoldást. Az ábrán látható berendezésbe a levegő a 10 csővezetéken át jut be, és innen a 18 keverőcsővön és a 60 diffúzoron át jut el a 62 kamrába. Látható, hogy a berendezés ezen 30 részei teljesen megegyeznek az 1. ábrán bémutatottakkal. A 62 kamra viszont nem kéménnyel, hanem 150 csővezetékkel van összekapcsolva, és ez. a 150 csővezeték szállítja a megtisztított levegőt a 152 kompresszorba. A kompresszorból a nagynyo- 35 mású levegő a 154 csővezetéken át távozik. Ezt a nagynyomású levegőt lehet a találmány szerinti megoldásnál felhasználni a 36 ejektorfúvóka működtetéséhez. A 154 csővezetékből 156 elágazó csővezeték viszi a nagynyomású gázt a 30 tápveze- 40 tékbe. ahonnan az a 36 éjektorfúvókába jut. A 36 elágazó vezetékbe 158 szabályzószelep van beépítve. Ha a környező levegő savas szennyezőket tartalmaz, ilyen a kéndioxid, a kicsapott folyadékot olyan 160 tartályba vezetjük, amelyben 162 vizes 45 nátriumhidroxid-oldat. ammónia vagy egyéb lúgos reagens van. A 160 tartályból a folyadékot a 164 csővezetéken, 166 szelepen és 168 szűrőn át 170 szivattyúval vezetjük el. A 170 szivattyú működésének szabályzására adott esetben 172 kerülőveze- 50 téket lehet alkalmazni beépített szabályzószeleppel. A 160 tartályból elvezetett vizes lúgos oldatot a 170 szivattyún át a 46 atomizáló fúvókákhoz vezetjük a 28 csővezetéken át. A 28 csővezetékbe szükség esetén 174 szabályzószelepet lehet beépíte- 55 ni. Ha a berendezésben 64 folyadékfüggönyt alkalmazunk, ugyanezt a folyadékot vihetjük a 64 folyadékfüggönyt előállító 68 fúvókákba. A 176 csővezeték ekkor szétágazik, a 174 szabályzószelep előtt, és a 68 folyadékfúvókák előtt célszerűen itt 60 is 178 szabályzószelep van beépítve. Természetesen a berendezésben ugyanakkor alkalmazhatunk 66 fojtószelepet. A 62 kamrából a folyadék 110 kifolyóvezetéken és 180 csővezetéken át jut a 160 tartályba. A 160 tartályba célszerűen még a 182 65 csővezeték is csatlakozik, és ezen átvezetjük a 180 csővezetéken érkező savas közeg közömbösítésére alkalmazott lúgos reagenst. Minthogy a környező levegő normális esetben nagyon kis mennyiségű gáz alakú szennyezőket tartalmaz, a bemutatott gázrendszer rendkívül hosszú ideig üzemeltethető anélkül, hogy a 160 tartályból az iszapot el kéne távolítani, vagy újabb reagensadagot kellene bevezetni. Megjegyezzük még, hogy jóllehet a 19. ábrán bemutatott kiviteli alaknál a 36 ejektorfúvóka működtetéséhez a nagynyomású levegőt a kompresszor kimenő oldaláról vettük, nyilvánvalóan bármely egyéb nagynyomású, összenyomható közeg alkalmas a 36 ejektorfúvóka működtetésére. Amint már a korábbiakban is több ízben hivatkoztunk rá, számos vizsgálatot és mérést végeztünk a találmány szerinti berendezés alapvető paramétereinek változásával, illetve azok hatásával kapcsolatban. Ezek hatását elsősorban a szennyező eltávolítására és a szennyezett gáz átvezetésére vonatkozóan vizsgáltuk. Ami a tisztítóhatást illeti, a befolyásoló paraméterek elsősorban a szennyezőpor összetétele (nedvesíthetősége és sűrűsége), a szemcsenagyság, a gáz porterhelése, nedvességtartalma, és a kibocsátott gáz hőmérséklete. További jellemző még az átvezető közeg nyomása. A felsorolt paramétereknek a találmány szerinti berendezéssel végzett tisztításra kifejtett hatását százalékosan az 5. táblázatban tüntettük fel. 5. táblázat Paraméterek A kifejtett hatás %-ban 1 -a por összetétele (a) nedvesíthetőség 38 (b) sűrűség 12 2 _ szemcsenagyság 29 3 -porterhelés 8 4-nedvességtartalom és hőmérséklet 8 5 -az átvezető közeg nyomása 5 Az átvezető hatás, illetve szivattyúzás vonatkozásában a legfontosabb tényezőknek a huzat, illetve sebesség, a gázkeverék nedvességtartalma és hőmérséklete valamint az átvezetőközeg nyomása bizonyultak. A fenti paraméterek százalékos hatását a 6. táblázatban mutatjuk be. 6. táblázat Paraméterek A kifejtett hatás %-ban 1 2 3 1 - sebesség 2 — nedvesség és hőmérséklet 40 3 - az átvezető közeg nyomása 10 13
