175950. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új egymagvú coriolus versicolor micelium előállítására
3 175950 4 Az 1. ábrán a táptalaj micélium koncentrációja (g/1) szerepel ordinátaként és a tenyésztési idő az abszcissza (óra). A dikarionos (magpáros) micélium szaporodási görbéje az I görbe és a monokarionos (egymagvú) micélium szaporodási görbéje a II gör- 5 be. A találmány részletes leírása: Általában úgy hiszik, hogy a gombák termelik a basidiospórákat és az ilyen spórákból fejlődik az 10 elsődleges micélium, amely rendszerint egymagvú sejtekből áll, majd ezek a micéliumok egy másodlagos micéliummá olvadnak össze, amely magpáros sejtekből (dikarionokból) áll. Nincs említés az irodalomban a monokarionos micéliumok szaporításáról Coriolus versicolor (Fr.) Quél. spóráiból. A kísérleteink során kapott fehér légmicélium, melyet a spórák tenyésztésével kaptunk, magpáros és ez valószínűleg annak a következménye, hogy a spórákból kapott micélium gyorsan átalakul dikarionos micéliummá. A találmány szerint dikarionos micéliumból átalakított monokarionos micéliumot stabilan tárolhatjuk és ebben feltűnően különbözik a létező dikarionos micéliumtól. Az 1. táblázat mutatja a találmány szerinti Coriolus versicolor (Fr.) Quél. monokarionos micélium és a dikarionos micéüum közötti különbséget. 1. táblázat Magpáros (dikarionos) micélium Egymagvú (monokarionos) micélium (a találmány szerint) Megjelenés 1. süllyesztett kultúra nem-szuszpendált állapot szuszpendált állapot 2. lemez tenyészet légmicélium keletkezik nem keletkezik Mikroszkópos megfigyelés 3. „damp” kapcsolás képződés van nincs 4 micélium alakja hosszú és finom rövidebb és sokkal vastagabb, mint dikarionos micélium Fiziológiai és biokémiai tulajdonságok 5. szaporodási sebesség kicsi nagy 6. cellulóz asszimiláció pozitív enyhén pozitív 7. kálium-nitrát, mint az egyetlen nincs növekedés nitrogénforrás növekedés 8. tiamin igény megfigyelhető nem figyelhető meg 9. lakmusz tej táptalaj megsavanyodva nincs megsavanyodva A következő tényeket kell még megjegyezni a fenti táblázatban szereplő micélium tulajdonságaival 45 kapcsolatban. A Coriolus versicolor (Fr.) Quél. tenyésztésével kapott rendes dikarionos micéliumot rendszerint pirulák formájában kapjuk. Ezzel szemben a monokarionos micélium tenyésztésekor nem pirulákat kapunk és a tenyészet zavaros formában 50 keletkezik, mintha pép lenne vízben szuszpendálva és így feltűnő a különbség a megszokott dikarionos micéliumhoz képest. A sejtekben levő sejtmagok számlálását a jelen találmány először oldja meg, a módszer a következő eszközökből és technikából 55 áll. A bazídiumos gomba micéliumhoz először Helly-féle fixáló folyadékot adunk és ekkor a micéliumot rendszerint 24 óráig állni hagyjuk, majd vízzel mossuk, amíg el nem színeződik. Az így kapott 60 micéliumot 1 N sósav oldatba merítjük és az oldatot 60 °C-ra melegítjük. Lehűtjük szobahőmérsékletre, vízzel mossuk, 20-50-szeres hígítású salétromsavas oldatba merítjük, majd ismét vízzel mossuk. A sósavba merítés körülbelül 10—20 percig tart és 65 pár percig a salétromsav oldatban. Az így kapott rostos sejteket egy mikroszkóp üvegre helyezzük és addig hagyjuk rajta, amíg a nedvesség el nem párolog, majd Giemsa-féle oldatot csepegtetünk hozzá. Amikor az oldat elszínezte az oldatot (mintegy 10 perccel később), a sejteket kevés vízzel mossuk, majd szárítjuk. Szárítás után a sejteket 1000-szeres nagyítású mikroszkóp alatt megvizsgáljuk és megszámoljuk a sejtmagnak tartott kör alakú piros színű foltokat. így lehet meghatározni egy sejtben a piros foltok megszámlálásával a sejtmagok számát. A „Helly-féle rögzítő folyadék” úgy készül, hogy 2,5 g kálium-bikromátot, 1 g nátrium-szulfátot és 5 g higanykloridot 100 ml vízben oldunk és közvetlenül felhasználás előtt, az alapoldathoz 100 ml oldatra számítva 5 ml formaiint adunk. A „Giemsa-féle oldat” sejtmagot megfestő oldat, amelyet úgy állítunk elő, hogy 3,0 g azúr II eozint és 0,8 g azúrt oldunk 250 ml glicerinben, oly módon, hogy felmelegítjük 60°C-ra, majd 250 ml metilalkoholt adunk hozzá és az összekevert oldatot 2
