175915. lajstromszámú szabadalom • Eljárás monokromon származékok előállítására
11 175915 12 savmegkötőszer, például kálium-karbonát jelenlétében is elvégezhető, és adott esetben katalizátor, mint kálium-jodid jelenlétében, a reakcióhoz előnyösen 25—150 *C hőmérsékletet használunk. Az m) eljárást úgy is elvégezhetjük, hogy az I általános képletü kiindulóanyagot (vagy előnyösen ennek észterét) sóformában, például a hidroxilcsoport tallium- vagy nátriumsója alakjában használjuk. Talliumsót használva a reakció magasabb hőmérsékleten, oldószer nélkül, vagy a reakció körülményei között közömbös oldószerben, például etanolban vagy dimetil-formamidban hajthatjuk végre, és a terméket a reakcióelegyből oldószeres extrakcióval nyerjük ki. Az n) eljárásban, ha R9 és Rí 0 együtt -S-(CH2)n-S- láncot képez, az átalakítás oxidativ hidrolízisből áll, melyet vizes poláris oldószerben, például vizes etanolban, acetonban vagy tetrahidrofuránban hajtunk végre. Az oxidativ hidrolízist oxidálószer jelenlétében, például higany(II)-klorid, N-halogén-szukcinimid, mint N-bróm- vagy N•klór-szukcinimid, persav, mint perjódsav, vagy p-toiuolszulfon-klór-amid vagy sója jelenlétében hajtjuk végre. Ha higany(II)-kloridot használunk, a reakciót bázis, például higany(II)-oxid, kadmium-karbonát vagy kalcium-karbonát jelenlétében végezzük el. N-halogén-szukcinimidek egyedül, vagy ezüstsó, például ezüst-perklorát, vagy ezüst-nitrát jelenlétében használhatók. A reakciót célszerűen mintegy 15-100 °C között hajtjuk végre. Ha R9 és R10 együtt =S csoportot képez, az átalakítás (oxidativ) hidrolízisből áll, amelyhez katalizátorként nehézfémvegyületet, például a periódusos rendszer Ib, Ilb vagy IHb csoportjába tartozó vegyületet használunk. Alkalmas vegyületek például a higany-, tallium- és ezüstvegyületek, mint higany(II)-acetát vagy -klorid, tallium(III)-trifluor-acetát, vagy ezüst-oxid. A reakciót víz és szerves oldószerrendszerben, mint aceton/ecetsav, alkanolok, tetrahidrofurán/metanol, vágj/ tetrahidrofurán jelenlétében hajtjuk végre. A reakció alkilezéssel és ezt követő hidrolízissel is végrehajtható. Ilyen esetekben a reakciót (i) alkilhalogeniddel vagy szulfonáttal (például metil-jodiddal), víztartalmú oldószerben, például acetonban, (ii) alkil-fluor-szulfonáttal és vízzel kén-dioxidban, vagy (iii) trialkil-oxónium-fluoro-boráttal és ezt követően vizes nátrium-hidroxiddal hajtjuk végre. Az o) eljárás Wittig-szintézis, melyet a reakció körülményei között közömbös oldószerben, például dimetil-szulfoxidban, xilolban, dietil-éterben, tetrahidrofuránban vagy kisszénatomszámú alkanolban, rfiint etanolban hajtjuk végre, 20 °C és a használt oldószer forráspontja közötti hőmérsékleten. A reakció bázissal, például nátrium-hidroxiddal vagy lítium-etoxiddal katalizálható. A Q, csoport előnyösen (C6Hs)3P vagy (C2HsO)2OP csoportot jelent. A p) eljárásban a reakciót az adott körülmények között közömbös oldószerben, például halogénezett szénhidrogén-oldószerben, mint kloroformban vagy diklór-metánban hajtjuk végre. A tionil-halogenid például tionil-klorid lehet. A használt reakcióhőmérséklet mintegy 20—90 °C. A q) eljárás alkoxid-cseréjét például savas közegben, mint hidrogén-kloridban, vagy lúgos közegben, például a kívánt alkoxicsoportnak megfelelő alkoxidion jelenlétében hajtjuk végre. A reakciót előnyösen a kívánt alkoxicsoportnak megfelelő alkanol feleslegében, mintegy 20 °C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten, például 160 °C körül hajtjuk végre. A c-q) eljárásokban az észter például 1-10 szénatomszámú alkil-észter lehet. A II általános képletű vegyületek, ahol A1 és A2 -COCHR3COCOR” és -OM csoportot vagy halogénatomot jelent, úgy állíthatók elő, hogy XV általános képletű vegyületet - ahol R3, Rs, X, Y, Z és M a fentebb megadott jelentésű -R’CZ-CZR” XVI általános képletű vegyülettel reagáltatunk, ahol R” jelentése a fenti, R’ könnyen eltávolítható csoport, például alkoxicsoport, halogénatom, amino-, alkil-amino-, szubsztituált amino- (például aril-szulfonil-amino-csoport) vagy szubsztituált alkil-amino-csoport, amely a XV általános képletű vegyület —COCH2R3 csoportjának karbanionjával reagál, és mindkét Z szubsztituens karbonil-oxigénatom, vagy az egyik Z szubsztituens két halogénatomot és a másik karbonil-oxigénatomot jelenthet, és szükség esetén a képződött vegyületet II általános képletű vegyületté hidrolizáljuk. Az előnyben részesített XVI általános képletű vegyületek dialkil-oxalátok, például dietil-oxalát. A III általános képletü vegyületeket az a) (i) eljárás szerint állítjuk elő XVII általános képletű vegyületből kiindulva, ahol R3, Rs, X, Y, Z, M és D jelentése a fenti. A XVII általános képletű vegyületeket ismert vegyületekből, a megfelelő II általános képletű vegyületek előállítására fentebb leírt módon állítjuk elő, azzal a különbséggel, hogy a XVI általános képletű vegyület helyett R'COD általános képletű vegyületet használunk, ahol R’ és D jelentése a fenti. A III általános képletű vegyületek — például savhalogenid, amid vagy nitril esetében - I általános képletű vegyületekből is előállíthatok szokásos eljárások segítségével, így például az I általános képletü vegyület észterét ammóniával reagáltatva amidot állítunk elő, majd az utóbbit dehidratálva nitrilt kapunk. A IV általános képletű vegyületek, ahol A és B egyaránt hidrogénatomot jelent, XVIII általános képletü vegyület - ahol R3, Rs, X, Y, Z és M jelentése a fenti — ciklizálása útján állíthatók elő úgy, hogy a XVIII általános képletű vegyületet bázissal kezeljük a reakció körülményei között közömbös oldószerben. A XVIII általános képletű vegyületek előállításához —OM csoportot viselő XV általános képletű vegyületet gloxálsavval vagy észterével reagáltatjuk. XVIII általános képletű vegyületek, ahol R3 hidrogénatomot jelent, úgy is előállíthatok, hogy XIX általános képletű vegyületet - ahol Rs, X, Y és Z 5 10 15 20 25 30 35 40 4.5 50 55 60 65 6
