175898. lajstromszámú szabadalom • Berendezés közel sík terepen történő áztató öntözésre
3 175898 4 kedvező terep- és talajviszonyok esetén 4—15 ha területet tud kiszolgálni, tehát munkaerőigényes. A tereprendezési munkát kívánják kiküszöbölni a különböző merev és flexibilis csővezetékes berendezések alkalmazásával. Ezek közül legjobban elterjedt az esőztető öntözés, amely az öntözővizet nagyobb nyomáson szórófejekkel juttatja el környezetében a talajra és az azt borító növényzetre. Ez viszonylag pontos öntözővíz adagolást tesz lehetővé, de mivel az elméletileg kör-hatásterületük eredetileg is sok átfedéssel rendezhető csak el, és mert ez a kör a szél hatására ellipszis vagy más, változó alakúra torzul, s mert a képződő permet sem szokott egyenletesen megoszlani, az adagolás meglehetősen egyenlőtlen. A szórófejek elhelyezése és változtatása vagy földalatti csőhálózat hidránsaihoz csatlakoztatva, vagy hosszabb felszíni vízszállító csővezetékek áthelyezésével történhet. Az előbbi eset igen nagy költséggel jár, az utóbbinak pedig nagy a munkaerő-igénye: 2—3 ha/fő. A nagy nyomásigény miatt működtetése sok energiát igényel. Bizonyos haszonnövények esetén alkalmaznák csepegtető öntözést is. Ennél a megoldásnál a vizet csővezetékkel az öntözendő haszonnövény közelébe vezetik és a talajt csak a haszonnövény közvetlen környezetében nedvesítik. Üzeme viszonylag kis nyomást igényel, de hátránya a sűrű csőhálózat szükségessége (2—6 m-ként), és további hátránya, hogy nagy az érzékenysége az öntözőfolyadék tisztasága iránt mind az oldott, mind a lebegtetett anyagok tekintetében, mivel csepegtetőtestjei könynyen eldugulnak. Ezenkívül a berendezés költséges, kitelepítése és felszedése munkaigényes és ezért csak álló kultúráknál (szőlő, gyümölcs) vagy fóliasátrakban célszerű alkalmazni. Mint láthatjuk, az öntözés valamennyi ismert módjának meg vannak a maga hátrányai. Találmányunk célja olyan öntözőberendezést szolgáltatni. amely feleslegessé teszi a költséges tereprendezést, a drága üzemű nagy nyomást, a költséges csővezetékeket és szerelvényeket, amely kis beruházással és munkaigénnyel egyszerűen telepíthető, az egész idényben a terepen hagyható, olcsón és kis kézi-munkával üzemeltethető, jól szabályozható öntözővíz-adagolású, és amely berendezés nincs kitéve a vízadagolás pl. dugulás következtében keletkező zavarainak. Célkitűzését találmányunk közel sík terepen az áztató öntözés elveinek alapulvételével, de tereprendezés nélkül fektetett, kisnyomású öntözőfolyadékot szállító tömlővezetékes hálózattal éri el. A berendezés alkalmazásának a feltétele — mint általában az áztató öntözéseknél -, hogy a termőréteg alatt legalább egy nagyságrenddel kisebb vízáteresztőképességű réteg húzódjon, hogy az áztató folyadék a tereppel párhuzamosan és nem lefelé szivárog on. Ez a feltétel azonban tapasztalatunk szerint általában akkor is megvan, ha közvetlenül a termőtalaj alatt is vele hasonló összetételű talajréteg van, mert a termőréteg a talajművelés következtében szükségszerűen fellazul s így ennek következtében vízáteresztő képessége is megnövekszik az alatta eredeti állapotában maradó talajhoz képest, így a találmány szerinti berendezés minden agyagos löszön képződött réti jellegű talajon, így réti csernozjom és szolonyeces réti talajon való használatra is kiválóan alkalmas. A találmány szerinti berendezés lényege, hogy kis, 3 ata nyomásnál kisebb nyomású öntözőfolyadékot szállító öntözővezetékei olyan tömlővezetékek, amelyek tereprendezés nélkül vannak a terepre helyezve, átmérőjük 5 —15 cm között van, kifolyónyílásaik mintegy 0,5—10 mm közöttiek és 20—200 cm-es sűrűségben vannak elosztva. A tömlővezetékek célszerűen két rétegből: mechanikai sérülések ellen védő és húzószilárdságot biztosító, és különálló, vagy vele összeépített, vízzárást biztosító folytonos rétegből állanak. Az öntözőtömlők rétege célszerűen poliolefin származékból, előnyösen polipropilénből és/vagy polietilénből készülhet s a vízzárást biztosító réteg fólia vagy film lehet és a szövetrétegre lehet extrudálva. Mint látjuk, a berendezés lényegéhez tartozik a kis nyomás, a tömlő vezeték és az azon alkalmazott kifolyónyílások viszonylag nagy átmérője. Kis nyomáson általában a legfeljebb 2—3 ata nyomást értjük. A kis nyomásnak igen nagy előnyei vannak: a nagy nyomású rendszerekhez képest jelentős üzemi (energia) megtakarítást eredményez, ugyanakkor mégis lehetővé teszi — a gravitációs vízvezetéssel szemben —, hogy az öntözőfolyadék tereprendezés nélkül átjusson a terepegyenlőtlenségek magasabb helyein. A legyőzendő magasságkülönbség és a szükséges nyomás természetesen egymás függvénye, a nyomás legfeljebb 3 ata, de az alföldi viszonyok között általában- 2 ata alatt maradhat s ezzel az itt előforduló 6—8 m szintkülönbség a találmány szerinti berendezéssel történő öntözésnél nem jelent akadályt. A viszonylag nagy kifolyónyílás igen előnyös, mert az öntözőlolyadékban előfordulható szennyeződés, hordalék stb. nem tömi el. Az öntözővezeték viszonylag nagy átmérője biztosítja azt, hogy a kiindulásától számítva a vezeték mentén gyakorlatilag alig változik a kifolyónyílásokon át történő vízadagolás és tapasztalatunk szerint a földpúpok helyén elkerülhetetlen kisebb nyomás sem eredményez érezhetően kisebb vízadagolást. Az, hogy a nagyátmérőjű öntözővezetékeket tömlőből készíthetjük, jelentősen csökkenti a vezetékek súlyát. Az, hogy a vezetékeket kétrétegű tömlőkből állíthatjuk elő, vagyis külön biztosítjuk a mechanikai sérülések elleni védelmet és külön a vizzáróságot, azzal az előnnyel jár, hogy az öntözővezeték kísérleti tapasztalatunk szerint akár üres, akár teli állapotban munkagépekkel átjárható anélkül, hogy ez sérülést okozna. A vízzáró rétegnek fólia vagy film vékonyságú alkalmazása ismét hatalmas súlymegtakarítást eredményez. így pl. egy 8 cm átmérőjű kétrétegű öntözővezeték 200 m hosszú tekercse mintegy 14 kg-ot nyom, tehát rendkívül könnyen szállítható, fektethető és tekercseléssel bontható. A vezetékek az egész idényen át a terepen hagyhatók. A kis nyomás előállítása kisköltségű, egyszerű, pl. robbanómotoros szivattyúval biztosítható, de adott terepadottságok mellett — amikor a fővezetéket, vagy az azt tápláld vízkivételi helyet, pl. tartályt, csatornát stb. megfelelő magasságban lehet 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
