175898. lajstromszámú szabadalom • Berendezés közel sík terepen történő áztató öntözésre
5 175898 6 telepíteni, a szivattyú akár el is maradhat. Ha a szivattyú nyomása ingadozó, vagy a kívántat kissé meghaladja, a rendszerbe célszerű nyomásszabályozót is beiktatni. Az, hogy a berendezés hányféle nagyságrendű öntözővízszállító vezetékből van összeállítva, a találmány szempont)ából közömbös,- de általában nem három, hanem két nagyságrendű vezeték is elégséges: az öntözőfolyadékot szétosztó fővezeték és az ebből kiágazó, az öntözést közvetlenül végrehajtó általában párhuzamos öntözővezetékek. A fővezeték lehet állandó jellegű, fix, pl. fémcsőből és lehet felszedhető, tömlős — célszerűen az öntözővezeték tömlőjéhez hasonló -, két rétegű tömlő is, megfelelően nagyobb átmérővel. Az öntözővezetékek a fővezetékből egy vagy kétirányban, 20—60 m távolságban ágaztathatók ki s a hosszuk az adottságoknak megfelelően akár 300 m vagy annál több is lehet. A leágaztatások egyszerű pl. fém elosztóidomdarabok közbeiktatásával történhetik, mind az öntözővezetékek, mind az itt megszakított fővezetékek ráerősítése az elosztóidomok csőcsonkjaira bilinccsel, vagy egyszerű fonalkötéssel történhetik. Ugyancsak egyszerű rövid csodarab közbeiktatásával toldható bármely tömlővezeték is, vagy cserélhető annak egy szakasza, ha történetesen erre valamely sérülés miatt szükség van. A berendezés fővezetékeinek és öntözővezetékeinek elrendezését, helyét, kiosztását az öntözendő haszonnövények fajtája, vízigénye, a termő talajréteg vastagsága és vízáteresztőképessége figyelembevételével kell megtervezni. A találmány szerinti berendezés szabálytalan táblaforma és tereptárgyak esetén is használható, a vízadagolás optimális időben szabályozva hajtható végre, a vízelosztás folyamatos és lejtőiránnyal ellentétes is lehet, a berendezés állandó kezelést és kezelőt nem igényel, csak ellenőrző felügyeletet. A korszerű termelési rendszerekhez jól illeszkedik, mert a tenyészidő alatt nem kell áthelyezni, gumikerekű gépekkel átjárható, területkiesés és taposási kár nincs. Az öntözőberendezés pl. dobokról könnyen elhelyezhető a terepen, az idény végeztével könnyen és kevés munkával felszedhető, és kis helyen tárolható. Kényes, folyamatos karbantartást igénylő alkatrészt nem tartalmaz, tömeggyártásból származó anyagokból összeállítható. Beruházási költsége az eddig alkalmazott öntözési berendezésekhez képest sokkal kisebb, üzemeléséhez kevés energiát igényel, és 1 fő 20—50 ha öntözendő területet tud kiszolgálni. A következőkben találmányunkat a mellékelt rajzra való hivatkozással a berendezés egy kiviteli példája nyomán is megmagyarázzuk. Az 1. ábra egy öntözendő tábla felülnézete, a 2. ábra két öntözőtömlő közötti rész metszete a termő fedőréteggel, a 3. ábra az öntözőtömlő egy kiviteli alakjának keresztmetszete, a 4. ábra az öntözőtömlő külső rétegének részlete, az 5. ábra az öntözőtömlő egy másik kiviteli alakjának keresztmetszete. Az 1. ábrán az 1 hozzávezető csatornát, a 2 szivattyús gépcsoportot, a 3 nyomásszabályozót, a 4 folyadékszállító fővezetéket, az 5 öntözőtömlőket, a tábla 6 határát és az 5 öntözőtömlők által átáztatott talaj 7 határvonalát látjuk. A 2. ábrán az 5 öntözőtömlőket egy-egy kibocsátónyílásával, a 9 termő fedőréteget, az alatta levő 10 alsó talajréteget, valamint a 2 öntözőtömlőkből kibocsátott öntözőfolyadékkal átnedvesített 11 azonos nedvességtartalmú vonalat szemléltetjük. A berendezés működése a következő: Az 1 hozzávezető csatornából az öntözőfolyadékot a 2 szivattyús gépcsoport a 3 nyomásszabályozón át nyomja a tömlőrendszerbe. Az öntözőfolyadék a 28 cm átmérőjű 4 folyadékszállító fővezetékből a pl. 8 cm átmérőjű 5 öntöző tömlőkbe jut, amelyek pl. l,4m-ként vannak 10mm átmérőjű 8 kibocsátónyílásokkal ellátva. Az öntözőtömlők egymástól való b távolsága a talaj kötöttségétől (áteresztőképességétől) függ: példánkban legyen 50 m. A termő fedőréteg átlagos v vastagsága pl. 40 cm. Ekkor az öntöző folyadék az öntözőtömlőtől kétirányban b/2, tehát 25—25 m távolságra fog szétszivárogni. A 3. ábrán az 5 öntözőtömlő metszetét látjuk, ahol a 12 külső polipropilén fólia-szövet a különálló, 200 ßm vastag 13 belső polietilén fóliát öleli körül. A 4. ábrán bemutatott polipropilén szövet 50 pm vastagságú 2—4 mm széles 14 fóliacsíkokból van szőve. Az 5. ábrán hasonló szövetre a 13 polietilén fólia rá van dolgozva (extrudálva). A berendezést kísérleteink várakozásunknak megfelelően igazolták. A berendezést elsősorban a kukorica öntözésére fejlesztettük ki, de ezenkívül a cukorrépa, a búza, szója, ősgyep és telepített gyep öntözésére is kiválóan alkalmas. Olyan növényeknél, amelyek a hideg vízzel történő esőztető öntözést nem tűrik, mint a paprika, paradicsom, a berendezés használata különösen előnyös, mivel a vékonyfalú tömlőben az öntözőfolyadék a nap hatására az öntözést megelőzően kellőképpen felmelegszik. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés közel sík terepen történő áztató öntözésre, azzal jellemezve, hogy kis, 3 ata nyomásnál kisebb nyomású öntözőfolyadékot szállító öntözővezetékei olyan tömlővezetékek, amelyek tereprendezés nélkül vannak a terepre helyezve, átmérőjűk 5—15 cm között van, kifolyónyílásaik mintegy 0,5—10 mm átmérőjűek és 20-200 cm-es sűrűségben vannak elosztva. 2. Az 1. igénypontban meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy öntözőtömlői két rétegből, mechanikai sérülések ellen védő és húzószilárdságot biztosító, különálló, vagy vele összeépített, szövött és vízzárást biztosító folytonos rétegből állanak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
