175898. lajstromszámú szabadalom • Berendezés közel sík terepen történő áztató öntözésre
MAGYAR népköztársaság országos találmányi HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 175898 Bejelentés napja: 1977. II. 10. (DO—410) Nemzetközi osztályozás: A 01 G 25/00, B 05 B 1/00 Közzététel napja: 1980. IV. 28. Megjelent: 1981. III. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Dóra Tibor oki. mérnök, 15,0%, Kálmán Miklós oki. mérnök 15,0%, Budapest, Löffler László oki. mg. mérnök, Eger 13,3%, dr. Magyar Gábor oki. mg. mérnök, 13,3%, Debrecen, Kohári István oki. gépészmérnök 13,4%, Nádudvar, Kalmár Zoltán oki. vegyészmérnök 20,0%, Csanadacz József textiltechnikus 10,0%, Budapest Vörös Csillag MgTsz, Nádudvar 40%, Dóra Tibor 15%, Kálmán Miklós 15%, Kalmár Zoltán 20%, Csanadacz József 10%, Budapest Berendezés közel sík terepen történő áztató öntözésre 1 A találmány közel sík terepen történő áztató öntözési eljárást megvalósító öntözőberendezésre vonatkozik. Az öntözés célja minden esetben a haszonnövények növekedéséhez szükséges talajnedvesség pót- 5 lása olyankor, amikor az a talajban kellő mértékben nincsen meg. Az öntözés megvalósítására sokféle eljárás ismeretes. A gravitációs öntözések között régi és hatásos a 10 csörgedeztető öntözési eljárás, amelynél vízszintes vízvezető csatornákból a csatorna egész hossza mentén túlfolyva széles területen csörgedezted a lejtőn lefelé a talaj felszínén az öntözővizet, amely csörgedezés közben beszivárog a talajba. 15 A csörgedeztető öntözés változata a sávos öntözés, amelynél az öntözendő területet sávokra osztják és ezeket kis töltésekkel határolják és így érik el, hogy a sávokban megmaradt kisebb szintegyenetlenségek ellenére a lecsörgedező víz a talajt el- 20 bontva mindenüvé eljusson és beszivárogjon a talajba. Mindkét öntözési módszer előfeltétele az öntözőcsatornák vízszintes vonalazása és a tereprendezés, amely a csörgedeztető öntözésnél rendkívül szaba- 25 tos, de a sávos öntözésnél is meglehetős gondosságot és ennek megfelelően nagy költséget igényel. Igen jó a barázdás öntözés, amelynél az öntözővizet párhuzamos barázdákba vezetik és a víz innen kétoldalt a talajba szivárogva látja el azt bőséges 30 2 nedvességgel. Ezek a barázdák természetüknél fogva csak soros művelésű haszonnövényeknél alkalmazhatók, csak a növények bizonyos fejlettségi állapota mellett húzhatók ki, és ugyancsak gondos tereprendezést feltételeznek. Végül áztató öntözést is alkalmaznak, amelynél lényegileg ritkább hálózatú barázdákat használnak fel arra, hogy az öntözőfolyadékot kétoldalra nagyobb szélességben is beszivárogtassák a talajba. Mivel barázdákról van szó, ez a megoldás is tereprendezést kíván meg és minden öntözési idény megkezdésekor e barázdákat ki kell alakítani, befejezéskor pedig vissza kell temetni. Emellett ennek üzeme is meglehetősen munkaerőigényes. Ennek az áztató öntözőberendezésnek egyik változata a 167 472. sz. magyar szabadalmi leírásban ismertetett berendezés is, amely az azelőtt a leírás szerint általában négy nagyságrendű öntözővíz vezető csatornát három nagyságrendűre redukálja és az utolsó nagyságrendű öntözőcsatoma helyett esetleg tömlővezetéket, tehát öntözővezetéket alkalmaz. Ez a megoldás megtakarítja a barázdák kiképzését, de továbbra is szükségessé teszi az öntözővezetékek vízszintes vezetését és a pontos és költséges tereprendezést. A felsorolt gravitációs öntözési módoknak a tereprendezési igényükön kívül általában hátrányuk. hogy az öntözővíz finom (pontos) adagolását nem teszik lehetővé, emellett állandó kézi üzemeltetésre van szükség. Egy fő általában csak 2-5 ha, 175898
