175867. lajstromszámú szabadalom • Ütközőbak
5 175867 6- a 2. ábrán az 1. ábra szerinti ütközőbak-fejjel ellátott ütközőbak felülnézete látható, ahol a kereszttartó egy részét kitörtük,- 3. ábránk az 1. ábra szerinti ütközőbak-fejjel ellátott ütközőbak elölnézete,- a 4. ábra olyan ütközőháromszöggel rendelkező ütközőbak ütközőbak-fejének oldalnézetét mutatja, ahol az ütközőháromszögek hegesztett lemezekből készültek,- az 5. ábrán a 4. ábra szerinti ütközőbak-fej egyik oldalának felülnézetét mutatjuk be,- 6. ábránkon a 4. ábra szerinti ütközőbak-fej egyik oldalának oldalnézete látható,- a 7. ábra egy ütközőállvánnyal ellátott ütközőbakfej felülnézete olyan járművekhez, amelyek az oldalsó ütközők elhagyásával egy középütközős kapcsolóberendezéssel vannak ellátva, éspedig az 1-3. ábrákon látható kivitellel, végül- a 8. ábrán az ütközőbak olyan kiviteli alakjának oldalnézetét láthatjuk, amely oldalütközős járművekhez készült, s amelynél a kereszttartó az ütközőtámaszra annak a feszítődúccal való metszéspontja tartományában van ráerősítve. Az 1—3. ábrákon bemutatott, s egészében 1-gyel jelölt ütközőbak részben a gyakorlatban szokásos konstrukciójú, amelynél a 2 és 2 a ütközőháromszögeket elhasznált sínekből készítették el. Az egyes 2, illetve 2a ütközőháromszögeket alkotó sínek csomólemezek útján vannak összekötve, ahol is az átfogót alkotó 3 sín egy fékezőkészüléket hordoz, amelynél súrlódótestek vannak a 9 futósínnek nekiszorítva, beállítható csavarok segítségével. A 2 és 2 a háromszögek befogóit alkotó 4 sínek kétoldalt elhelyezkedő 5 csomólemezek útján vannak egymással összekötve, amelyek előrefelé kinyúlnak és egy függőleges 6 élben (lásd a 2. ábrát) végződnek. Az 5 csomólemezek elülső 6 élei közelében több átmenőfurat található a 7 csavarok el, mint előzőleg az ütközőállvány, ami azt jelenti, részére, amelyek az eddig szokásos, a két 2 és 2a 40 hogy az ütköző felfutási síkját az 1 ütközőbak ütközőháromszöget összekötő - nem ábrázolt - fékberendezéséhez képest változatlanul megtartottuk, tölgyfa ütközőállvány rögzítésére szolgálnak. Ez az 1 ütközőbak csak olyan vasútijárművek lefékezé- Belátható, hogy a 15 ütközőbak-fej a legkisebb sére alkalmazható, amelyek oldalsó ütközőkkel, va- szerelési munkával kicserélhető az eddig szokásos lamint az eddig szokásos, az ütközősík mögött 45 átmenő ütközőállványra, úgy hogy az ezen 15 elhelyezkedő, kézzel bekapcsolható járműcsatla- ütközőbak-fejjel ellátott 1 ütközőbak alkalmas az kozóval vannak ellátva. oldalütközős járművek lefékezésére is. A 4—6. ábrákon csak törtrészekben bemutatott, Ha egy ütközőbakot úgy kell átalakítani, hogy s egészében 10-zel jelölt ütközőbak szintén részben alkalmas legyen olyan vasúti járművek lefékezésére, 50 amelyek a 14 középütköző-berendezésként kialakított járműcsatlakozóval vannak ellátva, akkor - miként ezt a 7. ábrán, valamint pontvonallal a 3. ábrán feltüntettük - a két 19 ütközőtuskó helyett egy önmagában ismert, profiltartókból ki- 55 alakított, hajlítással szemben merev 27 ütközőállványt kötünk össze a két 16 rögzítőlemezzel, miközben a 27 ütközőállvány el van látva egy középső 28 ütközőtuskóval és így a 14 középütköző ___ _________ berendezés által rá gyakorolt lökést átadja a 2 és <hg szokásos, az ütközősík mögött elhelyezkedő, 60 2a ütközőháromszögnek. kézzel bekapcsolható járműcsatlakozóval vannak el- Azért, hogy az ütközőbaknak az ilyen fajta látva. járművekhez való átalakítása a legkisebb ráfordí-Amint már említettük, a műszaki fejlődés abban tással legyen elvégezhető, a 16 rögzítőlemezekben 3z irányban halad, hogy először a hagyományos, levő 18 átmenő furatokat eleve úgy méretezzük, kézzel működtethető jármű csatlakozókat egy úgy- 65 hogy be tudják fogadni azon nagyságú 17 csavanevezett 14 tolató, — vagy Európa-csatlakozóval váltják fel, amilyent körvonalaiban a 2., 3. és 7. ábrákon láthatunk, majd ezt követően olyan járművekre térnek át, amelyek középütközős kapcsoló- 5 berendezésként kialakított, automatikusan bekapcsolódó járműcsatlakozóval rendelkeznek. Az 1—3. ábrán bemutatót, s összességében 15-tel jelölt ütközőbak-fej két, a 2 és 2a ütközőháromszögekhez hozzárendelt 16 rögzítőlemezzel ren- 10 delkezik, amelyeknek 18 átmenő-furatain a 17 csavarok nyúlnak keresztül, melyek a különálló ütközőtuskók rögzítésére szolgálnak. A 16 rögzítőlemezek hátoldalán az 5 csomólemezek közé benyúló 20 borda, - amely a példa 15 képpeni kiviteli alaknál egy síndarab —, valamint egyik szárával az egyik 5 csomólemez külső oldalára felfekvő 21 merevítőszögvas van - előnyösen hegesztéssel — felerősítve, s ez a 22 átmenőfuratokkal van ellátva, amelyek egyrészt fedésben van- 20 nak az 5 csomólemezekben levő átmenőfuratokkal, másrészt a 15 ütközőbak-fejnek a 2 és 2a ütközőháromszögekkel való összeerősítésére szolgálnak, a már említett 7 csavarok segítségével. A 21 merevítőszögvasnak van egy 23 merevítő- 25 bordája, amely a két szárát összeköti, továbbá egy a felső végére felhegesztett derékszögű 24 lemeze, amely a 25 hosszúkás nyílásokkal van ellátva, s ezek a két 16 rögzítőlemezt összekötő 26 kereszttartó felerősítésére szolgálnak, amikor is a 25 30 hosszanti nyílások biztosítják a 2 és 2a ütközőháromszögek beállítását a nyomtávnak megfelelően. Természetesen a 25 hosszúkás nyílásokat a 26 kereszttartóban is alkalmazhatjuk. A 26 kereszttartónak az oldalsó ütközők feletti elrendezése révén 35 szabaddá válik az ütközők közötti tér az ütközőkön előrefelé túlnyúló, automatikusan kapcsolódó 14 járműcsatlakozó számára, miközben a 19 ütközőtuskók lényegileg ugyanazt a helyzetet foglalják ismert kivitelű, s 11 ütközőháromszögei összehegesztett lemezekből készültek. A 11 ütközőháromszögek csúcsain derékszögű, s 12 rögzítőfuratokkal ellátott 13 fejlemezekkel vannak felszerelve, amelyek a két 11 ütközőháromszöget összekötő - nem ábrázolt — szögvasprofiiból készült keret rögzítésére szolgálnak. Ez az ismert 10 ütközőbak szintén csak olyan vasúti járművek ráfutáskor való lefékezésére alkalmas, amelyek oldalsó ütközőkkel, valamint az ed-3
