175864. lajstromszámú szabadalom • Égő folyékony tüzelőanyagokhoz
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 175864 ÆÉÊÈk Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1976. XI. 30. (WE-544) F 23 D 11/24 Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1975. XII. 01. (P 25 53 953.1) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. III. 28. Megjelent: 1981. IV. 30. 1 Feltaláló: Kopp Hermann mérnök, Schwendi/Württ Német Szövetségi Köztársaság Szabadalmas: • Max Weishaupt GmbH., Schwendi/Württ Német Szövetségi Köztársaság Égő folyékony tüzelőanyagokhoz 1 A találmány tárgya égő, folyékony tüzelőanyagokhoz, mely égő közel sztöchiometrikus levegőmennyiséggel üzemeltethető, a levegő bevezető csőben koncentrikusan elhelyezett porlasztó fúvókával kiképzett tüzelőanyag- bevezető cső segítségével. A 5 levegő bevezető cső végén az áramlás irányában szűkülő végkúp van kialakítva, melynek torkolati síkjában helyezkedik el a fúvóka kilépő nyílása. A porlasztó fúvókától meghatározott távolságra - tengelyirányban beállíthatóan — helyezkedik el 10 a furatokkal kiképzett keverék-elosztó test, melynek a fúvókával szemben fekvő felülete konvex kialakítású, a levegő-bevezető cső végkúpjának kilépő keresztmetszete pedig kisebb, mint a keverék-elosztó testnek a végkúp kiömlési síkjával párhuzamos síkra vett vetülete, és kiképzése folytán biztosítható, hogy a kilépő levegő és tüzelőanyag- keverék sebessége nagyobb legyen mint az égési sebesseg. A keverék-elosztó test porlasztó fúvóka felé forduló felületén cső alakú üreges test hatol át, melyen a tüzelőanyag-levegő keverék tengelyirányú beáramlását megakadályozó fedél van kialakítva. Az üreges test a keverék-elosztó test közelében — a keve rék-elosztó test és a porlasztó fúvóka között he yez kedik el, és a fedél segítségével olyan nyilast 25 képez, melynek belsejében felületnövelést szó g o részek helyezkednek el. Az ilyen elven mukodo égők már ismertek (DT—GBM 7 424 420). A már ismert ilyen típusú égők alkalmazasav gyújtási folyamat károsodása nélkül a kevere -2 osztó test lényegesen gyorsabban hozható izzásba, miáltal közvetlenül a gyújtási folyamat befejezése után korom- és szagmentes, nyugodt, kék láng keletkezik, amelynek magas a C02 tartalma és CO- tartalma pedig jóval a megengedett 0,1 térfogatszázalék alatt van. Ismertek olyan égők is, melyek dobtolókával és perdítő lemezekkel rendelkeznek, melyek segítségével történik az égéslevegő szabályozása. (VGB közlemények, 91-es füzet, 1964. augusztus, 265-267. oldalak „Olaj- és gázégők égéslevegőjének fokozatmentes szabályozása azonos sebesség mellett”) Az ilyen típusú égőknél a porlasztó fúvóka körül koncentrikusan helyezkedik el a külső és belső levegőfúvóka, a perdítő test pedig a tüzelőanyag bevezető cső és a belső levegőfúvóka között van elhelyezve. Félterhelés esetén a levegőt csak a perdítő testen vezetjük, a külső levegőfúvóka zárt állapotban van. Háromnegyedes és teljes terhelés esetén az égéslevegő bevezetése mind a belső mind pedig a külső fúvókán történik, és minden terhelési tartományban az égéslevegő a perdítő testen keresztül áramlik, ami a teljes terhelési tartományban lángtartóként működik. Ezáltal biztosíthatjuk, hogy az ilyen sárga égők a teljes terhelési tartományában a legoptimálisabb elégés menjen végbe. Az ilyen típusú égők nem rendelkeznek a találmányunk szerinti keverék-elosztó testtel. Találmányunk szerinti megoldás célja olyan égő kialakítása, mely meggyorsítja a keverék-elosztó 175864
