175864. lajstromszámú szabadalom • Égő folyékony tüzelőanyagokhoz
3 175864 4 test beindítási folyamat alatti felhevítését, anélkül, hogy az égő működése az ezt követő tartós üzem közben megváltozna . Ismeretes egy olyan régebbi megoldás is, melynél a keverék elosztó test belsejében egy koncentrikus elhelyezésű üreges test van, melynek szabad végét minden oldalról L alakú keresztmetszettel rendelkező gyűrűk veszik körül, mely bordák szilárd kapcsolatot biztosítanak a keverékelosztó test középső felületével. Találmányunk szerinti megoldásnál a fentieken kívül a levegő-bevezető oldalon átkapcsoló berendezés van, melyet úgy állítunk be, hogy a beindítási folyamat alatt az égéslevegőnek a porlasztó fúvóka felületén való átáramlása örvényes, a keverékelosztó test felhevítés után pedig örvénymentes legyen. Abból a meggondolásból indultunk ki, hogy a szokásos kereskedelmi égők beindítása, melyek sárga égőként működnek, nem okoz problémát, azonban a bevezetőben említett felépítésű égők beindítása, amelyeket kék égőként is jelölnek, még mindig nehézségbe ütköznek. A találmány fő célja olyan kék égő kialakítása, amely beindítása az ún. sárga égők elvén alapszik, de a keverékelosztó test megfelelő felhevítése után működik tovább, mint az eddig ismert kék égők esetében történt. így jelentős mértékben kiküszöböljük a kék égők beindításánál jelentkező nehézségeket, de az ismert égőket eltolható részekkel kell kiegészíteni, másrészről viszont elhagyható a levegőbevezető-cső torkolati részénél elhelyezett gyújtást elősegítő gyűrűtest. (DT—GBM 7 424 420) A találmány tárgya az előzőek ismeretében, folyékony tüzelőanyagokhoz alkalmazott olyan égő, mely egy, a levegő-bevezető csőben koncentrikusan elhelyezett, porlasztó fúvókával kiképzett tüzelőanyag bevezető csővel és a cső végen kialakított az áramlás irányában szűkülő végkúppal rendelkezik. A végkúp torkolati síkjában helyezkedik el a fúvóka kilépő nyílása. A porlasztó fúvókától meghatározott távolságban, tengelyirányban beállíthatóan elhelyezett furatokkal kiképzett keverék elosztó testtel, melynek a porlasztó fúvókával szembenfekvő felülete konvex kialakításán és a levegő bevezető cső végkúpjának kilépő keresztmetszete pedig kisebb, mint a keverék elosztó testnek a végkúp kiömlési síkjával párhuzamos síkra való vetülete. A megoldást az jellemzi, hogy a levegő-bevezető oldalon átkapcsoló berendezése van, mely perdítő-restet vagy torlótestet foglal magába, mely test beindításakor az égési levegő áramába és az állandó üzemelés során az égési levegő áramán kívül helyezkedik el. A levegő-bevezető oldalon elhelyezkedő átkapcsoló berendezés végkúpjának torkolata mögött helyezkedik el a perdítőtest, mely körülforgja a tüzelőanyagcsövet és két véghelyzet között állítható. A perdítőtest segítségével biztosítható, hogy az égéslevegő a beindítási véghelyzetben örvényesen, folyamatos üzemi véghelyzetben pedig örvénymentesen áramolhasson keresztül a levegő-bevezető csövön. A levegő-bevezető cső torkolatában perdítőtestként kialakított torlótest helyezhető el, melyet meghatározott távolságban egy további levegő-bevezet0_ eső fog korül, melynek keresztmetszete lezárható, és ennek segítségével biztosítható, hogy a beindítási folyamat alatt a két levegő-bevezető cső között, még folyamatos üzem esetén pedig csak a belső levegő-bevezető csövön áramoljon a levegő. Az égő, kazánba történő betolásának megkönynyítése végett a külső levegő-bevezető csövet kónuszos szűkülettel és végkúppal képezzük ki, így étjük el azt, hogy a keverékelosztó test a levegőbevezető csőnél nagyobb átmérővel rendelkezik. Találmányunkat két kiviteli alak kapcsán ismertetjük a csatolt rajzok segítségével. A rajzokon az 1. ábra: Keverékelosztó testtel rendelkező porlasztó-olajégő lángfejének hosszanti metszete, mely tartalmazza az eltolható helyzetű perdítőtesttel rendelkező átkapcsoló berendezést. A 2. ábra porlasztó-olajégő lángfejének hosszanti metszete, mely a két levegő-vezető cső elhelyezkedését és az átkapcsoló berendezés zárószerkezetét szemlélteti. A 3. ábra korábban említett - nyilvánosságra nem hozott - megoldás levegő bevezető csövének és a keverékelosztó testének metszete, és végül a 4. ábra a 3. ábra IV—IV vonalában vett metszet. A 2 levegő-vezető cső 1 hengeres része a 3 üreges kúp segítségével csatlakozik a kisebb átmérőjű 4 hengeres részhez és ehhez kapcsolódik a már ismert levegőadagoló fúvókaként kialakított 5 végkúp. Az 5 végkúp 6 toricolatának átmérőjének nagysága tört része a 2 levegővezető cső belépő keresztmetszetének, így az 5 végkúpot elhagyó levegő mint feszített levegősugár lép ki, amely viszonylag nagy sebességgel rendelkezik. A 8 porlasztó fúvóka 7 torkolata egytengelyű elhelyezkedésű az 5 végkúppal és az 5 végkúp 6 torkolatának síkjában fekszik. A 8 porlasztó fúvóka felett helyezkednek el a 9 elektródák, melyek közül az ábrán csak az egyiket tüntettük fel. A 10 keverékelosztó test az égőhöz képest távolsági ártó an helyezkedik el, melyet a 10’ tartó vagy más hasonló rögzít a 2 levegő-vezetőcsőhöz. A 10 keverékelosztó test konvex formájú üreges gömb kialakítású melyen a 11 furatok vannak kialakítva. A 10 keverékelosztó test a 8 porlasztó fúvóka felé forduló felületén helyezkedik el a 12 nyílás, melyen a 13 üreges test hatol keresztül, és amely egy közös darabot képez a fedélként szolgáló 14 fenékkel. A 13 üreges test tengelyirányú mérete kisebb, mint a 10 keveréke osztó test mélysége. Közvetlenül a 14 fenék mögött, a 13 üreges test palástján helyezkednek el 15 nyílások, melyek torkolatai a 13 üreges test a 10 keverékelosztó testen történő áthatolási felületén találhatók, és a 10 keverékelosztó test 11 nyílásaira merőlegesek, (lásd 3. 4. ábra) A 13 üreges test üregeiben helyezkednek el a felület nagyítást szolgáló részek, pl. csapok, az ábrán ezeket a részeket nem tüntettük fel, mivel ezek önmagukban már ismertek és más a felület 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
