175824. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés termoplasztikus szálak előállítására
27 175824 28 leszállást végző repülőgépekre (B), (C) és (D) kifejtett keresztirányú szelek hatásának tanulmányozása, még akkor is, ha ezek a tanulmányok nem vonatkoznak a találmány területére és nem adnak közvetlen kapcsolatot a folyadékok dinamikája és a nyújtható anyagnak szállá való képzése között. A leírásban zárójelben levő betűk az alábbi cikkekre vonatkoznak : Tudományos cikkek és irodalmi helyek (A) D. Kucheman and J. Weber „Aerodynamics of propulsion” 10. fejezet 235—247. oldal, McGrawHill kiadás 1953. (B) Raymond D. Volger „Surface Pressure...” National Aeronautics and Space Administration, D 1629 technikai jegyzet, 1963. március. (C) H. Werle et al, Office National d’Etudes et de Recherches Aérospatiales, 64/1959 A és 70/1859 A sz. irat 1965. június és 1966. január. (D) R. J. Margason et al. „The path of a jet directed at large angles to a subsonic free stream” National Aeronautics and Space Administration, D 4914 sz. technikai jegyzet, 1968. november. A ténylegesen kapott eredmények és a körülmények, amelyek lehetővé tették ezeknek az eredményeknek az elérését az egyetlen meggondolások, amelyek fontosak. Következésképpen a következőkben a figyelmet ezekre a működési feltételekre, a találmány értelmében megszerkesztett berendezésre és az ezekkel elért eredményekre fogjuk felhívni. Ha ezek után megnézzük a 3A ábrát, azt látjuk, hogy azon olyan kivitelt ábrázoltunk, amelynél több szálképző központ van a találmány ipari felhasználása céljából. A 12A nyíllal jelzett főáram az ábrázolt kivitelnél úgy van ábrázolva, amint a 24 ajkakkal ellátott nyíláson át kilép, amely nyílás belsőégésű kamra egy része lehet, amint azt a 90 660 sz. francia pótszabadalomban leírtuk (alapszabadalom 1 292 222). A főáram a 28 fal mentén áramlik. Ezen a falon számos 32 A, 32 B, 32 C nyílás van a szekunder sugarak részére. Ezek egymástól lefelé és felfelé, távolságban vannak elhelyezve és látható egy sor további 33 A, 33 B és 33 C nyílás a nyújtható anyag számára is. Bár nem látható, a 3A ábrán az üveget és sugarakat kibocsátó nyílások számát növelni is lehet a főáramra keresztirányban és le-fel irányban is. Ennek következtében a 32 A, 32 B és 32 C nyílások a szekunder sugár számára egyetlen nyílás helyett egy sor keresztirányú nyílást is képezhetnek. Minden ilyen szekunder levegőnyílás a nyújtandó anyag számára, hozzátartozó nyílással együtt egy önálló szálképző központot képez. Ily módon a 32 A nyíláson át kibocsátott szekunder sugár hat a közvetlen vele szomszédos főáram részére és egy helyi kölcsönhatási szakaszt létesít, amelyben a 33 A nyílásból kilépő nyújtandó anyag bekerül a 2. ábra sorozattal kapcsolatban adott magyarázatoknak megfelelően. Megállapították, hogy bizonyos általános szabályokat figyelembe kell venni a szálképző központok egymástól való elhelyezésekor ahhoz, hogy több központból is jó szálképzést lehessen megvalósítani, amint azt a 3A ábrával kapcsolatban leírtunk. Egyik ilyen fontos meggondolás, hogy az egyes tengelyek közötti távolságot gondosan kell megválasztani, azaz lefelé-felfelé irányban a szekunder sugár és a neki megfelelő nyújtandó anyagot bevezető nyílás közötti távolságot. Azt találták, hogy a legjobb eredményt akkor kapjuk, ha a két tengely közötti távolság nem haladja meg a szekunder sugár nyílásátmérőjének egy vagy kétszeresét. Más általános szabályt is be kell tartani, ami két szálképző központ tengelyeinek egymástól való távolságára vonatkozik. Két ilyen tengely közötti távolságról van szó, az egyik az „oldalirányú távolság”, azaz az a távolság, amely a gázáramra keresztirányban elhelyezkedő szálképző központok között van, a másik az „egymást követő” távolság, amely e lefelé-felfelé elhelyezkedő szálképző központok között van. A minimális „oldalirányú távolság” a szekunder sugár nyílásátmérőjének 2—3-szorosa, míg a minimális „egymást követő távolság” a szekunder sugár nyílásátmérőjének 7—10- szerese, kivéve azt az esetet, amikor el vannak tolva, amiről majd még később beszélünk. Hogyha a főáram irányához képest oldalt több egymástól távolságban elhelyezett szekunder sugarat alkalmazunk, akkor a kölcsönhatás jelenségével közvetlenül érintett főáram DB mérete, amelyet a fentiekben a 2H ábrával kapcsolatban ismertettünk, kissé csökkentett, például Dj-nél kissé kisebbtől 2Dj távközbe eshet, ahol Dj a szekunder sugár nyílásátmérője a főáramra keresztirányban mérve. Ezt az a tény magyarázza, hogy a főáramnak kisebb a lehetősége a kiterjedésre a szekunder sugár körül, akkor, hogyha más szekunder sugár is jelen van az első körül. Más kifejezéssel a főáramot mintegy összeszűkíteni igyekszik, ill. széthúzni vagy korlátozni, amikor áthalad több kölcsönhatási szakaszon, egy olyan kivitel esetén, amelynél több szekunder sugár van. A főáram ilyen felhasználása sokkal hatásosabbnak tűnik, mint hisszük. Amint az előzőekben már a D szakasszal kapcsolatban megmagyaráztuk, a 2. és 2D ábrán ábrázolt főgázáram gyakorlatilag, de nem teljesen, helyre van állítva a szálképző központtól kissé lejjebb, áramlásirányban nézve. Bejelentő azt tapasztalta, hogy az első skála mentén mérve lefelé mért távolság, amint azt a 2. és 2B ábrán ábrázoltuk, azon a szinten, amelyen a főáram már eléggé helyre van állítva ahhoz, hogy részt tudjon venni egy másik szálképző központ létesítésében kb. 7-től 10-szerese a szekunder sugár nyílásátmérőjének. Ebből következik, hogy egy olyan kivitelnél, mint amilyet a 3A ábrán ábrázoltunk az egymást követő tengelyek közöttj távolságnak, amint látható, legalább 7-től 10-szeresének kell lenni a szekunder sugár nyílásátmérőjének. így tehát, amint már az V szakasszal kapcsolatban elmondtuk, az olyan kiviteleknél, mint amilyet a 3A ábrán ábrázoltunk, a főáram melegebb a kibocsátó lap közelében. Ennek következtében használható arra, hogy létrehozza a III és IV szakaszok közötti átmeneti pontokat az egymást követő szálképző központok számára a kibocsátó laptól fokozatosan csökkenő távolságban, hogy a szálképzéshez kielégítő hőmérséklet jöjjön létre. Ez az elrendezés egyebek között még arra is alkalmas, hogy a szálak hűtéséhez szükséges feltételeket megteremtse. Ez az elrendezés többek között még annak elősegítéséhez is hozzájárul, hogy az egymást követő szálképző központok szálai ne keveredjenek össze, mivel a kúpok magassága az egyik központtól a másikig áramlásirányban lefelé fokozatosan csökken. Az üvegkúp magasságát csökkenteni lehet, ha az előbb említett paraméterek egyikét vagy másikát csökkentjük, például ha csökkentjük az egységnyi hozamot 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 14
