175799. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új az alfa-aminocsoporton arilszulfonilcsopttal htt L-argininamidok és sóik előállítására

15 175799 16 nil-halogenid, előnyösen klorid, legalább egy ekvimolá­­ris mennyiségű IV általános képletű aminosavszárma­­zékkal történő kondenzálásával állítjuk elő. A konden­zációs reakciót végezhetjük hozzáadott oldószer nélkül is valamilyen bázis jelenlétében. Azonban megfelelő eredményeket csak valamilyen oldószer, például bázikus oldószerek (dimetil-formamid, dimetil-acetamid stb.) vagy halogénezett oldószerek (kloroform, diklór-metán stb.) alkalmazásával kapunk. A használandó oldószer mennyisége nem kritikus, és a XXII általános képletű N2-arilszulfonil-L-arginil­­-halogenid súlyának körülbelül 5-szörösétőI 100-szoro­­sáig változhat. A kondenzációs reakció előnyös hőmérséklete a — 10 °C-tól szobahőmérsékletig terjedő tartomány. A reakcióidő nem kritikus, de az alkalmazott IV általá­nos képletű aminosavszármazéktól függően változik. Általában 5 perctől 10 óráig terjedő időtartam meg­felelő. A kapott N2-arilszulfonil-L-argininamid az előbb leírtakhoz hasonló módon különíthető el és tisztít­ható. A kondenzációs reakcióhoz szükséges XXII általános képletű N2-arilszulfonil-L-arginil-halogenid kiindulási anyagokat egy XXI általános képletű N2-arilszulfonil-L­­-arginin legalább egy ekvimoláris mennyiségű halogéne­­zőszerrel, például tionil-kloriddal, foszforil-trikloriddal, foszfor-trikloriddal, foszfor-pentakloriddal vagy foszfor­­-tribromiddal történő reagáltatásával állíthatók elő. A halogénezés oldószer nélkül vagy oldószer hozzá­adásával végezhető. Az előnyös oldószerek klórozott szénhidrogének, például kloroform és diklór-metán, és éterek, például tetrahidrofurán és dioxán. Az alkalmazandó oldószer mennyisége nem kritikus, és a XXI általános képletű N2-arilszulfonil-L-arginin súlyának körülbelül 5-szörösétől 100-szorosáig változ­hat. Előnyös reakcióhőmérséklet a —10 °C-tól szoba­­hőmérsékletig terjedő hőmérséklettartományban van. A reakcióidő nem kritikus, de a halogénezőszerrel és a reakcióhőmérséklettel változik. Általában 15 perctől 5 óráig terjedő időtartam megfelelő. A XXI általános képletű N2-arilszulfonil-L-argininek, amelyek a XXII általános képletű N2-arilszulfonil-L­­-argininil-halogenidek előállításához a kiindulási anya­gok, a II képletű L-argininnek lényegében ekvimoláris mennyiségű VII általános képletű arilszulfonil-haloge­­nidekkel való kondenzálásával állíthatók elő egy L-argi­­ninamidnak egy ax ilszuífonil-halogeniddel végzett kon­denzációjánál leírtakhoz hasonló módszerrel. A szakterületen jól ismert, hogy az I általános képletű N2-ariIszuIfonil-L-argininamid egy észterszármazéka — ahol R2, R5, Rg, R9, Rio vagy Rn jelentése megfelelő alkil-, fenil-alkil-, fenil- vagy 5-indaniI-csoport — az N2-arilszulfonil-L-argininamid egy karbonsavszármazé­kából — ahol R2, Rj, Rg, Rg, R10 vagy Ru jelentése hidrogénatom — állítható elő a szakterületen járatosak előtt jól ismert szokásos észterezési módszerekkel. Az is jól ismert a szakterületen, hogy a karbonsavszármazék az észterszármazékból állítható elő a szokásos hidrolízis­vagy acidolízis-módszerekkel. A körülmények, amelyek között észterezés, hidrolízis vagy acidolízis megy végbe, mind nyilvánvalók a szakterületen járatosak előtt. A találmány szerinti I általános képletű N2-aril­­szulfonil-L-argininamid savaddíciós sókat képez számos szervetlen és szerves savval. A néhány, szabad karboxil­csoportot tartalmazó N2-ariIszulfoniI-L-argininamid — ahol R2, Rj, Rg, Rj,, R10 vagy Rjj jelentése hidrogén­­atom — számos szervetlen és szerves bázissal sókat ké­pez. Az előbbiekben leírt reakciók terméke a szabad for­mában vagy sók formájában nyerhető ki. Továbbá a termék gyógyászatilag elfogadható savaddíciós sók formájában nyerhető, ha a szabad bázisok valamelyikét egy savval, például sósavval, hidrogén-bromiddal, hid­­rogén-jodiddal, salétromsavval, kénsavval, foszfor­savval, ecetsavval, citromsavval, maleinsavval, boros­tyánkősavval, tejsavval, borkősavval, glükonsavval, benzoesavval, metánszulfonsavval, etánszulfonsavval, benzolszulfonsavval, p-toluolszulfonsavval vagy hasonló savval reagáltatjuk. Hasonlóképpen a termék gyógyá­szatilag elfogadható savaddíciós sókként nyerhető, ha a szabad karbonsavak valamelyikét egy bázissal, például nátrium-hidroxiddal, kálium-hidroxiddal, ammónium­­-hidroxiddal, trietil-aminnal, prokainnal, dibenzil-amin­­nal, 1-efenaminnal, N,N'-dibenzil-etilén-diaminnal, N­­-etil-piperidinnel vagy hasonló bázissal reagáltatjuk. Hasonlóképpen a sók valamilyen bázissal vagy sav­val történő reagáltatása a szabad amid regenerálását eredményezi. Amint az előbbiekben már megállapítottuk, a talál­mány szerinti N2-arilszulfonil-L-argininamidokra és savaddíciós sóikra jellemző magas specifikus inhibitor aktivitásuk trombinnal szemben valamint lényeges toxicitáscsökkenésük, ennélfogva ezek a vegyületek trombin vérben való meghatározására használhatók diagnosztikai reagensekként, és/vagy trombózis orvosi kezelésére vagy meggátlására. A találmány szerinti vegyületek vérlemezke-aggregá­­ció inhibitoraként is használhatók. A találmány szerinti N2-arilszulfonil-L-argininamid trombózisellenes hatását összehasonlítottuk egy ismert trombózisellenes szer, az N2-(p-tolilszulfonil)-L-arginin­­-metil-észter hatásával, meghatározva a fibrinogén ko­­agulációs időt. A fibrinogén koagulációs idő mérését a következők szerint végeztük : Az Armour Inc. által szállított 150 mg borjú-fibrino­­gént (Cohn I frakció) feloldunk 40 ml 7,4 pH-jú borát pufferban. Ebből a fibrinogén oldatból 0,8 ml-t elegyí­tünk 7,4 pH-jú borát puffer (kontroll) vagy az ugyanezen pufferban oldott minta 0,1 ml-ével, és a Mochida Pharmaceutical Co., Ltd. által szállított trombin oldat (5 egység/ml) 0,1 ml-ét adjuk az oldatokhoz jeges fürdő­ben. A reakcióelegyet közvetlenül az elegyítés után át­tesszük a jeges fürdőből egy 25 °C-os fürdőbe. Koagulá­ciós időnek a 25 °C-os fürdőbe történő áthelyezés és az első fibrinszálak megjelenése között eltelt időt vesszük. Olyan esetekben, ha nem adtunk a találmány szerinti vegyületekből az oldathoz, a koagulációs idő 50—55 másodperc volt. A kísérleti eredményeket az I. táblázat­ban összegezzük. „A koagulációs idő kétszeresére hosz­­szabbításához szükséges koncentráció” kifejezés egy hatóanyag azon koncentrációja, amely a normál koagu­lációs idő 50—55 másodpercről 100—110 másodpercre hosszabbításához szükséges. A koagulációs idő kétszeresére hosszabbításához szükséges koncentráció az ismert trombózisellenes szer, az N2-(p-tolilszulfonil)-L-arginin-metil-észter esetében 1,100 p,mól volt. Az inhibitorokat az I. táblázatban so-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom