175749. lajstromszámú szabadalom • Eljárás légtömlős vagy tömlő nélküli gumiabroncsok lekopott futófelületeinek felújítására
3 175749 4 A szövetvázra ily módon felvitt réteges szerkezetből az esetleges gáz-zárványokat vákuum létesítése révén eltüntetjük, majd az egymásra helyezett rétegek oldalán levő nyílásokat is eltömjük. A gáz-zárványokat a futófelületre gyakorolt túlnyomás révén is eltávolíthatjuk. Az említett műszaki intézkedések kombinációja révén az eljárást jelentősen le lehet egyszerűsíteni illetve a technológiát olcsóvá lehet tenni. Jelentős szerep jut' e technológia alkalmazásánál annak, hogy a futófelülefet olyan kötőképes nyersanyagból készítjük, amelyet előzőleg már présformában alakítottunk ki. Ily módon nem lesz szükség a futófelület külön érdesítésére sem, amit erre a célra szolgáló gépeken kell végrehajtani, sőt, az ezen technológiára fordított időveszteségen kívül a gumi alapanyagú nyersanyag veszteséghányadával sem kell a gyártástervezőnek számot vetnie. De nem is lehet gépi úton végzendő felületérdesítést végrehajtani például olyan anyagminőségnél, amely kopásnak ellenálló gumikeverékből van elkészítve, vagy olyan futófelület esetében, amely mély profil árkokkal kialakított szegmensekből áll, még akkor sem, hogyha járulékosan különleges keverékű, alsó gumimerevítést alkalmazunk, amelyhez további anyagra, a készremunkáláshoz pedig további üzemi hőmérséklet fenntartására van szükség anélkül, azonban, hogy a profilmélység kialakítása szempontjából ezzel nyernénk valamit. A futófelület érdesítésénél csupán finomérdesítést alkalmazhatunk úgy, hogy a profil esetleges ragasztásainál nem kívánatos gáz-zárványok keletkeznek és az anyag megfolyósodik. Ha pedig a gumianyagban gázzárványok, vagy üregek vannak, akkor a kész termék már eleve selejt. A présformában előállított nyers felület ezzel szemben igen kiválóan alkalmas arra, hogy a gázzárványokat kiküszöböljük, mivel előre meg lehet határozni a profil kiemelkedő és mélyített részei közötti távolságot, és azok magassági, illetve mélyített méreteit . A kötőgumi ugyaqis az érdes, nyers felület mélyedéseibe jól bele tud folyni. Ezzel szemben az eddigi eljárásoknál alkalmazott érdesítés esetében a futófelület alsó felületét be kellett hasítani, annak érdekében, hogy a kötőgumi megfolyósodva a felületen maradjon. A találmány szerinti megoldásnak megfelelően a futófelület és a kötőgumiréteg között viszonylag mély átmeneti réteg alakulhat ki, mely mindkét réteg fizikai tulajdonságaival egyaránt rendelkezik. Minél mélyebb az átmeneti vagyis azon réteg, amely a kétféle anyag kötődéséből áll elő, annál jpbb és ellenállóbb lesz nemcsak a vulkanizálással elérhető kötés, hanem az a kötőerő is, amelylyel a futófelületet a nem vulkanizált, gumi kötőréteg rögzíti. A nyers gumiabroncs réteges felépítése így a rétegek jelentős mértékű, intenzív tapadása következtében jobban vannak merevítve. Az eddig alkalmazott burkolat rögzítőfunkcióját tehát lényegesen jobban látja el a találmány szerint kialakított, érdes felület. Az mindenesetre nagyon fontos, hogy a présformában előállított érdes felület kötőképességét megtartja, ami annyit jelent, hogy a futófelület hosszabb ideig tartó tárolás után is jól kötődik a vulkanizálás során a kötő-gumival. Ennek érdekében előnyösen úgy járnak el, , hogy az érdes futófelületet — ha annak előállítása, tnatricában, történik wa matricából törtéi kivételeután öwnagábarv ismert, nem vulkanizált gumikeverékkel 2 (melyet benzinben, benzolban, vagy ehhez hasonló anyagban oldanak fel) bevonják. Ekkor az oldat telítetlen molekulái az érdes futófelületen megkötnek. Az érdes futófelület struktúrája ugyanis a présforma tiszta fémes felületétől eltávolítva nyitottá válik, s így fizikaikémiai asszociáció játszódik le. Ez az asszociáció a szulfidril-csoport H-hídjainak ion-cseréjében nyilvánul meg. Az oldat felvitele után kialakult felület ily módon aktiválódik és adott esetben a futófelület közvetlen felvitele előtt további oldat felvitele révén ismételten aktiválható. Miután a nyers, érdes futófelületre az oldatot felvittük, célszerű, ha erre a felületre egy védőfóliát ragasztunk fél, melyet akkor távolítunk el, mielőtt a szövetvázra a futófelületet is felhúzzuk. Ez a fólia készülhet valamilyen szövedékből, de lehet matrica is. A lényeg az, hogy a védőfólia révén az anyag kötőképességét óvjuk, illetve annak csökkenését megakadályozzuk. Ezért a szövedék vagy egyéb anyagú fóliát csak közvetlenül a nyers felületre felvitt futófelület felhúzása előtt távolítjuk el. A nyers gumiabroncs réteges felületű kialakítása előtt a gumi anyagú kötőréteget előnyösen képlékeny állapotban visszük fel. A képlékeny állapot ugyanis alkalmassá teszi a kötőréteget arra, hogy az érdes felület árkaiba belefolyhasson. Az anyag képlékehységét kétféle módon biztosíthatjuk: először úgy, hogy friss kötőkeveréket alkalmazunk, vagy úgy, hogy a kötőkeverékhez további, képlékenységet előidéző járulékos anyagot adagolunk, miközben a gumianyagú kötőréteget felmélégítjük. Amikor a kötőréteg à nyers felület árkaiba belefolyik, a szövetváz, a kötőréteg és a futófelület között már a vulkanizálás előtt is jó kötés alakul ki. Ez a jó kötés feltétele annak, hogy a vulkanizáláshoz nem kell segédeszközt, például gumiborítást alkalmazni. A gumikeverék képlékeny állapotban történő hőkezelése vagy nyomás útján történő kezelése az autöklávban érvéget. -A futófelületet lehetőleg gyűrűs kialakításban a kötőréteggel bevont szövetvázra, előnyösen annak előfeszítésével egyidejűleg visszük fel. A nyers gumiabroncsnak az autöklávban történő kezelése érdekében több előnyös előkészítési eljárást alkalmazhatunk. Az egyik ilyen előkészítési eljárás abban áll, hogy a futófelületet gáz vagy légzárványoktól mentesen a kötőréteggel bevont szövetvázra visszük fel, mégpedig úgy, hogy mindig a középről indulunk ki a szövetház oldalsó tartományai irányában. Ezáltal az esetleg megmaradt .levegőzárványok az oldalsó kiömlőnyílásokhoz tolódnak el, s a levegő itt eltávozik. Ezt az eljárást a futófelület előfeszítésével kombináljuk; Ezután a rétegek közötti kiömlőnyílásokat elzárjuk. Ezáltal elkerüljük azt, hogy a réteges szerkezet rétegei között újabb levegőzárványok keletkezzenek, másfelől viszont azzal, hogy a kiömlőnyílásokat elzárjuk — a nyers gumiabroncs rétegeinek megszilárdítását tudjuk elérni.. . . Különleges esetekben, például akkor, hogyha mély profil árkú futófelület kialakítása a eél, amikor a futófelületet külön szegmensekből képezzük ki, .célszerű, ha egy úgynevezett konfekcionálóborítást alkalmazunk (ezt neip szabad .összetéveszteni az előzőkben már ismertetett, nagyobb értékű] gumiborítással). Ezt ^’borítást a nyers gumiabroncsra lazán helyezzük eknJájd a »rétegeket, ítMaJt jói dtöo»ítjük,yákaum alá helyezzük, -s a lazán fdrakott. futófelületet répiéseljük. Ennél a ■módszerndmúd.Tíantttl»»jbogyigíSR vékony gunúalátót-5 10 15 20 25 '30 35 40 45 ; 50 '55 60 65
