175728. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 13,14-dehidro-11-dezoxi-prosztaglandinok előállítására
7 175728 8 nyösen az alkohol mólszámára számított 2—4 mólnyi mennyiségű reagenseket használunk. Az MvY3 általános képletű vegyiiletekben az Mv előnyösen foszfor, arzén vagy antimon, és különösen foszfor. Ugyancsak ezekben a vegyiiletekben, ha Y alkilcsoport, akkor ez előnyösen metilcsoport, ha pedig Y arilcsoport, akkor ez előnyösen fenilcsoport ; ha Y dialkil-amino-csoport, akkor ez előnyösen dimetil-aminocsoport. Az MvY3 általános képletű vegyület előnyösen trifenil-foszfin, trifenil-arzin, trifenil-sztibin vagy a [CH3)2N]3P képletű hexametil-triamino-foszfin. Hidrogénakceptorként előnyösen az azodikarbonsavvalamely észterét vagy amidját, előnyösen azodikarbonsav-dietilésztert használunk, de más hidrogénakceptorokat is használhatunk, például 2,3,5,6-tetraklór-benzokinont, 2,3-diciano-5,6-diklór-benzokinont vagy azobisz-formamidot. g) A 9a- vagy 9ß-aciIoxi-csoportok hidrolízise, amelynek során a szabad 9a- vagy 9ß-hidroxil-csoportot tartalmazó származékok keletkeznek, és szükség esetén az a-szénlánc végén elhelyezkedő karbalkoxi-csoport hidrolízise azon származékok előállítása céljából, ahol az R hidrogénatom. Ezt a hidrolízist a szokásos módszerekkel, például szervetlen bázisok alkalmazásával végezzük. h) Szükség esetén az előző g) pontban leírtak szerint nyert olyan vegyületek, ahol az R hidrogénatom, átalakítása olyan vegyületekké, ahol az R valamely gyógyászatilag elfogadható bázis kationja. Ezt a műveletet is hagyományos módszerekkel, például úgy végezzük, hogy a bázissal szobahőmérsékleten, vízben, vagy valamely vízzel elegyedő oldószerben sót képezünk, majd desztilláció útján eltávolítjuk az oldószert. i) Az e),f), g) és h) lépések elvégzése útján olyan, optikailag aktív, IV általános képletű vegyülethez jutunk, ahol az Rj és R2 egyike hidrogénatom és a másik hidroxilcsoport vagy aciloxicsoport, az R hidrogénatom, 1—12 szénatomot tartalmazó alkilcsoport, vagy valamely gyógyászatilag elfogadható bázis kationja, Rj, Rj, R5, R6, E és jelentése a fent megadott ; ezután a 9-es helyzetben oxidáljuk az ily módon nyert IV általános képletű vegyületeket, ahol az Rj és R2 egyike hidrogénatom és ugyanakkor a másik hidroxilcsoport, és az R, Rj, Rj, Rj, R6, E és O jelentése a fent megadott. Ily módon egy olyan, optikailag aktív, IV általános képletű vegyülethez jutunk, ahol az R, és R2 együttesen egy oxocsoportot jelent, és R, Rj, R4, R5, R6, E és O jelentése a fent megadott. Például Jones-reagenssel vagy Moífatt-reagenssel végezhetjük az oxidációt. A XI általános képletű halo-laktont viszont a találmány szerinti eljárás egyik előnyös kivitelezési változata szerint a XXVIII általános képletű, optikailag aktív vagy racém aldehid és egy optikailag aktív, XXIX általános képletű, ahol az Rb alkilcsoport és az X, R5, R6, E és <I> jelentése a fent megadott, roszfonsavészter reagáltatásával egy lépésben előállíthatjuk. Alkalmas módon valamely vízmentes oldószerben, előnyösen benzolban, dimetoxi-etánban, tetrahidro-furánban, dimetil-formamidban, vagy ezek keverékében, semleges gázatmoszférában, az aldehid mólszámára számított 1,5—2,5 mólnyi mennyiségű XXIX általános képletű vegyületet tartalmazó szuszpenziót használva végezzük a reakciót. Ezen egylépéses eljárás kiindulási anyagául így a XXX vagy a XXXI képletű aldehidet használhatjuk. A XXX, ill. XXXI képletű aldehidet a XXXII, ill. XXXIII általános képletű, ahol a T rövidszénláncú alkil-, benzil-, tetrahidro-piranil-, dioxanil-dimetil-tercier-butil-szilil-csoport, vegyületből kiindulva állíthatjuk elő, mégpedig oly módon, hogy jód-szukcinimid és trifenil-foszfin keverékével vagy trifenil-foszfit és metil-jodid keverékével reagáltatjuk őket, ily módon a XXXIV, ill. XXXV általános képletű, ahol a T jelentése a fent megadott, vegyületeket nyerjük, amelyeket ezután például nátrium-ciano-bórhidriddel vagy nátrium-bórhidriddel dimetil-szulfoxidban redukálunk, amikor a XXVI, ill. XXXVII általános képletű, ahol a T jelentése a fent megadott, vegyületek keletkeznek, amelyeket ezt követően a szabad hidroxilcsoportot tartalmazó vegyületekké alakítunk át, végül ezeket a XXX, ill. XXXI képletű aldehidekké oxidáljuk. Ha T rövidszénláncú alkil- vagy benzilcsoport, akkor oly módon alakítjuk át a szabad hidroxilcsoportot tartalmazó vegyületekké, hogy egy megfelelő oldószerben, például metilén-kloridban vagy etil-acetátban bór-tribromiddal kezeljük őket, míg ha T jelentése valamelyik másik, fent említett csoport, akkor például enyhe savas hidrolízissel végezhetjük el ezt az átalakítást. A XXX és XXXI képletű aldehidekhez vezető oxidációt például Moífatt-reagenssel vagy Collins-reagenssel végezhetjük. A XXXII általános képletű vegyületeket (optikailag aktív vagy racém származékokat) E. J. Corey szerint [Annals of the New York Acad. Sciences 180, 24 (1971)], a XXXIII általános képletű vegyületeket pedig az 1 420 338 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban foglaltak szerint állíthatjuk elő. A XXXII, ill. XXXIII általános képletű vegyületeket alternatív módon a XXXVIII, ill. XXXIX általános képletű, ahol T jelentése a fent megadott, jód-hidroxi-laktonokból kiindulva, a következő módon állíthatjuk elő: a XXXVIII, ill. XXXIX általános képletű vegyületeket egy MVY3 általános képletű, ahol az Mv és az Y jelentése a fent megadott, vegyülettel és egy karbonsavval valamely vízmentes semleges oldószerben, mint például benzolban, toluolban, dioxánban, diklór-metánban, valamely hidrogénakceptor, például az azodikarbonsav valamely észtere vagy amid ja jelenlétében reagáltatjuk, ily módon a XL, ill. XLI általános képletű vegyületeket, ahol T jelentése a fent megadott, nyerjük, amelyeket egy bázissal, például nátrium-hidroxiddal vizes metanolban elhidrolizálva, majd a nyert vegyületeket például platina-oxid katalizátorral hidrogénezve, majd például sósavval megsavanyítva a XXXII, ill. XXXIII általános képletű vegyületeket nyerjük. A XXXIV általános képletű, racém vagy optikailag aktív jód-hidroxi-laktonokat a találmány szerinti eljárás egyik előnyös kivitelezési változata szerint oly módon állítjuk elő, hogy egy XLII általános képletű, ahol a T jelentése a fent megadott, vegyületet só formájában, például valamely alkálifémsó formájában kálium-trijodid vizes oldatával kezeljük szobahőmérsékleten. A XLII általános képletű vegyületeket, vagyis a jobbraforgató antipódokat a Corey et al. által leírt (J. Am. Chem. Soc. 1969, 91, 5675; ibid. 1971, 93, 19 489; ibid. 1971, 93, 4326), a két optikai antipód (a jobbraforgató és a balraforgató) keverékéből álló, XLIII általános képletű, ahol a T jelentése a fent megadott, vegyületeknek optikailag aktiv bázisokkal, pél5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
