175728. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 13,14-dehidro-11-dezoxi-prosztaglandinok előállítására

7 175728 8 nyösen az alkohol mólszámára számított 2—4 mólnyi mennyiségű reagenseket használunk. Az MvY3 általános képletű vegyiiletekben az Mv elő­nyösen foszfor, arzén vagy antimon, és különösen fosz­for. Ugyancsak ezekben a vegyiiletekben, ha Y alkil­­csoport, akkor ez előnyösen metilcsoport, ha pedig Y arilcsoport, akkor ez előnyösen fenilcsoport ; ha Y di­­alkil-amino-csoport, akkor ez előnyösen dimetil-amino­­csoport. Az MvY3 általános képletű vegyület előnyösen trifenil-foszfin, trifenil-arzin, trifenil-sztibin vagy a [CH3)2N]3P képletű hexametil-triamino-foszfin. Hidrogénakceptorként előnyösen az azodikarbonsav­­valamely észterét vagy amidját, előnyösen azodikar­­bonsav-dietilésztert használunk, de más hidrogénakcep­­torokat is használhatunk, például 2,3,5,6-tetraklór­­-benzokinont, 2,3-diciano-5,6-diklór-benzokinont vagy azobisz-formamidot. g) A 9a- vagy 9ß-aciIoxi-csoportok hidrolízise, amely­nek során a szabad 9a- vagy 9ß-hidroxil-csoportot tar­talmazó származékok keletkeznek, és szükség esetén az a-szénlánc végén elhelyezkedő karbalkoxi-csoport hid­rolízise azon származékok előállítása céljából, ahol az R hidrogénatom. Ezt a hidrolízist a szokásos módszerekkel, például szervetlen bázisok alkalmazásával végezzük. h) Szükség esetén az előző g) pontban leírtak szerint nyert olyan vegyületek, ahol az R hidrogénatom, át­alakítása olyan vegyületekké, ahol az R valamely gyógyá­­szatilag elfogadható bázis kationja. Ezt a műveletet is hagyományos módszerekkel, például úgy végezzük, hogy a bázissal szobahőmérsékleten, vízben, vagy vala­mely vízzel elegyedő oldószerben sót képezünk, majd desztilláció útján eltávolítjuk az oldószert. i) Az e),f), g) és h) lépések elvégzése útján olyan, optikailag aktív, IV általános képletű vegyülethez ju­tunk, ahol az Rj és R2 egyike hidrogénatom és a másik hidroxilcsoport vagy aciloxicsoport, az R hidrogén­­atom, 1—12 szénatomot tartalmazó alkilcsoport, vagy valamely gyógyászatilag elfogadható bázis kationja, Rj, Rj, R5, R6, E és jelentése a fent megadott ; ezután a 9-es helyzetben oxidáljuk az ily módon nyert IV általá­nos képletű vegyületeket, ahol az Rj és R2 egyike hidro­génatom és ugyanakkor a másik hidroxilcsoport, és az R, Rj, Rj, Rj, R6, E és O jelentése a fent megadott. Ily módon egy olyan, optikailag aktív, IV általános képletű vegyülethez jutunk, ahol az R, és R2 együttesen egy oxocsoportot jelent, és R, Rj, R4, R5, R6, E és O je­lentése a fent megadott. Például Jones-reagenssel vagy Moífatt-reagenssel vé­gezhetjük az oxidációt. A XI általános képletű halo-laktont viszont a talál­mány szerinti eljárás egyik előnyös kivitelezési változata szerint a XXVIII általános képletű, optikailag aktív vagy racém aldehid és egy optikailag aktív, XXIX általános képletű, ahol az Rb alkilcsoport és az X, R5, R6, E és <I> jelentése a fent megadott, roszfonsavészter reagálta­­tásával egy lépésben előállíthatjuk. Alkalmas módon valamely vízmentes oldószerben, előnyösen benzolban, dimetoxi-etánban, tetrahidro­­-furánban, dimetil-formamidban, vagy ezek keveréké­ben, semleges gázatmoszférában, az aldehid mólszámára számított 1,5—2,5 mólnyi mennyiségű XXIX általános képletű vegyületet tartalmazó szuszpenziót használva végezzük a reakciót. Ezen egylépéses eljárás kiindulási anyagául így a XXX vagy a XXXI képletű aldehidet használhatjuk. A XXX, ill. XXXI képletű aldehidet a XXXII, ill. XXXIII általános képletű, ahol a T rövidszénláncú alkil-, benzil-, tetrahidro-piranil-, dioxanil-dimetil-tercier-butil-szilil-csoport, vegyületből kiindulva állíthatjuk elő, mégpedig oly módon, hogy jód-szukcinimid és trifenil-foszfin keve­rékével vagy trifenil-foszfit és metil-jodid keverékével reagáltatjuk őket, ily módon a XXXIV, ill. XXXV álta­lános képletű, ahol a T jelentése a fent megadott, ve­gyületeket nyerjük, amelyeket ezután például nátrium­­-ciano-bórhidriddel vagy nátrium-bórhidriddel dimetil­­-szulfoxidban redukálunk, amikor a XXVI, ill. XXXVII általános képletű, ahol a T jelentése a fent megadott, vegyületek keletkeznek, amelyeket ezt követően a szabad hidroxilcsoportot tartalmazó vegyületekké alakítunk át, végül ezeket a XXX, ill. XXXI képletű aldehidekké oxidáljuk. Ha T rövidszénláncú alkil- vagy benzilcsoport, akkor oly módon alakítjuk át a szabad hidroxilcsoportot tartalmazó vegyületekké, hogy egy megfelelő oldószer­ben, például metilén-kloridban vagy etil-acetátban bór­­-tribromiddal kezeljük őket, míg ha T jelentése vala­melyik másik, fent említett csoport, akkor például enyhe savas hidrolízissel végezhetjük el ezt az átalakítást. A XXX és XXXI képletű aldehidekhez vezető oxidá­ciót például Moífatt-reagenssel vagy Collins-reagenssel végezhetjük. A XXXII általános képletű vegyületeket (optikailag aktív vagy racém származékokat) E. J. Corey szerint [Annals of the New York Acad. Sciences 180, 24 (1971)], a XXXIII általános képletű vegyületeket pedig az 1 420 338 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban foglaltak szerint állíthatjuk elő. A XXXII, ill. XXXIII általános képletű vegyületeket alternatív módon a XXXVIII, ill. XXXIX általános képletű, ahol T jelentése a fent megadott, jód-hidroxi­­-laktonokból kiindulva, a következő módon állíthatjuk elő: a XXXVIII, ill. XXXIX általános képletű vegyüle­teket egy MVY3 általános képletű, ahol az Mv és az Y je­lentése a fent megadott, vegyülettel és egy karbonsavval valamely vízmentes semleges oldószerben, mint például benzolban, toluolban, dioxánban, diklór-metánban, va­lamely hidrogénakceptor, például az azodikarbonsav valamely észtere vagy amid ja jelenlétében reagáltatjuk, ily módon a XL, ill. XLI általános képletű vegyületeket, ahol T jelentése a fent megadott, nyerjük, amelyeket egy bázissal, például nátrium-hidroxiddal vizes metanol­ban elhidrolizálva, majd a nyert vegyületeket például platina-oxid katalizátorral hidrogénezve, majd például sósavval megsavanyítva a XXXII, ill. XXXIII általános képletű vegyületeket nyerjük. A XXXIV általános képletű, racém vagy optikailag aktív jód-hidroxi-laktonokat a találmány szerinti eljárás egyik előnyös kivitelezési változata szerint oly módon állítjuk elő, hogy egy XLII általános képletű, ahol a T jelentése a fent megadott, vegyületet só formájában, például valamely alkálifémsó formájában kálium-tri­­jodid vizes oldatával kezeljük szobahőmérsékleten. A XLII általános képletű vegyületeket, vagyis a jobbraforgató antipódokat a Corey et al. által leírt (J. Am. Chem. Soc. 1969, 91, 5675; ibid. 1971, 93, 19 489; ibid. 1971, 93, 4326), a két optikai antipód (a jobbraforgató és a balraforgató) keverékéből álló, XLIII általános képletű, ahol a T jelentése a fent meg­adott, vegyületeknek optikailag aktiv bázisokkal, pél­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom