175703. lajstromszámú szabadalom • Fefújható vágólemez futófelületének megmunkálására
9 175703 10 újra teljes értékű munkára lehet felhasználni. Ha az újraköszörült vágólemez fogán kialakított 62' ék a további használat közben kopni kezd, akkor újraélezés alkalmával az új 54 vágóéi is eltűnik. A vágólemezt ilyenkor fordítva kell felszerelni a forgórész agyára — vagy a forgórészt ellenkező irányban kell forgatni. Ennek következtében a 68 nyílás 78a vágóéle lesz a munkaél, míg az 54a vágóéi a simítóél szerepét veszi át. Ha a 78 vágóéi és az 54a vágóéi további használat következtében elkopnak, akkor ezeket a munkát végző éleket a C szintig kell leköszörülni. Ez esetben a fog magasságát a C rajzrészleten ábrázolt módon kell csökkenteni. A c szinten (miután a C' fog-részt köszörüléssel leválasztottuk) a 24 fogon egy olyan 52 ék alakul ki, amely fog behajlítása következtében új, pozitív vágószögű 56 élszakasz alakul ki, amely a vágólemezt további hántoló munka elvégzésére alkalmassá teszi. A c szintig leköszörült fogprofil 76 éle — mivel ennek vágószöge negatív — a simító él szerepét veszi át és az új 56 élszakasszal együtt a köpeny megmunkálása és tisztítása zavartalanul folyhat tovább. Látható, hogy a találmány szerinti fogkiképzéssel a vágólemezt ismét fel lehet újítani és a hagyományos vágóélekkel szemben a vágólemez háromszoros élettartammal rendelkezik. Világos a fent elmondottakból az is, hogy a vágólemez élettartamát tovább lehet növelni azzal, hogy a 38 nyíláson kívül egy további, a 38 nyílással hasonló helyzetű nyílást képezünk ki a fogon. Természetes, hogy ebben az esetben — mivel ilyenkor a fog magasságát növelni kell — a vágólemez és a fog vastagabb lesz, mert a fog merevségét biztosítani kell. Úgy találtuk, hogy gyakorlatilag a legjobb vágólemezt akkor kapjuk, ha a fogak közötti 30 térközhöz további két nyílást rendelünk hozzá (mint a 7. ábra is mutatja) mely utóbbiak átmérője legfeljebb 12,5 mm, a vágólemez kialakításához felhasznált, edzett acéllemez vastagsága pedig legfeljebb 10—12 mm. A fentebb közölt méreteknek megfelelő vágólemezzel végzett vizsgálatok során azt tapasztaltuk, hogy a fogakon kimunkált 66 bevágások és 68 nyílások élei nem csupán növelik a fog külső vágóélének hatásfokát, és a vágólemez többszörös élettartamát biztosítják, de kialakításuk és formájuk következtében a vágóélek munkája közben fejlődő meleget is disszipálják. A fejlődő meleg egyébként káros hatással lenne a fog külső, ékalakú vágóélére. Azt is tapasztaltuk, hogy az alkalmazott bevágás és nyílás a fog szilárdságát sem befolyásolja. A 66 bevágás félkör alakja és a 68 nyílás köralakja különösen előnyös megoldásnak bizonyult. A vágólemez élettartamának növelését természetesen ettől eltérő alakú bevágásokkal és nyílásokkal is el lehet érni. A 8. ábrán további kiviteli példákat látunk a vágólemez fogainak kialakítására nézve. E megoldás szerint a 66 bevágást és a 68 nyílást egy olyan 80 hasíték helyettesíti, amely az 52, 52a ékek alá nyúlik, előnyösen azonban a 44 középpont felett végződik. A fogak vágóéle e módosítás figyelembevételével egyébként az 1. és 7. ábrákon már bemutatott fogak alakjával megegyezik. A fog vágóélével együttdolgozó simító élt ennélfogva a 80 hasíték 82 éle képezi, amelynek vágószöge nulla. A 8. ábrán bemutatott fognak az a szinten van tehát egy első 64 élszakasza, amely a futófelületet hántolja és van egy olyan 82 éle, amely a vágóéi nagyoló munkájával egyidőben a simítást végzi. Amikor pedig a külső vágóéi lekopik, a fogat a c szintig köszörüljük le. Ekkor a belső 52 ék és annak vágóéle lesz a hántoló munkát végző él. Mivel pedig a 80 hasíték 82 éle a c szint alá nyúlik, a hasíték ezen éle végzi a simítást a köpenyfelületen. A 21. ábrán a találmány szerinti megoldásnak megfelelő további kiviteli példát látunk. E kiviteli példa szerint a 80 hasíték és annak 82 éle továbbra is megmarad, de a fog nagyoló és simító éleit a 132 és 138 sokszög alakok mutatják. A 21. ábra szerint ezek háromszögek. A 20. ábrán ezzel szemben a fogak élei derékszögű négyszög alakúak. A 20. ábrán a fog külső vágóélén levő bevágás ékalakú, illetve egy négyzet két egymás melletti oldala által meghatározott derékszög alakú, míg a fogközépen kialakított nyílás szintén négyzet, vagy négyszög alakú, de valamivel kisebb, mint a bevágás oldalai által alkotó — a hiányzó oldalakkal kiegészített — képzetes négyszög. A 366 bevágás és a 368 nyílás tehát e megoldás szerint nem köralakú. A 20. ábrán bemutatott kiviteli példa szerint a 332 nyílásnál a fog külső vágóéle és e nyílás egyik éle által meghatározott 364 éket találjuk, ennek vágószöge pozitív, míg a 354 élnek negatív vágószöge van. A 338 nyílás 356 élének vágószöge pozitív (a 352 ék alatti tartomány), míg a 366 bevágás élei negatív vágószögű élek. A fog közepén kialakított 368 nyílás szintén négyszögalakú, élei közül a 378 él pozitív vágószögű, a 376 él negatív szögű. A 20. ábrán látható vágóélet mind a b, mind a c szintig le lehet köszörülni oly módon, ahogy azt az 1. ábrával kapcsolatban már elmondtuk. Ezáltal az ezen kiviteli alak szerinti megoldás leköszörülve is alkalmas arra, hogy a nagyoló és simító munkát elvégezzük. A 21. ábrán látható megoldás szerinti 132 bevágás a 136 térközzel szakítja meg a külső vágóéi folyamatosságát. Ezáltal a bevágás sarkánál a 162 ék alakul ki. Ennek alsó 164 éle (ha a forgórész forgásirányában nézzük) pozitív szögű. A bevágás középső tartományában további 152 és 152a ékek találhatók, melyeknek alsó 156 éle ugyanazt a szerepet tölti be, mint az 1. ábra szerinti 52 ék akkor, amikor a vágóélet újraköszörülik egészen a c szintig. A 80 hasíték 82 éle (mivel vágószöge nulla) leköszörülés esetén simító munkát végez. Még csak annyit jegyzünk meg itt, hogy a 21. ábrának megfelelő kiviteli példa szerint — eltérően a 20. ábrabeli megoldástól — a fogat csak egy szintig lehet leköszörülni. A b szint itt hiányzik. Ha mármost a 9—19. ábrákon bemutatott, különböző fogprofilokat vizsgáljuk, azt látjuk, hogy ezeken a fogpiofilokon is megtalálható egy 238 nyílás, amely két részből áll. Az alsó rész köralakú, a kivágás felső része pedig háromszög alakú. A nyílás 232 felső része a fog 58 külső élszakaszát töri meg. Ezáltal a 262 és 262a ékek alakulnak ki. A bevágás 232 felső része a köralakú 238 nyílás köralakjának folyamatosságát is megszakítja. Ennek következtében további 252, 252a ékek alakulnak ki. E kiviteli példának megfelelően a V-alakú 246 bevágás (lásd a 17. ábrát) által képzett hegyesszög élei kisebbek, mint a 238 nyílás körív által meghatározott 248 éle. Amint a 18. és 19. ábrákon látható, ha fogat leköszörüljük, és a 252, 262 ékek képezik a c szinten a munkavégző éleket, ezek az élek az X—X tengelytől azonos távolságban vannak. Tehát a fog azon 280 fogtartománya, ahol a 252 ék van, mintegy 45°-os szögben behajtható a vágólemez egyik oldalának irányában, míg a fog 290 fogtartománya — ahol a 262 ék van — a 280 fogtartományhoz képest kb. 90°-kal hajlítható el annyira, hogy a 262 ék csúcsa megközelítően a vágó5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
