175703. lajstromszámú szabadalom • Fefújható vágólemez futófelületének megmunkálására

7 175703 8 46a, 48a simítóélek is körív alakúak, amelyek az 50a csúcsban találkoznak és így egy 52a éket alkotnak. Ez az 52a ék azonos helyzetű, de ellentétes irányú az 52 ékkel. A 46a simító él szintén megszakad a 60a csúcsnál és a fog külső, vízszintes vágóélével egy további 62a éket alkot. Lényegében tehát kettős élkiképzése van a fog­nak, melyek alakra, méretre nézve egymással megegyez­nek, az ékek azonban ellenkező irányúak. Ennek követ­keztében teljesen közömbös az, hogy az R agy milyen irányban forog, mert a 24 fog mindkét oldalán kialakí­tott élek lehetnek vágóélek, míg az ellentétes oldalon levő élek képezik a simító élet. A találmány szerinti megoldásnak megfelelően mind­egyik 24 fog külső vágóélén egy-egy 66 bevágás van, amely az 58 külső élszakasz folyamatosságát megsza­kítja. A 24 fog középső tartományában, a centrális helyzetű 66 bevágás alatt egy-egy 68 nyílás van kiké­pezve. A 66 bevágás félköralakú, melynek 70 középpont­ja kissé feljebb van az 58 külső élszakaszt meghatározó vízszintesnél, ugyanígy a 68 nyílás középpontja is a fogközép tartományában levő ékek csúcsát összekötő egyenes felett helyezkedik el. A 66 bevágás mélysége tehát egyenlő vagy valamivel kisebb, mint a vágóéi 32 körének sugara. A 66 bevágás lehet radiális irányú hasíték is, amelynek V-alakja van. Mint később még látni fogjuk, a 66 bevágásnak a félkörtől eltérő alakja is lehet, amelynek 74 vágóéle nem szükségképpen pozitív vágószögű. Az ezen kiviteli példának megfelelő pozitív vágószögű 64 élszakasz a lekoptatott köpenyfelület gumianyagát hosszú csíkok alakjában választja le. A fo­gak ily módon végrehajtott munkájára egyébként a 3 082 506 számú amerikai szabadalomban részletes ki­tanítás található. Másfelől viszont a 66 bevágás 74 vágóéle akár radiális irányú is lehet — ezért vágószöge nulla vagy negatív vágószögű, amint ezt a félkör, vagy V-alakú bevágásoknál lehet tapasztalni. A bevágások ily módon kialakított éle különösen arra alkalmas, hogy a köpenyfelületet egészen a szövetvázig lehessen tisz­tára lemunkálni, mivel az új futófelület gumianyaga így jobban és hatásosabban rávulkanizálható a szövet­vázra. Ugyanezen cél érdekében, jóllehet a 66 bevágás a 68 nyílástól el van választva, lehetőség van arra is, hogy a 68 nyílás a 66 bevágással össze legyen kötve egy csator­naalakú hasíték útján, illetve a 66 bevágást olyan mélyen is ki lehet alakítani, hogy a 68 nyílásra ne legyen szükség. Úgy találtuk, hogy a 24 fogak nagyoló és simító mun­kája akkor hatásosabb, ha a nagyoló és simító éleket egymáshoz, illetve a vágólemez síkjához képest hegyes­szögben behajlítjuk. Ezt a megoldást a 2. ábrán szem­léltetjük. Ezen az ábrán látható, hogy a 24 fogak el van­nak „csavarva”, vagyis a vágólemez síkjával 10— 35°-os hegyesszöget zárnak be. Természetesen a fogakat más szögbe is be lehet állítani, például úgy, hogy az egy­mást követő fogak más-más szöget zárnak be a lemez­test síkjával. Ezt a megoldást a 3. ábra mutatja be. E ki­viteli példa szerint a fogak 46, 48 vágóélét alkotó, vala­mint 46a, 48a simító éleket alkotó körívek a vágólemez egyik oldala felé vannak behajlítva, míg a 68 nyílás 78 éle, és a 66 bevágás 74 éle lényegében a lemeztest síkjával megegyező helyzetben vannak; A 3. ábra azt is mutatja, hogy minden második fog felső vágóéle a vele szomszédos fog felső vágóélével ellentétes irányú. Azt is természetesnek tartjuk, hogy minden egyes fog felső vágóéle hátra van köszörülve. Mint később még ki­fejtjük, előnyös, ha a fogak „elcsavarása” a 68 nyílás 70 középpontjának szintje alá nyúlik, vagy ha a hátra­köszörült él az 52, 52a ékek tartománya alatt van. A 4., 4a ábrákon sajátos fogkialakítású vágólemezre látunk kiviteli példát. E kiviteli példának megfelelően a 66 bevágás és a 68 nyílás éleinek hatékonyságát az­által növeltük meg, hogy az említett bevágás, illetve nyí­lás süllyesztett helyzetű. A fog hosszában ugyanis egy csatorna húzódik, ennélfogva a 24 fog éleit meghatározó 46, 48 vágóélek a lemeztest egyik oldalának síkjával hegyesszöget zárnak be, míg a 46a, 48a vágóélek a másik irányban vannak behajlítva, a fog középső tartománya pedig — ahol a 66 bevágás és a 68 nyílás van kialakítva — az ellenkező irányokban hajlított élek között, azok­kal hegyesszöget zár be. A fog közepén kimélyített csatorna arra szolgál, hogy a fog vágóéleinek irányába (ezt az y nyíllal jelöltük) terelje a hűtőlevegőt. Ennél­fogva a bevágásokkal kialakított fog-élek nagyoló és simító munkát végző szakaszai — mint később még látni fogjuk — a fog leköszörülése utáni állapotban is hatásos vágóéleket képeznek. A fog vágóélei és a 66 bevágások élei tükörképszerűen vannak kialakítva. Ha tehát a fog külső vágóélén levő ék olyan mértékben kopik, hogy már nem képes hatásos vágómunkát végezni, a vágólemez élettartama akkor sem csökken, mert a vágólemezeket az R agyra meg­fordítva szereljük fel, illetve az R agyat egyszerűen ellen­tétes irányban forgatjuk. Ekkor a fog ellenkező oldalán levő ék végzi a hántolást és a 66 bevágás 74a vágóéle lesz a simítóél. Ebben a megfordított helyzetben a vágó­lemezek hántoló munkája ugyanolyan hatásos, a simí­tás is azonos feltételek mellett történik, tehát a kerék­köpenyt a megfelelő mértékben lehet lemunkálni. Ha azonban a vágólemezzel a munkát tovább folytatjuk, akkor a fog vágóélének szélén levő ékek, valamint a 66 bevágás élei idők folyamán annyira elkopnak, hogy sem a nagyolófogást, sem a simítófogást végrehajtó élek már nem képesek hatásos munkát kifejteni. Korábban az ilyen vágólemezeket kiselejtezték, leszerelték, és az R agyra új vágólemezeket szereltek fel. A találmány szerinti megoldásra az is jellemző, hogy ha ez az állapot bekövetkezik, akkor csupán a fog külső vágóélét kell csak leköszörülni, miáltal a fog magassága ugyan csökken — de ez a csökkent magasságú fog új vágó és simító élével ismét hatásos hántoló és simító műveletet képes végezni. A 7. ábrán az A-val jelzett rajzrészlet a fog eredeti alakját mutatja be, melynek külső vágóélét is egy a—a vonallal megjelöltük. Ha a fog külső vágóéle lekopik és például az új b—b vonallal jelzett vágóéiig kell lekö­szörülni a külső.vágóélet (ezt látjuk a B rajzrészleten) — amely alkalommal a szaggatott vonallal jelzett fog-részt kellett lemunkálni — a fog a B rajzrészleten látható for­mát veszi fel. A b szinten a 24 fog új 54 vágóéle alakul ki, melynek vágószöge negatív, tehát a leköszörülés előtti vágóéi 64 éíszakaszához képest nem képes azzal egyenlő hatásfokú munkát végezni, de alkalmas arra, hogy ezzel az éllel simítófogást vegyünk; Ugyancsak a b szinten alakul ki — a 68 nyílás megszakítása követ­keztében — egy új, külső 58' élszakasz, amely a 68 nyílás felső 78 élével együtt szintén egy új 62' éket alkot. Tehát a b szinten, az új 62'. ék alatt a 68 nyílás 78 pozitív vágószögű, amely viszont már határos hántolómunkát tud kifejteni. Ha tehát a vágóéi 24 fogait leköszörüljük a.b szintig, a vágólemez akkor sem válik selejíté, sőt 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom