175640. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyorsan kötő, fröccsönthető epoxi gyanta kompozíció előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 175640-A-szolgalati találmány Ép Bejelentés napja: 1977. II. 3. (MU—578) Nemzetközi osztályozás : C 08 G 59/19 Közzététel napja: 1980. III. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. IV. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Papp Károly, oki. vegyészmérnök, Budapest, 42,5% Dr. Csillag László, oki. vegyészmérnök, Budapest, 32,5% Doktor Károly, oki. vegyészmérnök, Leninváros, 15,0% Dr. Kelemen Andomé, oki. vegyész, Budapest, 10,0% Műanyagipari Kutató Intézet, Budapest, 42,5% Villamosberendezés és Készülék Művek, Budapest, 42,5% Tiszai Vegyi Kombinát, Leninváros, 15,0% Eljárás gyorsan kötő fröccsönthető epoxigyanta kompozíció előállítására 1 2 A találmány tárgya: eljárás gyorsan kötő fröccsönthető epoxi gyanta alapú kompozíció előállítására, ahol módosítatlan folyékony epoxi gyantához ftálsavanhidrid-típusú hálósítót és tercier amin-típusú gyorsítót, továbbá szervetlen töltőanyagot, adott esetben pigmentet 5 adunk. Ismeretes, hogy a dián-epiklórhidrin alapú epoxigyanták előállításakor elméletileg 1 mól difenilolpropán reagál 2 mól epiklórhidrinnel alkália jelenlétében NaCl és víz kilépése mellett. A gyanta egy diepoxid, nagy reak- 10 tivitású epoxi végcsoportokkal a molekulalánc végén. A lánc poliéter típusú szerkezet, a lánc mentén szekunder alkoholos hidroxil csoportokkal. A gyanta az I általános képlettel jellemezhető: ahol „n” a polimerizációs fokot jelenti és ennek nagy- 15 sága a kiindulási komponensek mólarányától, valamint a gyantaképzési reakció paramétereitől függ. A gyakorlatban használt különféle epoxi gyanta-típusok széles skálája — a folyékony halmazállapottól a szilárdig — a diándiglicidiléter polimerje, különböző poli- 20 merizációs fokkal. Epoxigyanták esetében a feldolgozás elsősorban kémiai jellegű folyamat, mert a végleges alakadás a térhálósodási folyamattal van egybekötve, amikor a gyanta oldhatatlan és olvaszthatatlan termékké alakul át. A tér- 25 hálósítási folyamat térhálósítószerek hatására megy végbe; ezek olyan reagensek, amelyek a gyanta reakcióképes epoxicsoportjaival reagálni képesek. A gyakorlatban használt térhálósítószerek csoportosítása a következő: 30 1. polikarbonsavanhidridek, 2. aktív hidrogént tartalmazó vegyületek — leggyakrabban poliaminok (de idetartoznak polialkoholok, polikarbonsavak és politiolok is), 3. katalizátorok (Lewis-savak és bázisok). A három vegyületcsoport természetesen más-más kötéstípusokkal képezi a térhálót, és ez befolyással van a megszilárdult gyanta tulajdonságaira. A térháló csomópontjaiban kialakuló kötéstípusok az I 1. csoport esetében —C—O—C— Il I 0 1 I 2. csoport esetében —C—N—C— 3. csoport esetében —C—O—C— I I I A polikarbonsavanhidridek közül leggyakrabban használt vegyületek a ftálsav-anhidrid, maleinsav-anhidrid, tetrahidro-ftálsav-anhidrid, hexahidro-ftálsav-anhidrid; ritkábban használatosak: a hexakloro-endometiléntetrahidro-ftálsav-anhidrid (gyakorlati neve: HET-anhidrid), a metil-ciklopentadién-maleinsavanhidrid adduktum (gyakorlati nevén: Metil-Nadic-anhidrid), a metil-tetrehidro-ftálsav-anhidrid stb. A poliamin típusú hálósítók két nagy csoportra oszthatók: az alifás és az aromás aminok csoportjaira. 175640