175619. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés víz a zaírban emulsio előállítására, zsír - a vízben emulzióból, előnyösen előre meghatározott állandó víztartalmaú vajszemcsék előállítására tejszínből
5 175619 6 találmány értelmében valamely, következő kialakítású berendezés által követhetjük: A mérőelektróda, amelyen a két határ egyike rögzítve van, olyan kiterjedésű, ami nagyobb, mint a zsír-a-vízben emulzió, előnyösen a tejszín, közbenső szerkezetté, illetve a közbenső szerkezetnek vizes fázisban szemcsésen eloszlott víz-a-zsírban emulzióvá, előnyösen vajszemcse-író-keverékké való átalakulásának a tartománya, de kisebb, mint az a tartomány, amelyet a közbenső szerkezet elfoglal. így a mérőelektróda teljes elektromos ellenállása az elektródfelületen levő két határ egyikének a helyzetétől függ. A mérőelektródának egy előre megválasztott ellenállásértékén keresztül, amelynél egy önmagában ismert vezérlőszerkezet működésbe lép, a leírt határok egyikének a helyzete a mérőelektróda kiterjedése által változtatható. Ennek a találmány szerinti kialakításnak az ismert megoldásokkal szemben az az előnye, hogy egy zsír-a-vízben emulziónak egy vizes fázisban szemcsésen eloszlott víz-a-zsírban emulzióvá, előnyösen tejszínnek vajszemcse-író-keverékké való átalakulási folyamatát méréstechnikai ellenőrzéssel követhetjük, amely egy zsír-a-vízben emulziónak egy vizes fázisban szemcsésen eloszlott víz-a-zsírban emulzióvá, előnyösen tejszínnek vajszemcse-író-keverékké való átalakulási folyamatának automatizálását teszi lehetővé, amelynek során a vaj szemcsékben az előre meghtározott víztartalmat állandó értéken tartjuk. A találmányt a következőkben a tejszín vajjá történő feldolgozására szolgáló kiviteli példán mutatjuk be. Példa Az 1. ábra egy „Fritz”-féle vajkészítő köpülőhengerét szemlélteti a hozzátartozó verővel, a 2. ábra a hengerfal keresztmetszeti rajza a mérőelektróddal és az elektromos ellenállás hozzátartozó alakulásával, a 3. ábra a mérőelektróda összellenállását mutatja az elektródfelületen levő 6 határ helyzetének függvényében. Az 1. ábra valamely 1 köpülőhengert szemléltet a hozzátartozó 2 verőkkel. A tejszín hozzávezetésének közelében helyezkedik el a 3 összehasonlító elektród, míg a 4 mérőelektród az 1 köpülőhenger egy előre meghatározott részén van. Mindkét elektród egy önmagában ismert 11 mérő- és vezérlőszerkezettel van összekötve, amely a gép üzemi körülményeit oly módon szabályozza, hogy például a 6 határ a tejszín és a közbenső szerkezet között a 4 mérőelektród helyén van rögzítve. Ezáltal a feldolgozásra kerülő anyagnak egy szerkezetváltozási ponttól egy meghatározott szakaszt kell megtennie a feldolgozási térben, amely egyet jelent egy meghatározott energiamennyiség térfogategységenkénti hozzá vetésével és ezzel a víznek a képződött vajszemcsékbe történő bedolgozásával. A 2. ábra az 1 köpülőhenger hengerfalának nagyított részletét mutalja, amely a mérőelektródot hordja. A 4 mérőelektród 5 szigetelőkkel van elszigetelve az 1 köpülőhengertől. Az alsó rész a feldolgozásra kerülő anyag fajlagos ellenállásának alakulását szemlélteti vázlatosan. A 8 tartomány a különböző emulziófajták közötti különleges közbenső szerkezet területét jellemzi. A 9 tejszín és a 8 közbenső szerkezet közötti 6 határ a 4 mérőelektródán, a 7 határ pedig, amely a 10 átalakulást szemlélteti vajszemcsévé, ezen kívül van. A 4 mérőelektróda kiterjedése tengelyirányban nagyobb, mint a 6 határé, de kisebb, mint a közbenső szerkezet 8 tartományáé. A 4 mérőelektróda elektromos összellenállása az elektródarész, amelyet a 9 tejszín körülöblít, elektromos ellenállásából és a felületrész, amelyen a 8 közbenső szerkezet helyezkedik el, ellenállásából tevődik össze. Innen adódik a 4 mérőelektróda elektromos összellenállásának a 3. ábrán feltüntetett alakulása a 6 határ x helyzete függvényében a 9 tejszín és a közbenső szerkezet között. Látható, hogy annak az ellenállásnak a megválasztásával, amelynél egy vezérlő- és szabályozószerkezetnek működésbe kell lépni, a 6 határ helyzete a 4 elektróda teljes tartományán keresztül változtatható. Állandóra beállított ellenállásérték céljára rögzítjük, tehát a víznek a vajszemcsékbe történő bedolgozása részére is állandó hosszúságú szakaszt biztosítunk. Hasonló érvényes a közbenső szerkezet és a 10 vajszemcse-író-keverék közötti 7 határra is. A köpülőhengerben megtett szakasz és a szemcsés eloszlású víz-a-zsírban emulzió víztartalmának egy minimális értéknél nagyobbra való, ezzel összefüggő növelése közötti összefüggés további megvilágítására szolgál a 4. ábra. A 4. ábra az említett víztartalom növekedésének azon tartománynak a helyzetétől való függését szemlélteti, amelyben az eredeti emulzióalak az említett különleges közbenső szerkezetté alakul át, egy konkrét géptípus alkalmazása esetén. Az ordináta a víztartalom növekedését, az abszcissza az 1 henger hosszát szemlélteti. Az ábra szerinti példából kitűnik, hogy a vizes fázisban szemcsésen eloszlatott víz-a-zsírban emulzió víztartalma 7,5%-kal nő, ha a berendezést úgy üzemeltetik, hogy a köpülőhenger hosszúsága 2/3-részének megtétele után a feldolgozandó anyag a különleges közbenső szerkezetet eléri, tehát a henger hosszának 1/3 része szolgál a víz bedolgozására. A feldolgozandó anyagnak a köpülőhengerbe való belépési helyét A, kilépési helyét E jelöli; a Z jelű résznél képződik a különleges közbenső szerkezet. A példaképpeni kiviteli változatnál a mérőelektróda a henger hosszának 2/3-részénél, a 4. ábra Z pontjában helyezkedik el. Az összehasonlító elektróda természetesen a köpülőhenger elején van. Amennyiben a regisztrálóberendezés a Z-vel jelölt ponton vezetőképesség-változás következtében mérési értéket jelez, úgy a 4. ábrán szemléltetett esetben a víztartalom növelése realizálódott. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
