175614. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminium, horgany szinesfém, stb anyagú, bonyolult alakú tárgyak, főként iparművészeti tárgyak öntéssel való előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 175614 ámk Bejelentés napja: 1978. III. 14. (JE—831) Nemzetközi osztályozás: B 22 C 7/02 B 22 C 3/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1980. II. 28. » HIVATAL Megjelent: 1981. III. 31. Szabadalmas : Jeney Tibor, iparművész, Budapest Eljárás alumínium, horgany, színesfém stb. anyagú, bonyolult alakú tárgyak, főként iparművészeti tárgyak öntéssel való előállítására 1 A találmány tárgya eljárás alumínium, horgany, színesfém stb. anyagú, bonyolult alakú tárgyak öntéssel való előállítására, amely révén főként a felületükön különböző anyagú és alakú idomokkal, díszítő elemekkel ellátott iparművészeti tárgyak kis darabszámú sorozatai gazdaságosan és a művészi elképzeléseknek megfelelő minőségben állíthatók elő. Az iparban és az iparművészeti tárgyak készítése során gyakran előforduló feladat, hogy bonyolult alakú munkadarabokat kell öntéssel előállítani. A bonyolult alakú tárgyak öntése a technológusoknak komoly gondot okoz, mert e tárgyak bonyolult alakja és esetleg művészi igényű formája miatt sok esetben nem lehet az öntéshez szükséges mintát a szokásos ipari módszerekkel elkészíteni. A bonyolult alak olykor szinte lehetetlenné teszi a szokásos formaszekrények alkalmazását, mert az öntőmagot, illetve öntőmintát nem lehet úgy osztani, hogy a homokba két vagy akár három formaszekrénnyel be lehetne formázni. A formaszekrények szétválasztása után az Öntőmintát nem lehet a homokból anélkül kiemelni, hogy a homokban levő formaüreg megsérülne. Az ilyen típusú tárgyak öntéséhez nem célszerű fém anyagú fröccsöntő szerszámot készíteni, mert a tárgyat általában csak kis sorozatban kell készíteni, ezzel szemben a szerszám elkészítése nagy munkaidőt és költséget emészt föl. 2 Aránylag gyakran előforduló feladat az is, hogy — főként iparművészeti tárgyak esetén — az adott fémanyagból öntött tárgy felületén különböző, a tárgy anyagától eltérő anyagú más 5 idomoknak, például díszítő elemeknek is kell lenni. Az ilyen, a tárgy anyagától eltérő anyagú elemeket utólag erősítik föl különböző mechanikus kötésmódokkal és/vagy ragasztással. A mechanikus jellegű fölerősítés a tárgy felületé- 10 nek különleges kialakítását kívánja meg. így például füleket vagy hasonlókat kell a tárgyon kiképezni, ami az öntési műveletet tovább bonyolítja. A fülek és hasonlók már kis erők hatására is letörhetnek, minek eredményeként a díszítés- 15 re vagy más célokra szolgáló idom a tárgyról leesik. A díszítésre vagy más célokra szolgáló idomok ragasztással való fölerősítése sem ad megbízható kötést. A különböző idomok, illetve díszítő elemek 20 tárgy felületére való erősítését próbálják úgy is megoldani, hogy az elemeket beágyazzák a formázó homokba és egy részét a tárgy fém anyagával körülöntik. Ez a módszer azonban csak ipari célokra szolgáló tárgyak készítésénél alkal- 25 mazható, ahol az elem, illetve idom anyaga a tárgy anyagánál jelentősen magasabb olvadási hőmérsékletű fém anyagból van. Ez a módszer iparművészeti tárgyaknál nem alkalmazható, mivel a díszítő elemek általában üveg vagy féldrá- 30 gakő jellegű anyagokból vannak, amelyek a 175614
