175572. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 6-metoxi-alfakarboxi-penám-3-karbonsavak előállítására

3 175572 4 toxi-penam-3-karbonsav és a 6ß-(karboxi-2-tien-2'-il­­-acetamido)-6«-metoxi-penam-3-karbonsav. Az I általános képletű vegyületel a találmány szerint oly módon állítjuk elő, hogy egy III általános képletű vegyületet vagy annak N-szililezett vagy N-foszforile­­zett származékát, ahol R* jelentése hidrogénatom vagy egy karboxil-védőcsoport, egy IV általános képletű sav N-acilező származékával, ahol R és Rx jelentése a fenti, reagáltatjuk, majd szükség esetén (i) hidrolízissel vagy alkoholízissel eltávolítjuk a szilil­­vagy foszforil-csoportot és/vagy (ii) eltávolítjuk egyik vagy mindkét karboxil-védőcso­­portot és/vagy (iii) a kapott terméket sóvá alakítjuk. A III általános képletű vegyület N-szililezett szárma­zékán olyan vegyületet értünk, amelynek előállítására a (III) általános képletű vegyület 6-amino-csoportját egy szililezőszerrel, így például egy L3SiU; L2SíU2; L3SíNL2; L3SiNHSiL3; L3Si—NH—COL; L3Si—NH—CO—NH—SiL3 ; LNH—CO—NH—SiL3 vagy LC—OSiL3 nsíl3 általános képletű halogénszilánnal vagy szilazánnal rea­­gáltattuk. A felsorolt képletekben U halogénatomot je­lent, L jelentése azonos vagy eltérő lehet, éspedig hid­rogénatom, alkil-, alkoxi-, aril- vagy aralkil-csoport. Szililezőszerként előnyösen szililkloridokat használunk, különösen trimetil-klórszilánt. A III általános képletű vegyület N-foszforilezett szár­mazékán olyan vegyületet értünk, amelynek 6-amino­­-csoportja egy —PRaRb általános képletű csoporttal van szubsztituálva. Az utóbbi általános képletben Ra alkil-, halogénalkil-, aril-, aralkil-, alkoxi-, halogénal­­koxi-, ariloxi-, aralkiloxi- vagy diáikilamino-csoportot jelent, Rb vagy az Ra jelentésében felsorolt csoportokat vagy halogénatomot jelent, vagy Ra és Rb együtt gyű­rűt képez. A ILI és IV általános képletű vegyületekben karboxil­­-védöcsoportként só-, észter- és anhidrid-képző csopor­tokat értünk. Előnyösen olyan származékot képzünk, amelyet a reakció valamely későbbi fázisában könnyen fel lehet hasítani. Megfelelő sónak találtuk például a tercieraminsókat, így a tri-rövidszénláncú-alkilaminok­­kal, továbbá az N-etil-piperidinnel, a 2,6-lutidinnel, a piridinnel, az N-metil-pirolidinnel és a dimetil-pipera­­zinnal képzett sókat. Legelőnyösebbnek a trietilamin­­nal képzett só bizonyult. A —C02Rx képletű észtercsoportok az alábbiak le­hetnek : (i) (i) —COOCRcRdRe általános képletű csoport, ahol az Rc, Rd és Re csoportok közül legalább az egyik elektron-donor, így p-metoxifenil-, 2,4,6-trimetilfe­­nil-, 9-antril-, metoxi-, acetoxi-, metoximetil-, ben­­zil- vagy fur-2-il-csoport. A másik két csoport hid­rogén vagy szerves szubsztituens. Ilyen észterekre példaként megemlítjük a p-metoxibenziloxikarbo­­nil-, a 2,4,6-trimetilbenziloxikarbonil-, a bisz-(p­­-metoxifenil)-metoxikarbonil-, a 3,5-di-terc-butil­­-4-hidroxibenziIoxikarboniI-, a metoxi-metoxi-kar­­bonil- és a benziloxikarbonil-csoporttal képzett észtereket. (ii) —COOCRcRdRe általános képletű csoport, ahol Rc, Rd, Re csoportok közül legalább az egyik elektronszívó csoport, például benzoil-, p-nitrofe­­nil-, 4-piridil-triklórmetil-, tribrómmetil-, jódme­­til-, cianometil-, etoxikarbonilmetil-, arilszulfonil­­metil-, 2-dimetilszulfóniumetil-, o-nitrofenil- vagy cianocsoport. A másik két csoport hidrogénatom vagy szerves szubsztituens. Ilyen észterekre példa­ként megemlítjük a benzoilmetoxikarbonil-, a p-nit­­robenziloxikarbonil-, a 4-piridilmetoxikarbonil-, a 2,2,2-triklóretoxikarbonil- és a 2,2,2-tribrómetoxi­­karbonil-csoporttal képzett észtereket. (iii) —COOCRcRdRe általános képletű csoport, ahol Rc, Rd és Re közül legalább kettő szénhidrogén­­-csoport, mint alkilcsoport, így metil- vagy etil­csoport, arilcsoport, így fenilcsoport, míg a har­madik szubsztituens — ha szénhidrogéncsoporttól eltérő jelentésű — hidrogénatom. Ilyen észterekre példaként megemlítjük a terc-butiloxikarbonil-, a terc-amüoxikarbonil-, a difenilmetoxikarbonil- és a trifenilmetoxikarbonil-csöporttal képzett észtere­ket. (iv) —COORf általános képletű csoport, ahol Rf jelen­tése adamantil-, fenil-, alkil-szubsztítuált fenil-, 2-benziloxifenil-, 4-metiltiofeniI-, tetrahidrofur-2- -il-, letrahidro-piran-2-il- vagy pentaklórfenil-cso­­port. (v) a karboxil-csoportok fent említett szililezése útján kapott szililoxikarbonil-csoportok, (vi) —C02PRaRb általános képletű csoport, ahol Ra és Rb jelentése a fenti, (vii) egy in vivo hidrolizálható fent definiált észter-cso­port. A fenti észterekből a karboxil-csoportot valamilyen szokásos eljárással, például bázissal katalizált savas hid­rolízissel vagy enzimmel katalizált hidrolízissel szaba­díthatjuk fel. Az észterek hasítását elvégezhetjük példá­ul Lewis-savval, mint trifluorecetsavval, hangyasavval, sósav—ecetsav keverékkel, cinkbromiddal benzolban vagy higanyvegyületek vizes oldataival vagy szuszpen­zióival való kezeléssel. A Lewis-savval való reakciót elő­segíthetjük, ha a reakcióelegyhez egy nukleofil vegyüle­tet, mint például anizolt adunk. Az észtereket elbont­hatjuk oly módon is, hogy a kapott észtert egy redu­kálószerrel, így cinkkel és ecetsavval, cinkkel és hangya­savval, cinkkel és egy rövidszénláncú alkohollal, cink­kel és piridinnel, palládium-szén katalizátor jelenlété­ben hidrogénnel, vagy nátriummal és folyékony ammó­niával reagáltatjuk. További lehetséges megoldás, hogy az észtert egy nukleofil vegyülettel, így nukleofil oxigén­vagy kénatomot tartalmazó vegyületekkel, így például alkoholokkal, merkaptánokkal vagy vízzel reagáltatjuk, vagy előnyösen hidrogénperoxiddal és ecetsavval oxi­dáljuk vagy besugárzással kezeljük. A találmány szerinti eljárásban a IV általános képle­tű savak reakcióképes N-acilező származékát használ­juk fel. A reakcióképes származékot az illető sav szubsz­­tituenseinek kémiai természete szerint választjuk meg. Megfelelő N-acilező származékok a savhalogenidek, előnyösen a savklorid vagy a savbromid. Ha savhaloge­­niddel acilezünk, a reakciót egy savmegkötőszer, pél­dául egy tercier amin, így trietilamin vagy dimetilgni­lin, egy szervetlen bázis, így kalciumkarbonát vagy nát­­riumhidrogénkarbonát vagy egy oxirán jelenlétében vé­gezzük, amely megköti az acilezés során felszabaduló 5 10 _15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom