175538. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehérjedús takarmány-komponens előállítására
175538 4 amely kukorica alapanyagból tette volna lehetővé fehérjedús takarmány előállítását. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása fehérjedús takarmány előállítására, amely nagy mennyiségben rendelkezésre álló és eddig is takarmányozásra használt alapanyagra épül, és lehetővé teszi a táplálkozás szempontjából kevésbé értékes szénhidrát alapanyagból értékes, fehérjedús takarmány előállítását. A találmány alapja az a felismerés, hogy kukoricaőrleményből fehérjedús takarmány állítható elő, ha a keményítő lebontása és elcukrosítása útján kapott tápoldat élesztőgombákkal való fermentálása során a táptalaj levegőztetésének mértékét az ismert élesztő előállítási eljárásokban alkalmazotthoz viszonyítva jelentősen megnöveljük. Ez a felismerés azért meglepő, mert a technika ismert állása alapján az volt várható, hogy a kukoricából kapott tápoldat fermentálásakor jelentős mennyiségű alkohol képződik, amely már nem alakítható át fehérjévé, sőt elválasztása nélkül, vagyis a kapott termékben hagyva kimondottan hátrányos az állatok etetésére. Szakember számára az is kimondottan meglepő, hogy a beadagolt levegő mennyiségének növelésével az alkoholképződés gyakorlatilag kiküszöbölhető, és így gazdaságosan megoldható a fehérjeelőállítás. A találmány további alapja az a felismerés, hogy a kukoricában levő zsírok és vitaminok a savas közegben végzett fermentáció során nem károsodnak, és így a kapott fehérjedús takarmány értékes kiegészítőjét képezik. Végül a találmány alapja az a felismerés, hogy a kukorica-őrleményből kapott tápoldat erősen megnövelt mértékű levegőztetése mellett végzett fermentálással előállított termékhez mikroelemeket és karbamidot adva olyan fehérjedús takarmány nyerhető, amely további keményítőtartalmú anyag, valamint keményítő- és fehérjebontó enzimek hozzáadásával feletetésre kész, teljes értékű keveréktakarmánnyá alakítható. Fentiek alapján a találmány eljárás fehérjedús takarmány-komponens előállítására keményítőtartalmú alapanyagból savas hidrolízissel és/ vagy enzimes feltárással oligo- és monoszacharidokat tartalmazó tápoldat előállítása és utóbbin mint tápanyagon Candida, Torula vagy Saccharomyces törzsbe tartozó élesztőgombák szaporítása útján. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy keményítő-tartalmú alapanyagként kukorica-őrleményt használunk, és az élesztőgombák szaporítását 1 m2 erjedési felületre vonatkoztatva 800—1250 m3/óra, előnyösen 850—950 m3/óra levegőztetés mellett végezzük, és adott esetben az így kapott termékhez további kukorica-őrleményt, valamint keményítő- és fehérjebontó enzimeket adunk. A találmány szerinti eljárást célszerűen 28— 33 °C hőmérsékleten, 4,8—5,2 pH-értéken folytatjuk le Torula, Candida vagy Saccharomyces élesztőgombával. A találmány szerinti eljárásban a keményítő átalakítása és az élesztő szaporítása híg vizes közegben folytatható le. Így a keletkezett fehérje3 dús takarmányt csak szárítás után lehet tárolni. A szárítási költségek csökkenthetők oly módon, hogy további kukorica-őrleményt, valamint keményítő- és fehérjebontó enzimeket adagolunk a termékhez; az így kapott, lényegesen nagyobb szárazanyag-tartalmú takarmány szárítási energia-igénye jelentősen kisebb, mint az eredeti terméké. A találmány szerinti eljárás egy további előnyös foganatosítási módja szerint az élesztőgombák szaporításával kapott termékhez további kukorica-őrleményen és enzimeken kívül mikroelemeket és vitaminokat is keverünk. Ilyen módon fehérjében, keményítőben, vitaminokban, aminosavakban, detrinekben és cukrokban dús olyan keveréktakarmányt kapunk, amely különösen alkalmas elsősorban sertések és baromfiak takarmányozására. Ilyen takarmányt az eddig ismert módszerekkel csak többfajta, külön-külön előállított, majd megfelelő arányban és sorrendben összekevert anyagokból tudtak előállítani. A találmány szerinti eljárás segítségével lényegesen csökkenthető, sőt megfelelő ipari bázis kiépítésével megszüntethető a világ legtöbb országában meglevő növényi fehérje-hiány. Jelenleg hazánkban a megtermelt kukoricának mintegy 3%-át használják fel ipari, elsősorban élelmiszeripari célokra, a fennmaradó 97%ot állatok takarmányozására fordítják. A találmány szerinti eljárás nem csökkenti a takarmányozásra használható kukorica mennyiségét, hanem azt értékesebb és jobban hasznosuló takarmánnyá alakítja át. Előzetes számítások szerint a találmány szerinti eljárással megtermelt kukoricából 2—3-szor több fehérje nyerhető, mint az azonos nagyságú területen termesztett szójából. A találmány szerinti eljárás főbb előnyei a következők : a) Nagy mennyiségben rendelkezésre álló és eddig is takarmányozási célra használt alapanyagra épül, és lehetővé teszi szénhidrát alapanyagból értékes fehérjedús takarmány-alapanyag előállítását. b) Egyszerű és folyamatos rendszerben megvalósítható. c) Lehetővé teszi a hazánkban mintegy évi 300 000 tonnát kitevő növényi fehérje-hiány megszüntetését. d) A termékként kapott fehérjedús takarmányhoz további kukorica-őrlemény vagy egyéb, keményítőtartalmú anyagok hozzáadásával és feltárásával lehetővé teszi változó fehérje-tartalmú, az állat fajának, korának és hasznosításának megfelelő, sőt az anyatej helyettesítésére is alkalmas keveréktakarmányok előállítását. e) Lehetővé teszi, hogy az állat olyan tápanyaghoz jusson, amelyet sokkal egyszerűbben, jobban és kisebb energiával tud megemészteni és élettevékenységéhez felhasználni, mint az eddig ismert etetési technológiák esetén, ahol a kukoricát előzetes szerkezeti átalakítás nélkül különféle takarmánykeverékekhez adva vagy csak megőrölve etetik fel az állatokkal, és így a keményítőnek fehérjévé alakítása az állat 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
