175531. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vinilklorid monomer elválasztására vizes polivinilgyantába
5 175531 6 alatt van. A latexek érzékenysége megemelt hőmérsékleten fokozott. A latex koagulálási hőmérséklete függ a latex előállításánál alkalmazott emulgeálószertől és az anyag előzetes feldolgozási módjától. A latex kezelésére alkalmazott hőmérséklet nagy mértékben függ attól a nyomásértéktől, amelyen a kezelendő anyagot a rezgőfelület felett átvezetjük. Általában 43 és 82 °C közötti, előnyösebben 54 és 80 °C közötti hőmérsékleten dolgozunk. A vizes gyantaszuszpenzió hőmérsékletét a kívánt értéken úgy tarthatjuk, hogy a vizes gyantaszuszpenziót a rezgőfelülettel való érintkezés előtt felmelegítjük, vagy a rezgőfelületet melegítjük, esetleg közvetlen gőzt vezetünk be a sztrippelő zónába, ahol a vizes gyanta a rezgőfelület felett átáramlik, vagy egyéb olyan módszert alkalmazunk, amely a vizes gyantakeverék tulajdonságait kedvezőtlenül nem befolyásolja. A találmány szerinti eljárás kivitelezése során a vizes gyantaszuszpenziót atmoszferikusnál alacsonyabb nyomáson vezetjük a rezgőfelület felett. A berendezés hatékonyságát a nyomás csökkentése megnöveli, azonban tetszés szerinti atmoszferikusnál alacsonyabb nyomásérték megfelel. Általában 2,5 és 610 Hgmm, előnyösebben 25 és 500 Hgmm közötti légritkított térben dolgozunk és ezzel a módszerrel, iparilag alkalmazott berendezéssel a vizes gyantaszuszpenzió vinilklorid-monomer tartalma megfelelő alacsony koncentrációértékre csökkenthető. A vizes gyantaszuszpenziót atmoszferikusnál alacsonyabb nyomásértéken tarthatjuk akként is, hogy a rezgőfelületet olyan berendezésbe szereljük be, amelyben a nyomást a környezetinél alacsonyabbra csökkentjük. Mivel a vinilklorid-monomert a vizes gyantából el kell távolítani, így a vákuum kialakítására alkalmas berendezést iktatunk be a rendszerbe, hogy a nyomást a kívánt alacsony értéken tartsuk. A rezgőfelületet úgy alakíthatjuk ki, hogy az a berendezés egy részét képezze. Megfelelőnek bizonyult a vizes gyantaszuszpenzió feldolgozására egy fedéllel ellátott surrantó alkalmazása, amelyen a gyanta lefelé áramolhat. A surrantót és a fedelet együtt tartjuk rezgésben. A berendezést és a felületet egy egység formájában tartjuk rezgésben, vagy a felületet úgy építjük be a berendezésbe, hogy attól függetlenül is vibrál tatható legyen. A felület beszerelésének módja és a rezgőfelület kialakítása szakemberek számára ismert elvek szerint történhet. A találmány szerinti eljárás igen hatásosnak bizonyult a polivinilklorid-gyantaemulziók vinilklorid-monomertartalmának csökkentése esetén. A találmány szerinti eljárás azért bizonyult itt különösen hasznosnak, mivel nagyüzemi méretben igen nehéz feladatot jelent a vinilklorid-monomer eltávolítása ilyen emulziókból. Az 1. ábrán az 1—8. példában alkalmazott berendezést szemléltetjük. A 10 berendezés 25 cm átmérőjű és körülbelül 3 m hosszú cső, két végén a 2—2 támaszra felfekvő csővezeték. A 2 támaszokat úgy állítjuk be, hogy a kísérletben megfelelő lejtőszög legyen kialakítható. A 10 berendezés 3 végein karima, erre pedig a 4 műanyag-nézőnyílások vannak elhelyezve, így a vizes gyanta viselkedése eljárás közben megfigyelhető. Az 5 rezgőfelület a 10 berendezésben helytállóan rögzített- fémfelületből áll. A 10 berendezés sima vagy a felület rövidebb kiterjedése irányában 0,6 cm hullámosítással ellátott felületet is beszerelhetünk. A 6 rezgőszerveket a 10 berendezésbe szereljük vagy a 2 támaszokra szereljük fel. Az 5 felületet a 10 berendezésben rezgésben tartjuk. A vizes gyantát a berendezésbe bevezetjük és az 5 rezgőfelületre a 7 vezetéken keresztül vezetjük hozzá. A 10 berendezésbe belépő vizes gyanta hőmérsékletét a 7 vezetékben 9 hőelemmel mérjük. A vizes gyanta az 5 rezgőfelület felett átáramlik a 10 berendezés alsó része felé, majd a 15 vezetéken keresztül az ábrán fel nem tüntetett tárolótartályban gyűlik össze. A rezgőfelület felett történő átvezetés után vizes gyantából úgy veszünk mintát, hogy a 15 vezetékben áramló latex egy részét elkülönítjük. A 10 berendezésben gőzfúvóka (ábrán nem látható) segítségével atmoszferikusnál alacsonyabb nyomást alakítunk ki, amellyel a 10 berendezésből a 12 vezetéken keresztül a képződött gőzök eltávolíthatók. A vizes gyanta hőmérsékletét a rezgőfelület végén a 14 hőelemmel mérjük. A 10 berendezésben a nyomást a 17 nyomásmérővel mérjük (manométer). A vizes gyanta hőmérsékletét úgy állítjuk be, hogy a 10 berendezésbe 21 vezetéken keresztül közvetlenül gőzt vezetünk be. Kísérlet közben a 10 berendezésbe belépő és kilépő vizes gyantából mintát veszünk és a vizes gyantában levő vinilklorid-monomer mennyiségét meghatározzuk. A 2. ábrán az 5 rezgőfelület egy kivágott része metszetben van ábrázolva, és ez mutatja az 1—8. példában alkalmazott hullámosított felület szerkezetét. A hullámosítás amplitúdója 0,6 cm és egymástól 1,3 cm távolságban van elhelyezve. A 3. ábrán az 1—8. példában alkalmazott berendezés működésének vázlatát mutatjuk be. Az egyes számjelölések ugyanazt jelentik, mint az 1. ábrában. A 37 edény a vinilklorid polimerizációs reaktorból származó vizes gyantát tartalmazza. A vizes gyantakeveréket már a polimerizációs reaktorban nyomáscsökkentéssel sztrippeljük. A vizes gyantát ezután a 35 vezetéken 36 szelepen és 34 vezetéken keresztül a 38 szivattyúhoz vezetjük. A 38 szivattyú „Moyno TN” szivattyú, amellyel a vizes gyantát a 7 vezetéken és a 8 szelepen keresztül a 10 berendezésbe továbbítjuk, amelyben a rezgőfelület van elhelyezve. A rezgőfelület felett átvezetett vizes gyantát a 10 berendezésből a 15 vezetéken, 24 szelepen és a 30 vezetéken keresztül a 31 tartályba vezetjük. A 45 lefúvató vezeték a 31 és 10 berendezés közötti nyomást úgy egyenlíti ki, hogy a vizes gyanta akadálytalanul áramolhat a 10 berendezésből a 31 tartályba. A 7 vezetéken átvezetett vizes gyantából a 39 vezetéken és a 40 szelepen keresztül veszünk mintát. A rezgőfelület felett átvezetett vizes gyantát a 16 szelep 26 vezeték és 25 szelep segítségével mintázzuk. A 10 berendezés nyomását a 17 manométerrel ellenőrizzük. A 10 berendezésben a környezetinél alacsonyabb nyomást nyomásszabályozó szervvel tartunk fenn, (ez az ábrán fel nem tüntetett gőzejektor), amelylyel a 10 berendezésből a 12 vezetéken és a 13 szelepen keresztül a gőzök eltávolíthatók. A vinilklorid polimerizációs reaktorból származó vizes gyantát a rezgőfelület felett átszivattyúzzuk és a rezgőfelületen való egyszeri átvezetés után meghatározzuk a vizes gyantakeverék vinilklorid-monomertartalmának változását. A 31 tartályban összegyűlt vizes 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 [55 60 65 3
