175531. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vinilklorid monomer elválasztására vizes polivinilgyantába

3 175531 4 vinilklorid-monomemél kevesebb monomert tartalmazó latex legyen előállítható. A találmány szerint kidolgozott megoldás abban fog­lalható össze, hogy a vizes gyantát 55—80 °C hőmérsék­leten és 400—650 Hgmm nyomáson kigőzölő zónába vezetjük és 0,23—31,1 kg/perc áramlási sebességgel 870—3600 periódus/perc frekvenciájú rezgőfelülettel hozzuk érintkezésbe, aholis a megemelt hőmérsékletet a vizes gyantakeveréknek a rezgőfelülettel történő érint­kezésbe hozása előtti felmelegítésével vagy a kigőzölő zónába, melybe a rezgőfelület felett folyik a vizes gyanta­keverék, történő közvetlen gőzbevezetéssel hozzuk lét­re, és így csökkentett vinilklorid-monomer tartalmú vi­zes gyantát kapunk. Szélsőségesen alacsony nyomás alkalmazása nem szükséges, az alacsony nyomás azonban hozzájárul a vinilklorid-monomerek gyorsabb eltávolításához. 2,5 és 610 Hgmm közötti abszolút nyomás alkalmazása külö­nösen előnyös. A vinilklorid-monomemek a latexből való gyors el­távolítása elősegíthető a vizes polivinilklorid gyanta fel­melegítésével. A 43—82 °C közötti hőmérséklet célszerű. A megfelelő hőmérsékleti érték függ az emulgeálószer­­től, a latex koncentrációjától és összetételétől vagy a szuszpendálószer anyagi minőségétől, a gyanta kon­centrációjától és részecskenagyságától. Magasabb hő­mérsékleten általában a vinilklorid-monomer gyorsab­ban eltávolítható. A vizes gyantakeverék tulajdonságait kedvezőtlenül nem befolyásoló legmagasabb olyan hő­mérsékleten dolgozunk, ahol a termék a felhasználható célra még alkalmas állapotban marad. A találmány szerinti eljárás kivitelezésére alkalmazott berendezést az ábrák kapcsán szemléltetjük. Az 1. ábra az 1—8. példában alkalmazott rezgőberen­dezést ábrázolja. A 2. ábra az 1—8. példában alkalmazott hullámos felületet szemlélteti. A 3. ábra az 1—8. példában alkalmazott berendezés működési vázlatát mutatja be. A találmány értelmében a „polivinilklorid” megjelö­lés olyan vinilklorid polimert vagy kopolimert jelent, ahol a kopolimer legalább 75%-a vinilklorid-egységek­­ből áll, vagyis körülbelül 30% mennyiségig egyéb mono­mert tartalmazó polivinilklorid még feldolgozható a ta­lálmány szerint. A vizes gyanta kifejezés polivinilklorid vizes szuszpen­zióira vagy emulzióira vonatkozik. A vinilklorid emulziós polimerizációjánál kapott latex általában emulgeálószert, katalizátormaradékot, vizet és 10—60 súly% polivinilkloridot tartalmaz. A la­­texbe beépülve rendszerint 0,5—10súly% polimerizá­­latlan vinilklorid-monomer található. A polivinilklorid­­-latex és a vinilkloriddal kopolimerizálható etilénkötést tartalmazó telítetlen vegyületekből latex előállítása is­meretessé vált. Reagálatlan vinilklorid-monomert tar­talmazó, tetszés szerinti eredetű polivinilklorid-Jatex fel­dolgozható a találmány szerinti eljárással. A vizes gyantaszuszpenziót rendszerint vizes vinil­­klorid-szuszpenzióból állítjuk elő, emellett monomerben oldható katalizátort és olyan szuszpendálószert alkal­mazunk, amely a gyantarészecskéket a vizes fázisban szuszpenzióban tartani képes. A vizes gyantaszuszpen­­zió 10—50 súly%, rendszerint 25—35 súly% szilárd ter­méket tartalmaz. A szuszpenziós módszer gyanta elő­állítására a technika állásából ismeretes. A vizes gyanta­szuszpenzió kezelésénél alkalmazott rezgőfelület vízszin­tes vagy lejtős elrendezésű. A felület célszerűen bizonyos szög alatt van meghajlítva, a szög nagysága a felület hossza mentén változhat. Előnyösen lejtős felületet al­kalmazunk, hogy ezáltal a vizes gyantának áramlását a rezgőfelület felett elősegítsük. A felület sima vagy barázdált, hullámos, horpadást, mélyedést vagy kidudorodást tartalmaz. A felület mó­dosítása fokozza a rezgőfelület és a vizes gyantafelület közötti kölcsönhatás mértékét és ezáltal hozzájárul a vinilklorid-monomemek hatékonyabb eltávolításához a gyantaszuszpenzióból. A rezgőfelület kúpos kiképzésű, sima lemez vagy sur­­rantó alakú lehet, amely felett a vizes gyantaszuszpen­ziót elvezetjük. A fentiekben már utaltunk arra, hogy a rezgőfelület teljesen vízszintes vagy lejtős kiképzésű le­het abból a célból, hogy a vizes gyanta áramlását a felü­let felett elősegítsük. A rezgőfelület célszerűen rezgés­ben tartott surrantóként van kiképezve. A surrantót úgy alakítjuk ki, hogy a vákuum alatt tartott kamrához illeszkedjen. Hengeres edényben elhelyezett spirál ki­képzésű surrantó nagy felületet biztosít viszonylag kis­méretű edényben is. A rezgőfelület oszcillálása vagy vibráltatása tág frek­venciahatárok között történhet, azonban a 6000 perió­­dus/percnél alacsonyabb frekvenciákat tartjuk előnyös­nek. Az alacsonyabb rezgőfrekvenciák azért előnyösek, mivel a berendezés túlzott feszültségigénybevétele nélkül nagyobb amplitúdóval történő mozgást tesznek lehető­vé. A habzás szabályozása könnyebben elérhető maga­sabb rezgőfrekvenciákon a megadott tartományon be­lül. Az optimális hatékonyság úgy érhető el, hogy az oszcilláló vagy vibráló mozgás amplitúdóját a rezgő­mozgás frekvenciájával egyensúlyozzuk. A rezgőmozgás amplitúdója nem kritikus érték. Na­gyobb amplitúdójú rezgés és a rezgőfelület mozgatása növeli a vinilklorid-monomer eltávolítására irányuló el­járás hatékonyságát vizes polivinilkloridgyanta-szusz­­penzióknál. Ismeretes azonban az a körülmény is, hogy nagyobb nyíróerők ellenkező hatást is gyakorolhatnak a polívinilklorid-latexre. A rezgés amplitúdója megnö­velhető addig a határig, amely a latex stabilitását nem befolyásolja, mivel a rezgőfelületen nagyobb rezgési amplitúdó felett erős nyíróerők ébredhetnek. Megálla­pítható általában, hogy a rezgőmozgás nagyobb ampli­túdója az eljárás hatékonyságát megnöveli. A rezgő­mozgás amplitúdóját azonban nem növelhetjük olyan határig, hogy ez az eljárás kivitelezésére alkalmazott be­rendezés működőképességét hátrányosan befolyásolja. A rezgőmozgást nagyobb amplitúdóval végezhetjük ala­csonyabb frekvenciákon. A vizes gyantából vinilklorid-monomer eltávolítására irányuló találmány szerinti eljárás hatékonyságának okai nincsenek teljes mértékben felderítve. A hatékony­ság növekedése feltehetően azzal van összefüggésben, hogy a vizes szuszpenzió habzása lényegesen csökkent­hető, ezenkívül a vizes gyantaszuszpenzió gyors és ala­pos átkeverése érhető el, miközben az áthalad illetve átáramlik a rezgőfelület felett. A vizes gyanta gyors át­­keveredése azt teszi lehetővé, hogy a gyantarészecskék a vizes keverék felületére vándorolnak és így a vinilklorid­­-monomer a gyantaszuszpenzióból felszabadulhat. A „megemelt hőmérséklet” általában környezetinél magasabb hőmérséklet, de a vizes gyantaszuszpenzió tulajdonságait kedvezőtlenül befolyásoló hőmérséklet 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom