175509. lajstromszámú szabadalom • Kenőanyag-kompozíció fémek képlékeny hidegalakításához

3 175509 4 munkadarab átmeneti korrózióvédelme ezekkel a termékekkel sem oldható meg. Végül ismert az a megoldás is, amely szerint a fémek hidegalakításához felhasznált kőolajpárlatok adalékolására EP hatású vegyületeket alkalmaznak. Az EP (extreme pressure) adalékok rendszerint szerves kén-, klór- és foszforvegyületek, amelyek a helyi hó'villanások által létrehozott magas hőmér­sékleten elbomlanak (Bowden, F. P., Tabor, D.: The Friction and Lubrication of Solids, Clarendon Press, Oxford, 1958), Bomlástermékeik a fémfelü­lettel reakcióba lépnek, és fém-szulfidokat, -klori­­dokat, valamint különböző foszforvegyületeket ké­peznek. A csúszás és az elnyíródás a megmunkálás során ebben az alacsonyabb nyírószilárdságú vegyü­­letrétegben játszódik le (Lindsay, A. R.: Engine­ering 214 (8), 1-8 (1974)]. Az Ep adalékok hatásuk jellege szerint kopásgátlók és berágódás­­gátlók lehetnek (Kulijev, A. M.: Kenőolaj- és üzem­anyagadalékok kémiája és technológiája, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1976), de egyúttal súrlódás­csökkentő feladatokat is ellátnak. A leggyakrabban használatos kéntartalmú adaléktípusok az alkil­­vagy aril-szulfidok, -diszulfidok, -poliszulfidok, tio- és ditiokarbamátok stb., a klórtartalmú adalékok közül általánosan ismert a klórparaffin, triklór-eti­­lén, tetraklór-pentán, hexaklór-etán stb., míg a fosz­fortartalmú adaléktipusok közül a trikrezil-foszfát és a ditio-foszfát a legismertebb. A gyakorlatban széles körben alkalmazzák az EP adalékok kombi­nációit is (pl. S-Cl, Cl-P típusú adalékokat). A találmány értelmében olyan kenőanyag-kom­pozíciót kívánunk kialakítani fémek képlékeny hidegalakításához, amely az ismert kompozíciók előnyeinek megtartása mellett azokénál kedvezőbb tulajdonságokkal is rendelkezik, nevezetesen a szer­számok kopásának egyidejű csökkentésével nagyobb maximális szerszámterhelhetőséget tesz lehetővé, és biztosítja a munkadarabok gyártásközi átmeneti korró zióvé de lmé t. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy ha egy vagy több, olajban jól oldódó, kén-, klór- és/vagy foszfortartalmú EP adalék kőolaj fmomítvánnyal ké­szített oldatához meghatározott mennyiségű alkáli­­földfém-hidroxidot, -karbonátot és/vagy acetátot keverünk, olyan kompozícióhoz jutunk, amelynek alkalmazása mellett szinergetikusan fokozódik a hidegalakító szerszámok terhelhetősége, és ugyan­akkor nemvárt mértékben csökken a hidegalakító szerszámok kopása. Ha nitrogéntartalmú EP adalé­kot használunk fel, vagy a nitrogénmentes EP adalé­kot tartalmazó kompozíciókhoz nitrogéntartalmú korróziós inhibitort keverünk, olyan készítményhez jutunk, amelyet húzás után nem szükséges eltávolí­tani a munkadarabról, a fémfelületet átmenetileg megvédi a korróziótól, vizes lemosás után pedig - az eddig ismert kompozíciókkal ellentétben — a fémfelületen nem hagy korróziós nyomot. A kenő­anyag-kompozíció vizes lemosásának megkönnyíté­sére kívánt esetben detergenseket is keverhetünk a kompozícióhoz. A találmány tehát fémek képlékeny hidegalakí­tásánál alkalmazható, a kompozíció összmennyisé­­gére vonatkoztatva a) 40-90 súly%, 50 °C-on 20-120 mm2 /s - cél­szerűen '40-70 mm2 Is ~ viszkozitású kőolajfino­­mítványt, és b) 1 —10súly%, olajban jól oldódó, adott eset­ben nitrogén atomot is tartalmazó, kén-, klór- és­­/vagy foszfortartalmú EP adalékot tartalmazó, kenőanyag-kompozíciókra vonatkozik. A találmány szerinti kompozíciókat az jellemzi, hogy a felsorolt komponenseken kívül a kompozíció összmennyisé­­gére vonatkoztatva c) 10-60 súly% alkáliföldfém-hidroxidot, -kar­bonátot és/vagy -acetátot, d) nitrogénmentes EP adalék jelenléte esetén 2—6 súly% nitrogéntartalmú korróziós inhibitort, mimellett az EP adalék és a korróziós inhibitor összmennyisége legföljebb a kompozíció összmeny­­nyiségére vonatkoztatott 10 súly% lehet, továbbá adott esetben e) a kompozíció összmennyiségére vonatkoztatva 1—5 súly% szokásos kenéstechnikai detergenst is tartalmaznak. A találmány szerinti kompozíciókban szereplő EP adalékok ismert vegyületek, ezek kenéstechnikai tulajdonságait a korábban idézett közlemények rész­letesen tárgyalják. Az EP adalékok közül példaként a következőket soroljuk fel: klórparaffinok, klóro­zott olajsav, kénezett olajsav, dibenzil-diszulfid, ál­lal- vagy aril-foszfátok, alkil-aril-ditiofoszfátok vagy ezek fémsói. Az EP adalékok különösen előnyös csoportját képezik a nitrogéntartalmú vegyületek, így a mono-, di- és trialkanol-aminok 10—20 szén­atomos telítetlen zsírsavakkal képezett észtereinek faktizált (kénezett) származékai, köztük a trietanol­­-amin-olajsavas-diészter-faktisz. Ezek az anyagok EP hatás mellett korróziógátló hatást is fejtenek ki, így alkalmazásukkor további korróziógátló anyag felhasználására nincs szükség. Vizsgálataink szerint ezekből a bifunkciós adalékanyagokból kedvezőbb kenéstechnikai jellemzőkkel rendelkező kompozíci­ók készíthetők, mintha a kompozíció előállításához nitrogénmentes (tehát kizárólag EP hatással rendel­kező) EP adalékot és egy különálló nitrogéntar­talmú korróziós inhibitort használnánk fel. A leírásban és az igénypontsorozatban a „nitro­géntartalmú korróziós inhibitorok” megjelölésen az amin-, imin-, amid- és imid-típusú korróziós inhibi­torokat értjük. A korróziós inhibitorok letetnek például primer, szekunder vagy tercir szerves ami­nek, így alkil-aminok, cikloalkil-aminok vagy alkil­­-aril-aminok, gyűrűs iminek, például alkil-piridinek, savamidok, savimidek, továbbá alkanol-amin-észte­­rek vagy alkanol-amin-észter-sók. A találmány szerinti kompozíciók szilárd kenő­anyag-komponensként alkálifém-hidroxidokat, -kar­bonátokat és/vagy -acetátokat (előnyösen kalcium­­-vegyületeket) tartalmazhatnak. Ezek közül a ve­gyületek közül a szakirodalomban egyedül a kal­­cium-hidroxid felhasználását ismertették. A szak­­irodalom semmiféle útmutatást nem tartalmaz arra vonatkozólag, hogy az ismert EP adalékok bármi­féle szilárd kenőanyag-komponenssel együtt alkal­mazhatók lennének. Az EP adalékok és a szilárd kenőanyag-komponensek felhasználását és egyedi 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom