175381. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék zárógyűrűknek öntöttvas csőszserelvény házakba és zárótestekbe erősítésére
hágták NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLAT! TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1977. VII. 06. (IA 790) 175381 Nemzetközi osztályozás: FIÓK 1/26 OKSZAGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980.1. 28. Megjelent: 1981.1. 31. V Feltaláló: Szabadalmas: Angyal Béla oki. gépészmérnök, oki. hegesztőmérnök, Ipari Szerelvény és Gépgyár, Budapest Budapest Eljárás és készülék zárógyűrűknek öntöttvas csőszerelvény házakba és zárótestekbe erősítésére 1 2 A találmány tárgya eljárás és készülék zárógyűrűknek öntöttvas csőszerelvény házakba és zárótestekbe erősítésére, amely révén a zárógyűrűk üzembiztosán és egyszerű módon erősíthetők be és bármilyen hosszú üzemidő után is tömítetten, áteresztés nélkül zárnak. A csőszerelvények zárógyűrűitől megkívánjuk, hogy a csőszerelvény házban, illetve zárótestben elfoglalt helyzetüket változatlanul megtartsák, jól zárjanak és a zárógyűrűk mentén áteresztés, szivár- 10 gás ne következzen be. E követelményeket az ismert eljárások révén beerősített zárógyűrűk nem teljesítik. Az általában rézből vagy rézötvözetből levő zárógyűrűket rendszerint öntöttvasba, szürke önt- 15 vénybe vagy acél öntvénybe kell beerősíteni. Az egyik ismert eljárásnál a zárógyűrűt méretre munkálják, öntéssel elkészítik a szerelvényházat, illetve zárótestet, az öntvényben a zárógyűrű részére forgácsolással fészket készítenek, majd a fészekbe a 20 zárógyűrűt ütögetéssel erősítik be. Ennek az ismert eljárásnak hátrányos tulajdonsága, hogy a zárógyűrű és öntvény között ütésekkel nem lehet olyan kapcsolatot, kötést létrehozni, ami a szivárgás-mentességet biztosítani tudná. Az ütések 25 helyileg deformálják, alakítják a zárógyűrűt, a helyi alakváltozás, anyagmozgás helyi keménységváltozást okoz és ha egy már keményebbé vált anyagrész melletti anyagrészre mérünk ütést, a két különböző keménységű anyagrész határfelületén gyakran olyan 30 repedés jön létre, amit további ütésekkel már nem lehet megszüntetni. Ekkor e keletkezett repedés megmarad, ami átszivárgási helyet képez. Bármilyen kisméretű repedés átszivárgási veszélyt jelent, mert 5 a csőszerelvényektől olyan zárást kívánunk, hogy még 24 atmoszféra túlnyomáson sem szabad átszivárgásnak jelentkezni. Az ütögetést általában kézzel végzik, ami drága művelet. Még a leggyakorlottabb szakembernél is előfordulhat, hogy a zárógyűrű valamely felületén nem végzi el a szükséges ütéseket vagy esetleg nem kellő mértékben üt és így ezen a részen nem jön létre az anyagban olyan mértékű alakváltozás, ami a zárógyűrű és öntvény felületének szoros összefekvését eredményezné. Ilyen esetben a két felület között rés marad vissza, amely mentén az átszivárgás föltétlenül bekövetkezik. Az átszivárgási előmozdítja az is, hogy a zárógyűrű és öntvény anyagainak hőtágulási tényezői különbözők, tehát ha a csőszerelvény különböző hőmérsékleteken dolgozik, az összefekvő felületek közötti rés időnként megnő, a résen a szállított közeg átáramlik, erróziós hatása révén a rést bővíti, minek eredményeként a csőszerelvényt aránylag rövid üzemidő után le kell cserélni. A zárógyűrűk ütögetéssel való beerősítéséhez a zárógyűrűt is, az öntvényben levő fészket is szűk mérethatárok közötti pontossággal kell forgácsolással megmunkálni. A beerősitést csak hosszú gyakorlattal rendelkező dolgozó végezheti, ennek ellenére 175381
