175373. lajstromszámú szabadalom • Toló nyílászáró szerkezet
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 175373 Bejelentés napja: 1976. IX. 27. (HE—721) Nemzetközi osztályozás: E 06 B 3/42 Közzététel napja: 1980.1. 28. ORSZÁGOS Megjelent: 1981.1. 31. TALÁLMÁNYI V / HIVATAL Feltaláló: Szabadalmas: Négyessy Zoltán oki. építészmérnök, Eger Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, Eger Toló nyílászáró szerkezet 1 2 A találmány toló nyílászáró szerkezet, főleg lakóépületek külső térhatároló és belső térosztó falaiba való beépítésre, amely nyílászáró szerkezetnek az épület falához mereven hozzáerősített tokja, valamint a tokhoz viszonyítva lényegében vízszintes 5 irányú tolással nyitható és csukható egy vagy több mozgó szárnya van, minden mozgószámy szárnykeretet és a szárnykeretbe foglalt egy vagy több táblát, például bevilágító felületet tartalmaz, a mozgó szárny számykeretének fölső vízszintes tagja 10 lényegében vízszintes gördülő pálya mentén való mozgásra képesen föl van függesztve, alsó vízszintes tagja pedig a tokhoz és/vagy az épület falához erősített küszöb mentén vezetve van. A toló nyílászárószerkezetek régóta ismertek, de 15 általában csak az ipari célokra használt, többnyire fémből készült kapuk terjedtek el szélesebb körben. Lakóépületeknél a fémszerkezetű tolóajtókat és ablakokat részben esztétikai okokból nem alkalmazzák, de amiatt sem, hogy a légzárás tökéletesen ?0 sohasem valósítható meg. A tolással működtetett ismert nyílászáróknál másképpen jön létre a hézagok záródása a tolásirányú, valamint a tolásirányra merőleges hézagok esetében. Amíg a tolásirányra merőleges függőleges 25 hézagoknál homloklapok ütköznek egymáshoz, és ezáltal szinte tökéletes tömítés érhető el, addig a tolásirányú hézagoknál a záródás csúszótömítéssel vagy valamilyen , emelő mechanizmussal, tehát a toló nyílászáró részben függőleges irányú mozgatá- 30 savai történik. A tolásirányú hézagoknál továbbá a sarkok közelében a záródás mindig bizonytalan. Azokban az esetekben, amikor csúszó tömítéseket alkalmaznak, azok állandó kopása kiküszöbölhetetlen, tehát az idő előrehaladtával a zárás egyre tökéletlenebb. Kedvezőtlen az is, hogy a vízszintes és a függőleges hézagok találkozási pontjai közelében a tömítés szinte megoldhatatlan, igényesebb esetekben, főleg lakóépületeknél próbálkoztak már azzal, hogy többszörös ütköztetést létrehozó speciális zárófelületeket alakítottak ki, és azokat nagy pontossággal munkálták meg. Ez azonban főleg a hozzá szükséges bonyolult alkatrészek előállítása és fölszerelése miatt a szerkezetet tetemes mértékben megdrágította. A légzárás időáljó módon való megvalósítása többnyire még így sem sikerült. Ismertek olyan megoldások is, amelyeknél a mozgó szárny a zárás művelete során emelő szerkezet segítségével függőleges irányban is elmozdul, és így többé-kevésbé megbízható vízszintes hézagzáródások érhetők el. Az ilyen szerkezethez azonban bonyolult kialakítású kilincs-szerkezet és működtető rudazat szükséges, ami egyrészt drága, másrészt aránylag könnyen meghibásodik, és a nyílászárószerkezet mázolását is megnehezíti. Kevésbé igényes válaszfalakba épített vagy utólagos belső térosztó mozgó részeiként kialakított nyílászáróknál próbálkoztak olyan egyszerűsített megoldással is, ahol a tokot - hasonlóan a tolóajtós bútoroknál alkalmazott megoldásokkal - vala-175373
