175369. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 16-dehidro androsztán-származékok előállítására

s 175369 6 vegyületet - ebben a képletben Rt, R2, R4, Rs és R6 az I általános képletnél megadott jelen­tésű - a megfelelő VI általános képletű 4,5-oxído­­-származékká — ebben a képletben R1( R2, R4, R5 és R6 a már megadott jelentésűek - alakítunk például úgy, hogy iners szerves oldószerben, pél­dául metanolban hidrogénperoxiddal reagáltatjuk. Az így kapott VI általános képletű 4,5-oxido­­-származékot ezután ismert módon a megfelelő I általános képletű 4-halogén- vagy 4-hidroxi-szárma­­zékká alakítjuk. Azokat az I általános képletű androsztán-szárma­­zékokat, amelyek képletében R3 halogénatomot jelent, a megfelelő VI általános képletű 4,5-oxido­­-származéknak hidrogénhalogeniddel, például sósav­val vagy hidrogénbromiddal végzett reakciójával ál­líthatjuk elő. Azokat az I általános képletű androsztán-szár­­mazékokat, amelyek képletében R3 hidroxilcsopor­­tot jelent, úgy állíthatjuk elő, hogy egy VI álta­lános képletű 4,5-oxido-származékot híg ásványi savval, például híg kénsavval vagy híg perklórsawal hidrolizálunk. A találmány szerinti eljárás további, d) változata értelmében azokat az I általános képletű androsz­­tán-származékokat, amelyek képletében R4 halo­génatomot jelent, úgy állítjuk elő, hogy először egy olyan I általános képletű vegyületet, amelynek képletében R4 hidrogénatomot jelent, (IB képlet), a megfelelő VII általános képletű 3-alkoxi-A3’5- -származékká — ebben a képletben Rí, R2, R3, Rs és R6 a már megadott jelentésűek, és R8 kevés szénatomos allai-, előnyösen metil- vagy etilcsopor­tot jelent — alakítunk úgy, hogy egy HC(ORg)3 általános képletű ortoformiáttal — ebben a képlet­ben Rg a fenti jelentésű — alkalmas oldószerben, például dioxánban reagáltatjuk. A reakciót savak­kal, például p-toluolszulfonsawal katalizáljuk. Hogy olyan I általános képletű androsztán-szár­­mazékot kapjunk, amelynek képletében R4 halo­génatomot jelent, ezután a VII általános képletű származékot egy halogénamiddal, például N-halo­­génacetamiddal vagy N-halogén-szukcinimiddel, al­kalmas oldószerben, például acetonban reagáltatjuk. Ekkor a halogénatom bevitelét a 6-helyzetbe az I általános képletű androsztán-származék 3-alkoxi­­-A3,s-szerkezetének 3-oxo-A4-szerkezetté való átala­kulása kíséri. Ennek a reakciónak eredménye rendszerint az, hogy az I általános képletű 6-halogén­­-androsztán-származék főleg ^-konfigurációjú. A megfelelő 6a-halogén-izomereket úgy kaphatjuk, hogy a 6|3-halogén-származékot a fenti leírt módon 3-enoléterré alakítjuk, majd a 3-enolétert tömény ásványi savval, például sósavval reagáltatjuk. Ilyen módon a 3-alkoxt-A3,5-6-klór-származékot a meg­felelő I általános képletű 3-oxo-A4 -6a-klór-androsz­­tán-származékká alakítjuk. További kettős kötést az l(2)-helyzetbe vagy a 6(7)-helyzetbe vagy kettős kötéseket mindkét hely­zetbe a fent leírt eljárások különböző szakaszai során ismert módon vihetünk be, és így a meg­felelő A1-, A6- vagy A1’6-származékokat kapjuk. Például további kettős kötést olyan II általános képletű 17/3-hidroxi-származékba vagy I általános képletű 16-dehidro-androsztán-szarmazékba vihe­tünk be, amelynek 1(2)- és 6(7)-helyzetei közül legalább az egyik telített. A 6(7)-helyzetbe a kettős kötést klóranilinnal reagáltatva vihetjük be, előnyösen úgy, hogy a vegyületet és a klóranilint oldószerben, például terc-butanolban, jégecet jelenlétében melegítjük. Az l(2)-helyzetbe kettős kötést 2,3-diklór-5,6-di­­ciano-benzokinonnal oldószerben, például benzol­ban vagy dioxánban vihetünk be. A kettős kötéseket az l(2)-helyzetbe és a 6(7)-helyzetbe egyidejűleg úgy vihetjük be, hogy először a megfelelő 3-oxo-A4-vegyületet az előb­biekben leírt módon a megfelelő 3-alkoxi-A3’5-szár­mazékká alakítjuk. Ezután az enoléter a fent leírt módon 2,3-diklór-5,6-diciano-benzokinonnal a meg­felelő 3-oxo-A1,4,6-származékká alakítható. A következő példák szemléltetik a találmány szerinti I általános képletű vegyületek előállítását. A hőmérsékleti adatokat Celsius-fokban adjuk meg. 1. példa a) 20 g 1 7/3-hidroxi-androszta-l,4-dién-3-on ■120 ml vízmentes piridinnel készült oldatához ke­verés és —5°-on való hűtés közben úgy adunk hozzá 12 ml metánszulfonilkloridot (mezilkloridot), hogy a reakciókeverék hőmérséklete 0° alatt ma­radjon. A hozzáadás befejezése után a jégfürdőt eltávolítjuk, és a reakciókeveréket szobahőmérsék­letre hagyjuk felmelegedni. A reakció teljessé válása után a reakciókeveréket 1,5 liter vízbe öntjük, a kivált terméket szűrőn elválasztjuk, vízzel mossuk, és vákuumban szárítjuk. A kapott 25 g nyers 17/3- -meziloxi-androszta-l,4-dién-3-ont a továbbiakban tisztítás nélkül használjuk fel. b) 25 g 170-meziloxi- an dr oszt a-1,4-dién-3-on és 28 g lítiumklorid 280 ml dimetilformamiddal ké­szült oldatát nitrogén-atmoszférában keverés köz­ben 130°-on melegítjük, majd 15 perc múlva 50°-ra lehűtjük, és 3 liter vízbe öntjük. Az olajosán kivált csapadékot metilizobutilketonban oldjuk, és a szer­ves oldatot vákuumban szárazra pároljuk. A bepár­­lási maradékot ezüstnitráttal itatott kovasavgélen kromatografálással tisztítjuk (12% ezüstnitrátot tar­talmazó 1600 g kovasavgélt és az eluálásra 2% acetont tartalmazó toluolt használunk). A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük, 25%-os ammó­­niumhidroxid-oldattal és vízzel- mossuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A bepárlási maradékot metanolból átkristályosítva 4,3 g tiszta androszta-l,4,16-trién-3-ont kapunk. Ol­vadáspontja 123-125°. Molekulacsúcs a tömeg­spektrumban (m/e) 268. 2. példa Az 1. példa a) és b) pontjaiban leírt eljárást követve, a következő 170-hidroxi-androsztán-szár­­mazékok 10-10 g mennyiségét a megfelelő 17- -mezilátokon át az I. táblázatban felsorolt meg­felelő androszt-16-énekké alakítjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom