175345. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 15-hidroxi 16S- és 16R- alkil-proszt-5-én-13-insavszármazékok előállítására
5 175345 6 R* és R5 egyike hidroxilcsoport, míg a másik hidrogénatom, vagy kívánt esetben a III általános képletű vegyületben, amelyben az Y a fenti módon meghatározott ismert védőcsoportot jelenti, és az R4 ’ és R5’ egyike a fenti módon meghatározott ismert védőcsoport, másika pedig hidrogénatom, a 9-hidroxil-csoportot oxidáljuk, és ily módon olyan IV általános képletű vegyületet állítunk elő, ahol az R, R6, R7 és n a fent már meghatározott helyettesítőket jelentik, Y” a fentiekben meghatározott ismert védőcsoport, és R4” ésR5” egyike a fenti ismert védőcsoportot, másika pedig hidrogénatomot képvisel, és ezt a IV általános képletű vegyületet a 11-es és 15-ös helyzetekben éterhasításnak vetjük alá, és ily módon, az alkalmazott reakciókörülményektől függően vagy olyan I általános képletű vegyületet állítunk elő, amelyben Rj és R3 együttesen oxocsoportot alkotnak,----- egyes kötést jelent, és Rí hidroxilcsoport, vagy olyan I általános képletű vegyületet, amelyben R2 és R3 együttesen oxocsoportot alkotnak,----- kettőskötést jelent, és R! hidrogénatomot képvisel, majd, kívánt esetben, azon I általános képletű vegyületet, amelyben az R jelentése hidrogénatom, bázissal reagáltatjuk, és így olyan I általános képletű vegyületet állítunk elő, amelyben az R kationt jelent, vagy azon I általános képletű vegyületet, amelyben az R jelentése hidrogénatom, észterezzük, és így olyan I általános képletű vegyületet állítunk elő, amelyben az R valamilyen Cj —C2 2-aIkil-csoportot jelent, vagy azon I általános képletű vegyületet, amelyben az R jelentése Cj -C] 2-alkil-csoport, hidrolizáljuk, és így olyan I általános képletű vegyületet állítunk elő, amelyben az R hidrogénatomot jelent. Azon I általános képletű vegyületek hidrolízisét, ahol az R2 és az R3 együttesen oxocsoportot alkotnak, és amelyben az R Cj —C6 -alkil-csoport helyett áll, olyan I általános képletű vegyületté, amelyben az R2 és R3 együttesen oxocsoportot képviselnek, míg az R jelentése hidrogénatom, enzimes úton is végrehajthatjuk, például élesztő észteráz segítségével. A II—IV általános képletű vegyületekben, amelyek optikailag aktívak a 8-as helyzetű és a 12-es helyzetű szénatomokhoz kapcsolódó láncok mindig transz-konfigurációjúak. A II általános képletű laktolok új vegyületek. Ha a II általános képletű laktolban a B a X’ I-CH=C- csoportot képvisel, ahol az X’ brómatomot, klóratomot vagy jódatomot jelent, a 13-as helyzetű szénatomhoz kapcsolódó hidrogénatom és a 14-es helyzetű szénatomhoz kötődő halogénatom egyaránt lehet transz-helyzetű (geometriai transz-izomerek) vagy cisz-helyzetű (geometriai cisz-izomerek). Előnyöseknek azokat a vegyületeket találtuk, amelyekben a helyettesítők a transz-helyzetet foglalják el. Ha az X’ klóratomot jelent, a reakcióidőt - amint azt már említettük - egészen 10 óráig is meg kell hosszabbítani akkor, ha 1 mól laktolra számítva 1,5-2,5 mól Wittig-vegyületet alkalmazunk, míg abban az esetben, ha rövidebb reakcióidőkkel, például 30 perccel dolgozunk, 1 mól laktolra legalább 5 mól Wittig-vegyületet kell használnunk. A 9-hidroxil-csoporí oxidálását az oxocsoporttá például Jones-reagenssel is végrehajthatjuk. A IV általános képletű vegyület dezéterezése eredményeként az alkalmazott reakciókörülmények függvényében, vagy olyan I általános képletű vegyületet kapunk, amelyben az R2 és R3 együttesen oxocsoportot alkotnak, a =----- jel egyes kötést jelent, az R! pedig hidroxilcsoportot képvisel, vagy pedig olyan I általános képletű vegyületet, amelyben az R2 és R3 együttesen oxocsoportot alkotnak, a ^jel kettőskötést képvisel, az Rí pedig hidrogénatom helyett áll. Azon I általános képletű vegyületet, amelyben az R2 és R3 együttesen oxocsoportot alkotnak, a---------jel egyszerű kötést jelent, az R1 pedig hidroxilcsoport helyett áll, egyetlen termékként kapjuk meg, ha 25 °C és 40 °C közötti hőmérsékleten dolgozunk, míg ha a reakciót magasabb hőmérsékleten, például a visszafolyatás hőmérsékletén és kb. 3 óra alatt hajtjuk végre, úgy egyetlen termékként olyan I általános képletű vegyülethez jutunk, amelyben az R2 és R3 együttesen oxocsoportot alkotnak, a--------_ jel kettőskötést jelent, inig az Rí hidrogénatomot képvisel. A üc,Jterezés lépésének egyéb feltételei megegyeznek a fent már ismertetettekkel. A kívánt esetben végrehajtható sóképzés, észterezés és elszappanosítás lépéseit a szokványos módon, a szerves kémiában szokásosan alkalmazott és önmagukban ismert módszerek szerint folytathatjuk le. Azon II általános képletű laktolt, amelyben a B X’ I a —CH=C— csoportot jelenti, míg az X’ brómatom vagy jódatom helyett áll, a megfelelő 3-karbonilvegyületből állítjuk elő, mikoris kívánt esetben a keletkezett -CH=CX’- csoportot dehidrohalogénezzük. Azon II általános képletű laktolt, amelyben a B Cl I a -CH=C- csoportot jelenti, olyan CL képletű laktonból állíthatjuk elő, ahol a Z a Ci-gyel jelölt gyököt kéviseli, halogénezőszerrel, így például valamilyen szulfonil-kloriddal, előnyösen szulfonil-(di)kloriddal (S02C12) végrehajtott reakció útján, ily módon a (2) általános képletű laktont állítva elő, amelyben az Y’, R6 és R7 a fent már meghatározott helyettesítőket jelentik. A halogénezés eredményeként kapott vegyületben a 13-as helyzetű szénatomhoz kapcsolódó hidrogénatom és a 14-es helyzetű szénatomhoz kapcsolódó halogénatom vagy transz-állású (geometriai transz-izomerek, arányuk 92-95%) vagy cisz-állású 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
