175299. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vinilklorid polimerek előállítására
175299 MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1976. IX. 10. (Sí—1539) Japán-beli elsőbbsége: 1975. IX. 11. (50-110158) Nemzetközi osztályozás: C 08 F 14/06, C 08 F 2/38 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. XI. 28. Megjelent: 1981.1. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Kuwata Satoshi vegyész, Ibaiagi-ken, Shin-Etsu Chemical Co., LTD., Tokyo, Ogawa Kinya vegyész, Ibaxagi-ken, Japán Kurimoto Kazuhiko vegyész, Ibaragi-ken, Japán Eljárás vinilklorid polimerek előállítására 1 A találmány tárgya eljárás vinilklorid polimerek előállítására szuszpenziós polimerizációval. Az eljárás különösen olyan vinilklorid polimerek előállítására vonatkozik, amelyeknek viszonylag alacsony molekulasúlyuk, vagy alacsony átlagos polimerizá- 5 dós fokuk van. Alacsony molekulasúlyú polivinilklorid gyanták viszonylag magas hőmérsékleten polimerizációval állíthatók elő. Ez a rendszer azonban a gyanta hosszú gélesedési ideje, az öntésnél fellépő gyenge folyási tulajdonságok és a gyantában 10 visszamaradt vinilklorid monomer növekvő mennyisége miatt nem előnyös. A magas hőmérsékleten végbemenő polimerizáló hátrányainak kiküszöbölése céljából javasolták bizonyos láncátvivőszerek hozzáadását a polimerizációs keverékhez. Az erre a 15 célra alkalmas láncátvivőszer például a telített szénhidrogén, így n-pentán és n-hexán, telített vagy telítetlen klórozott szénhidrogén, így széntetraklorid, triklóretilén és perklóretilén (46-16 084 számú japán közzétételi irat) vagy egy aldehid, így propi- 20 onaldehid vagy n-butilaldehid (Polyvynil chloride, 1960, 139. oldal), végül bizonyos merkapto-csoportot tartalmazó szerves vegyületek, így a dodecilmerkaptán (49—31 746 számú japán közzétételi irat). 25 Az egyes láncátvivőszer-csoportoknak azonban bizonyos hátrányos tulajdonságaik vannak. Ha a láncátvivőszerként telített szénhidrogéneket alkalmaznak, akkor a polimer termékek utópolimerizádós folyamata közben a feldolgozásnál szénhidra- 30 2 gén emisszió történik a környező légtérbe, valamint a polivinilklorid gyantában abszorbeálódott szénhidrogének hosszú idő leforgása alatt fokozatosan szabaddá válnak, mivel körülbelül 700 átlagos polimerizációs fokú vinilklorid polimer szuszpenziós polimerizációval 60 °C körüli hőmérsékleten történő előállításánál a vinilklorid monomerre számítva viszonylag nagymennyiségű, körülbelül 8-10súly% szénhidrogént kell alkalmazni ahhoz, hogy megfelelő eredményhez jussanak. Ha láncátvivőszerként telített vagy telítetlen klórozott szénhidrogént alkalmaznak, akkor a polimerizációs keverékhez adagolt reagensek mennyisége ugyan a vinilklorid monomerre számítva nagymértékben csökkenthető, így 0,7-1,0 súly%-ra, a környezetszennyeződéssel kapcsolatos emberi egészségre gyakorolt káros hatások nem szüntethetők meg, mivel a vegyületek már kis mennyiségben is igen toxikusak. Az aldehidtípusú láncátvivőszerek esetleg a polimerizáció közben termikusán elbomlanak, ezáltal olyan bomlási termékek képződnek, amelyek egyrészt a polimerizáció sebességét csökkentik, másrészt toxikus hatást fejtenek ki a kezelőszemélyzetre, jóllehet az aldehidtípusú láncátvivőszerek mennyisége a vinilklorid monomerre számítva az előzőekhez képest még tovább csökkenthető 0,2—0,5 súly%-ra. Végül különböző eljárások isme-175299
