175251. lajstromszámú szabadalom • Csúszósaru árokdúcoló berendezéshez
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS 175251 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1977. XII. 29. (KI 754) E 02 D 17/08 Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1977.1. 24. (P 27 02 750.5-25) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. XII. 28. Megjelent: 1980. XII. 31. Krings Josef gyáros. Heinsberg, Német Szövetségi Köztársaság Csúszósaru árokdúcoló berendezéshez 1 A találmány tárgya rugók segítségével egy árokdúcoló berendezés vezetőtámaszához illeszkedő csúszósam, mely a csúszásirányra keresztben elhelyezett csuklócsappal kiképzett, a vezetőtámaszban csúsztatható keretből és azzal csuklósán kapcsolódó a feszítőszerkezethez tartozó végdarabból áll. A DT-PS 22 58588 és a DT-PS 23 17872 számú nyomtatványokból ismertek már az ismertetett tipusba tartozó olyan csúszósaruk, amelyeknél a feszítő szerkezet végdarabjára nyomó- illetve laprugók vannak erősítve, amelyek a végdarab a kerethez képest történő túlzott kiegyenesedésekor megtámaszkodnak a kereten. A DT-PS 23 17872 sz. szerinti kivitelnél a laprugó egyik szabad vége, amelynek középső szakasza a végdarabra van erősítve, a kereten kiképzett üreg alsó részére, a másik vége pedig a vezető támasz csúszó felületére támaszkodik. Az ismert csúszósaruk feladata a feszítő szerkezetnek a vízszintestől 5-6° feletti kitérésének megakadályozása. A vízszintes normál helyzetbe történő visszaállítást így az ismert megoldás nem veszi figyelembe. A feszitő szerkezetnek az 5-6°-ot meghaladó kitérését azért kell megakadályozni, mert erősebb kitérés esetén a megtámasztott dúcoló berendezés keresztmetszeti geometriája meg nem engedhető módon változna. Ez különösen olyankor fordulhat elő, amikor a csúszósarú alakzáróan mozog C-alakú keresztmetszetű vezető támaszokban. Amig a DT—PS 22 58588 sz. leírás szerinti kivitelnél a rugók nyomóerejére kis emelőkar miatt nagy terhelés hárul, a DT-PS 23 17872 sz. szerinti kivitelnél megállapítást nyert, hogy az alkalmazott 5 laprugó gyakran nem volt elég erős a jelentős erők felvételére, és eltört. A találmány célkitűzése az ismert megoldások tapasztalataira építve olyan csúszósaru kialakítása, amely megfelel az erős igénybevételnek, és egyrészt !0 lehetővé teszi az elhajlások behatárolását és másrészt egyszerű módon előállítható. A találmány elé tűzött célt úgy érjük el, hogy a végdarabon támasztólap van, amelynek méretei kisebbek mint a keret belső keresztmetszete, és amelynek a feszítő szerkezettel ellentétes, alsó oldalán a csuklócsap mindkét felén legalább egy támasztóblokk van, amely egyben az azt körülvevő, a csúszólappal szemben megtámasztott nyomórugó vezetésére szolgál, és a támasztóblokk szabad vége 20 és a hozzátartozó csúszólap közötti belső távolság olyan, hogy a támasztólap kihajlása a normál helyzetből egy előre meghatározott szöget nem haladhat meg. Ennek során a csúszólap és az ütközőként mű- 25 ködő támasztóblokk közötti geometriai térköz végzi az elhajlás behatárolását míg. a rugó csillapító elemként progresszíven akadályozza a végdarab kitérését, és ezáltal megakadályozza a hirtelen feszültségváltozásokat. Ezzel messzemenően csökkent- 30 jük a törés-veszély lehetőségét. 175251
