175212. lajstromszámú szabadalom • Eljárás O-szubsztituált 7ß-amino-3-cefem-3-ol-4-karbonsav -származékok előállítására
69 175212 70 keverjük 0°~on. majd 50 ml metilénkloridot adunk hozzá, és egymás után 25-25 ml telített vizes nátriumhidingénkaibonátoldattal és telített vizes nátriumkloridoldattal mossuk. A szerves fázist nátriumszulfát felett szárítjuk, majd csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot metilénklorid-dietiléter elegyből átkristályosítjuk, így a 70-D-a- terc-butiloxi-karbonilamino-a-femlacetilamino)-3- metoxi-3-cefem4-karbonsav- difenilmctilészter-l-oxidot nyerjük, színtelen tűs kristályú anyag alakjában. Op.: 172-175°, vékonyrétegkromatogramon Rf-0,44 (szilikagélen, etilacetátrendszerben, kimutatás jódgőzzel), UV-spektrum (etanolban): Xmax= 277 m/a (E = 7200), IR-spektruni (metilénkloridban): jellemző sávok 2,96, 5,56, 5,71,5,83, 5,90, 6,27 és 6,67 /a-nál. d) 1,30 g 7/3-(D-a-terc butiloxikarbonilamino-afenilacetilamino) -3-metoxi-3-cefem4-karbonsav- difenilmetilészter-l-oxid 30 ml -10°-ra hűtött dimetilformamidos oldatához a levegő kizárása mellett 2,80 g foszfortrikloridot adunk. A reakcióelegyet 15 percen át állni hagyjuk, majd vizes dikáliumhidrogénfoszfátoldat és jég keverékére öntjük. A vizes keveréket kétszer extraháljuk 100-100 ml etilacetáttal. A szerves extraktumokat telített vizes nátriumkloridoldattal mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és bepároljuk. A maradékot szilikagélen kromatografáljuk, dietiléterrel eluálva az amorf 7(í-(D-o-terc-butiloxi-karbonilamino-a-fenilacetilamino)-3- metoxi -3-cefem4- karbonsav-difenilemtilésztert nyerjük, mely vékonyrétegkromatográfiás vizsgálat alapján egységes. Rf -~0,39 (dietiléter rendszerben, kimutatás jódgőzzel). [a]ß° = l| 1° (c = 0,981 .kloroform - ban), UV-spektrum (etanolban): Xmax = 265 /a (e = 6300). ÍR- spektrum (metilénkloridban): jellemző sávok 2,94, 5,62, 5,84, 5,88, 6,25 és 6,70 /r-nál. A kiindulási anyagot a következőképpen állíthatjuk elő : e) 31,2 g (0,12 mmól) D-N--terc-butiloxikarbonil-fenilglicin és 16,7 ml (0.12 mmól) trietilamin 300 ml —15°-ra hűtött tetrahidrofurános oldatához' 16.5 ml (0,12 mmól) klórhangyasav-izobutilésztert adunk, és 30 percen át keverjük -10 °-on. Ezután 21.6 g (0,10 mmól) 6-amino-penicillánsav és 15,4 ml (0,11 mmól) trietilamin 300 ml 2:1 arányú tetrahidrofurán-víz elegyes oldatát öntjük hozzá. A reakcióelegyet egy órán át keverjük 0-on, majd két órán át szobahőmérsékleten, eközben a reakcióelegy pH-ját trietilamin hozzáadásával körülbelül 6,9 értéken tartjuk. A reakcióelegy pH-ját ezután foszforsavnak 5°-on történő hozzáadásával 2,0 értékre állítjuk nátriumkloriddal telítjük, és háromszor 500-500 ml etilacetáttal extraháljuk. A szerves fázist telített vizes nátriumkloridoldattal mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és bepároljuk. így egy világossárga színű habot kapunk, mely a nyers N-terc-butiloxikarbonil- ampicillin. Vékonyrétegkromatogramon Rf~0,65 (szilikagélen, etilacetát-n-butanol-piridinecetsav-víz 42:21:21:6:10 rendszerben). 0 57,22 g nyers N-terc-butiloxikarbonil-ampicillin 100 ml jégecetes oldatához 10 perc alatt 21,6 ml 30 %-os hidrogénperoxidot (0,25 mól) adunk, és 2,5 órán át keverjük szobahőmérsékleten. A reakcióelegyet ezután 2 liter jeges. vízbe öntjük, és a terjedelmes csapadék alakjában kicsapódó N-terc-butiloxlkarbonil- ampicillin-1-oxidot szűrjük, vízzel jól átmossuk, és vákuumban szárítjuk. Vékonyrétegkromatogramon (szilikagélen, etilacetát -n-butanolpiridin-ecetsav-víz 42:21:21:6:10 rendszerben) Rf -0,30. 5 g) 6 7,7 g N-terc-butiloxikarbonil-ampicilIin-1-oxid 380 ml dioxános keverékéhez 42 g (0,23 mól) difenildiazometán 130 ml dioxános oldatát adjuk, és 2,5 órán át keverjük szobahőmérsékleten. A reakcióelegyhez 5 ml jégecetet adunk, és vákuum- 10 ban bepároljuk. A maradékot petroléterrel digeráljuk, a petroléteres extraktumot eldobjuk, és a maradékot metilénklorid-éter-hexán elegyből átkristályosítjuk. így az N-terc-butiloxikarbonil- amptcillin-1- oxid-difenilmetilésztert kapjuk, mely 164-166°-on 15 olvad. [a^° = +117°±1° (c= 1, kloroformban), IR-spektrum (metilénkloridban): jellemző sávok 2,91, 2,94, 5,54, 2Q 5,69, 5,82 (váll), 5,88, 6,60, 6,68 p-nál, vékonyrétegkromatogramon Rf—0,23 (szilikagélen, toluol-etilacetát 3:1 rendszerben). h) 11,2 g (17,7 mmól) N-terc-butiloxikarbonil-ampicillin-l-oxid-difenilmetilészter és 3,26 g (19,5 2g mmól) merkaptobenztiazol 170 ml toluolos keveré két visszacsepegő hűtő alkalmazásával vízleválasztó alkalmazása mellett 3 órán át forralunk, majd bepároljuk. A maradékot szilikagélen kromatografáljuk, eluálószerként toluol-etilacetát 3:1 elegyet alkalmain zunk, így az amorf 2-[4-(benztiazol-2-il-ditio) -3-(a-terc- butiloxikarbonilamino- a- fenílacetilamino)- 2-oxoazetidin-l-ilj-3-metilén-vajsav-difenilacetüésztert kapjuk. Vékonyrétegkromatogramon Rf ~0,37 (szilikagélen toluol-etilacetát 3:1 rendszerben, IR-spektrum 35 (metilénkloridban): jellemző sávok 2,94, 5,64, 5,76, 5,86 (váll), 5,91 és 6,71 /j-nál. i) 2,34 g (3,0 mmól) 2-[4-(benztiazol-2-ilditio)- 3-(a-terc-butil- oxikarbonilamino— ft-fenilacetilamino) -2- oxoazetidin-l-il] -3-metilén-vajsav-difeniletilész-40 ter 30 ml 9:1 arányú aceton-víz elegyes oldatához 0°-on, 0,868 g (3,46ntmól)i ezüsttoluolszulfmátot adunk, és egy órán át keverjük jeges hűtés közben. A kicsapódó csapadékot szűrjük. A szüredéket toluolban oldjuk, és telített vizes nátriumkloridoldattal 45 kirázzuk. A szerves fázist nátriumszulfát felett szárítjuk, és bepároljuk, így az amorf 2-[4-(p-toluolszulfoniltio)-3- (a-terc-butiloxikarbonilamino-a-fenilacetilamino)- 2- oxoazetidin-l-il] -3- metilén- vajsav- 5Q -difenilmetilésztert kapjuk. Vékonyrétegkrömatogramon Rf ~0,33 (szilikagélen, toluol-etilacetát 3:1 rend szerben), IR-spektrum (metilénkloridban): jellemző sávok 2,93, 5,57, 5,70, 5,82, 6,21 és 6,65 /wiál. ^ j) 2,30 g (3,0 mmól) 2-[4-(p-toluolszulfoniltio)-3- 55 («-tere- butiloxikarbonilamino-a-fenilacetilamino)-2- o x oaze tidin-1 -il ]-3- metilén-vajsav-di fenilmetilészter 230 ml —70°-ra hűtött metilénkloridos oldatába 7 perc alatt ózon-oxigén keveréket (0,5 mmól ózon per perc) vezetünk be. A reakcióelegyhez 1 ml 60 dimetilszulfidot adunk, majd egy órán át keverjük hűtés nélkül, ezután vákuumban bepároljuk. A maradékot metilénklorid-éter-hexán elegyből átkristályositjuk, így a 2-[4-(p-toluolszulfoniltio)-3- -{a-tercbutiloxikarbonilamino-aíenilacetilamino )}2-oxo-azeti 65 din-l-il]-3-hidroxl-krotonsav-difenilmetilésztert kapjuk, mely 182-184°-on olvad. UV-spektrum (etanol-35
