175209. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vizes oldatok szénhidrogén tartalmának meghatárosázára
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1977.VIII.8. (BU—857) Nemzetközi osztályozás G 01 N 33/18 G 01 N 21(28 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1979. XII.28. HIVATAL Megjelent: 1982. III.31. Feltalálói k) : Szabadalmas : dl. Kiss László, vegyészmérnök, 45%, Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest dr. Kálmán János, vegyészmérnök, 22,5%, dr. Siklós Pál, vegyész, 22,5%, Budapest, Zorányi Dezső, gépészmérnök, 10%, Miskolc Eljárás vizes oldatok szénhidrogén tartalmának meghatározására 1 A találmány tárgya eljárás vizes oldatok szénhidrogén tartalmának meghatározására. Ismeretesek olyan módszerek, melyek a víz (pl. ipari szennyvíz, kondenzvíz stb.) szervesanyag-tartalmát (pl. olajtartalmát) annak kémiai átalakítása után 5 mérik. így például a DC-50 típusú, Dohrmann-Envirotech gyártmányú készüléknek az a működési elve, hogy először eltávolítja a vízből a szervetlen kötésben (karbonátok formájában) lévő karbónium tartalmat, majd a szerves vegyületek karbónium-tartalmát szén- 10 dioxiddá oxidálja, ezt metánná alakítja és mennyiségét gázkromatográfiásán méri. A műszer automatikusan végzi, műveleteket és az eredményeket regisztrálja is. A szénhidrogének meghatározására alkalmas mód- 1 5 szerek másik típusa szerves oldószerrel végzett extrák - cióval dúsítást végez, majd a szerves fázisba átvitt szénhidrogéneket valamilyen fizikai, vagy fizikai-kémiai módszerrel méri. A leggyakrabban használt ilyen módszer a vízben lévő olajtartalom laboratóriumi meg- 20 határozása az ASTM 1340-60 előírása szerint. Ennek az az elve, hogy a vízben lévő szénhidrogéneket tetraklórmetánnal extrahálják, majd a tetraklór-metános oldat infravörös spektrumában 2930 cm—1 -nél mutatkozó abszorpciós sáv alapján mérik a szénhidra- 25 gének mennyiségét. Ez a meghatározás csak sok időt igénylő emberi munkával végezhető el, és nem teszi lehetővé a szénhidrogének folyamatos meghatározását, pedig ez sok iparág elfolyó szennyvizeinek ellenőrzésénél fontos lenne. 30 Szennyvizek olajtartalmának extrakciós-infravörös spektrofotometriás meghatározására még a legújabb 2 irodalom (pl. Oszipov V. M., Lucsinszkij V. V., Jegorov A. Sz.: Himija i Tyehnologija Tyopliv i Maszel (1975), 6, 59-60) is olyan félautomata műszert ismertet, amelynél adott térfogatú vízmintát kézzel töltenek a készülékbe, amely ezt követően önműködően egy tartályból adott térfogatú tetraklórmetánt adagol a vízhez, majd az extraktumot 5 perc keverés után vezeti a fotométer küvettájába. Nemcsak a nagy oldószer felhasználás (mintánként 200 ml) hátrányos, hanem a készülék csak laboratóriumi körülmények között használható. A mérő és összehasonlító hullámhossz eltérése állandó fényforráshőmérsékletet, az egydetektoros megoldás fázisérzékeny, bonyolult elektronikát igényel. A találmány célja olyan eljárás és automatikus műszer kidolgozása vizek szénhidrogén tartalmának nagy érzékenységű meghatározására tetraklór-metános extrakcióval és infravörös spektrofotometriás méréssel, amely a készüléken átfolyó víz szénhidrogén-tartalmát folyamatosan méri, jelzi és regisztrálja, ♦ovábbá kívánt esetben egy küszöbérték túllépésekor ngyelmeztető jelzést vagy más, beavatkozásra alkalmas elektromos jelet ad. A találmány feladata emellett olyan üzemi és terep viszonyok között használható készülék kidolgozása, amely vegyszerpótlás és ellenőrzés céljából legfeljebb hetente egyszeri felügyeletet igényel, továbbá korrodálódó elemeket nem tartallmaz. A találmány szerint vizes oldatok, különösen ipari szennyvizek szénhidrogén tartalmát úgy határozzák meg, hogy a mechanikai szennyezésektől szűrt vizet közvetlenül, a tetraklórmetánt pedig a fotométer 175209
