175202. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diszulfidkötéses gyűrűt tartalmazó peptidek előállítására
175202 ben spontán átrendeződésnek vetjük alá. Az utóbbi lépésben a két cisztein-csoport között diszulf id-kötés alakul ki, és az /1-4 szénatomos/-n-alkiltio*-védőcsoportnak megfelelő merkaptán szabadul fel. Az egyik cisztein-csoport szulfhidril-csoportjún /1-4 szénatomos/-n-alkiltio-védőcsoportot hordozó, a más^k cisztein-csoporton pedi^ szabad szulfhidril-csoportot tartalmazó aóiklikus peptidet például úgy állíthatjuk elő, hogy a peptid-szintézis során a molekulába egy /1-4 szénatomos/-n-alki1- -tio-védőcsoportot hordozó cisztein-csoportot és egy /1-4 szénát omos/-n-alkiltio-csoporttól eltérő védőcsoportot hordozó cisztein-csoportot építünk be, és a védőcsoportok lehasitása során csak az utóbbi védőcsoportot távolítsuk el a ciszteincsoport okról. A találmány szerinti eljárás általánosan alkalmazható minden olyan peptid előállítására, amelyben két cisztein-csoport diszulfid-kötéssei kapcsolódik egymáshoz. A találmány szerinti eljárás különösen előnyösen alkalmazható instabil, biológiailag aktiv, diszulfid-kötést tartalmazó peptidek előállítására, ugyanis a diszulfid-kötés kialakításához nem használunk fel oxidálószereket, és a diszulfid-kötést olyan körülmények között alakitjuk ki, amelyek során a peptid-molekula semmiféle károsodást nem szenved. A találmány szerint tehát először a megfelelő aminosavszekvenciáju, két cisztein-csoportot tartalmazó peptid-láncot /például az oxitocinnak vagy kalcitoninnak megfelelő peptidláncot/ alakítjuk ki. A megfelelő aminosavak összekapcsolására a klasszikus szintézis-módszereket és az újabb, szilárd fázisú reakción alapuló módszereket /Jáerrifield: "Advances in Enzymology" 32. fejezet, 221-296 oldal /Interscience, New York, 1969/í Stuart és Young: "Solid Phase Peptide Synthesis" /W.H. Freeman and Go., San Francisco, 1969/7 egyaránt felhasználhatjuk. A peptid-láncot előnyösen az utóbb említett, szilárd fázisú reakciókon alapuló módszerrel építjük fel. Ebben az esetben az aminosavakat egyenként visszük fel a gyanta-mátrixra mindaddig, amíg a teljes peptid-láncot fel nem építettük a gyantán. Az aminosavak reakciokepes csoportjait megfelelő védőcsoportokkal védjük. Az aminosavak ov-amino-csoportjára védőcsoportként például terc-butoxikarbonil-csoportot /BOC/ vagy ;zzal egyenértékű más védőcsoportot vihetünk fel. k szerint, és a treonin hidroxil-csoportjára védőcsoportként benzii-csoportot vagy szubsztituált benzil-csoportot, igy 4—metoxi-benzil-, 4- -metil-benzll-, 3,4-dimetil-benzil-, 4-klór-benzil-, 2,6-diklór-benzil-, 4-nitro-benzil- vagy benzhidril-csoportot / ezeket összefoglalóan BZ-vel jelöljük/, illetve más, ezekkel egyenértékű csoportokat vihetünk fel. A tirozin hidroxil-csoportját például BZ-csoporttal, benziloxikarbonil-csoporttal, szubsztituált benziloxikarbonil-csoporttal /például 2-klór-benziloxikarbonil- vagy 2-bróm-benziloxikarbonil-csoporttal/ vagy más, az előzőekkel egyenértékű csoportokkal védhetjük. A leírásban a W jelölésen azt értjük, hogy az adott csoporthoz védőcsoportként BZ csoport, benziloxikarbonll-csoport vagy szubsztituált benziloxikarbonil-csoport kapcsolódik, vagy az adott csoport nem hordoz védőcsoportot. Az arginin guanidino-cso^ortját nit*0-08oporttál, tozil-csoporttal /e két csoportot a továbbiakban T-vel jelöljük/ vagy más, az előzőekkel egyenértékű csoportokkal védhetjük. A lizin£ -amino-csoportját benziloxikarbonil-3