175186. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új eritromicin-származékok előállítására

3 175186 4 Eritromicilamin és arilaldehidek kondenzációjával előállított N-arilidén-eritromicilaminok a szakiroda­lomból ismertek [E. H. Massey és munkatársai, J. Med. Chem. JJ. 105-107 (1974)]. Ezeknek a vegyü­­leteknek — a 11 - vagy 6-helyzetű szénatomon levő oxigénatom figyelembevételével — tetrahidro-1 3- -oxazin- vagy hexahidro-13-oxazepin-szerkeze­tük van. A találmány szerint előállított vegyületek az erit­­romicilaminnak szubsztituált acetaldehiddel alkotott kondenzációs termékei; szerkezetileg az ismert monoadduktokhoz hasonlók, de az N-alkálid én-kö­tésben különböznek. Az eritromicin és aldehidekkel kondenzált, ismert származékai elsősorban Gram-pozitív baktériumok ellen hatásosak. Az la és/vagy Ib általános képletű új vegyületeknek részben jobb hatásuk van Gram­­pozitív baktériumok ellen, de Gram-negatív bakté­riumok ellen is hatásosak, tehát a vegyületek szé­les spektrumú antibiotikumként alkalmazhatók; az ismert vegyületek hatását felülmúlják. Az la és/vagy Ib általános képletű vegyületek a következőképpen állíthatók elő: a) A II képletű eritromicilamint egy III általános képletű aldehiddel reagáltatjuk - ebben a képlet­ben R a fenti jelentésű. A reakciót előnyösen oldó- vagy szuszpendáló­­szerben 0 és 150 C° közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. Oldó- vagy szuszpendálószerként vizet, al­koholokat, dioxánt, dimetilformamidot, dimetilszul­­foxidot és ezeknek az oldószereknek a keverékeit használhatjuk. Előnyös, ha a reakcióban használt III általános képletű aldehidet megfelelő kiindulási anyagokból in situ állítjuk elő. Ilyen kiindulási anyagok elsősor­ban a IV általános képletű acetálok — ebben a kép­letben R a fenti jelentésű, és Rj i és R!2 egymás­tól függetlenül alkilcsoportot jelentenek, valamint a közöttük lévő -HC<q csoporttal egy 5-7 tagú gyűrűt is alkothatnak. A ül általános képletű aldehideknek IV általános képletű acetákikból való felszabadítására savak, elsősorban savas ioncserélők alkalmasak. Ha a III vagy IV általános képletű vegyületekben R szabad vagy monoszubsztituált aminocsoportot jelent, akkor ajánlatos ezt az aminocso porto* az eritromicilaminnal való reakció előtt védőcsoport' tál megvédeni, amelyet a reakció befejeztével új­ra lehasítunk. Védőcsoportként elsősorban a pep­­tidkémiából ismert aminosav-védőcsoportok jöhetnek számításba, például a benzil-, tritil- vagy a karbo­­benzoxikarbonil-csoport. b) Egy V általános képletű vegyületet - ebben a képletben R a fenti jelentésű, és R13 hidrcgéne­­zéssel lehasítható csoportot, például benzil-, benz­­hidril- vagy tritilcsoportot jelent - katalitikusán hidrogénezünk és egyidejűleg dekarboxilezünk. Az egyidejű hidrogénezést és dekarboxilezést előnyösen szerves oldószerben, 0 és 150 C° kö­zötti hőmérsékleten, előnyösen azonban szoba­­hőmérsádeten hajtjuk végre. Oldószerként elő­nyösen poláris szerves oldószerek, például alkoho­lok, észterek vagy dioxán jöhetnek számításba. Hid­­rog éne zésre alkalmas katalizátorként elsősorban 2 nemes fémek, például finom elosztású palládium vagy platina használhatók. Az la és Ib általános képletű vegyületek kívánt esetben szervetlen vagy szerves savakkal, például sósavval, hidrogénbromiddal, kénsavval, esetsavval, citromsavval, laurilszulfonsawal fiziológiailag elvi­selhető savaddiciós sóikká alakíthatók át. Az előállított vegyületek vagy az la, vagy az Ib általános képlettel egyértelműen nem fejezhetők ki, keverékek is lehetnek. A kiindulási anyagul használt II képletű eritro­micilamin az irodalomból ismert, és előállítását például a J. Med. Chem. 17. 105-107 (1974) közli. A III és IV általános,képletű aldehidek és acetálok ugyancsak ismertek az irodalomból, vagy az iro­dalomban leírt módszerekkel analóg módon előállít­hatok. Az V általános képletű kiindulási vegyületek a II képletű eritromicilamin és egy VI általános képletű telítetlen észter reakciójával állíthatók elő — ez utóbbi képletben R és R!3 a fenti jelentésűek, és Rj 4 hidroxil-, alkoxi- vagy dialkilaminocsoportot jelent -. A reakciót szerves szuszpendáló vagy oldó­szerben 0 és 150 C° közötti hőmérsékleten, elő­nyösen 20 és 120 C° közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. Oldó- vagy szuszpendálószerként alkoholo­kat, például etanolt, dioxánt, dimetilformamidot, dimetilszulfoxidot vagy ezeknek keverékeit hasz­nálhatjuk. Azokat a VI általános képletű telítetlen észtere­ket, amelyek képletében R,4 hidroxilcsoportot jelent, a VII általános képletű ecetsavészterek — eb­ben a képletben R és R, 3 a fenti jelentésűek - és hangyasavészterek bázisos kondenzálószer jelenlété­ben végrehajtott kondenzációjával állíthatjuk elő. Bázisos kondenzálószerként alkálifémeket, -hidride­­ket vagy -alkoholátokat használhatunk. Az így kapott enolok adott esetben alkilezőszerek­­kel, például diazometánnal, illetve dialkilaminokkal reagáltatva olyan VI általános képletű vegyületekké alakíthatók át, amelyek képletében R14 alkoxi­­csoportot vagy dialkilamino-csoportot jelent. Az la és Ib általános képletű eritromicin-szár­­mazékoknak és sóiknak értékes farmakológiai tulaj­donságaik vannak, elsősorban Gram-pozitív és Gram­­negatív baktériumokkal szemben hatásosak. A baktériumellenes hatást agar-diffuziós próbá­val és a sorozathígítási próbával határoztuk meg a Klein P. által leírt módszereket alkalmazva („Bak­teriologische Grundlagen der Chemotherapeuti­schen Laboratoriumspraxis”, Springer-Verlag, 1957, 53.-76. és 87.-109. oldalak). Különösen jó baktériumellenes hatásuk van még 03-5 Mg/ml koncentrációban is Staphylococcus aure­us SG 511 -gyei szemben az alábbi vegyületeknek: eritromicilamin és metoxiacetaldehid kondenzá­ciós terméke; eritromicilamin és glikolaldehid kondenzációs ter­méke; eritromicilamin és fenoxiacetaldehid kondenzá­ciós terméke; eritromicilamin és acetilaminoacetaldehid konden­zációs terméke; eritromicilamin és n-(m, m\ p-trimetoxibenzoil)­­-amino-a cet aldehid kondenzációs terméke; eritromicilamin és o-toluilaminoacetaldehid kon­denzációs terméke; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom