175105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szőlő lugasművelésére
11 175105 ményét érzékeltettük. A támszerkezetet itt vékonyabb 19 huzallal egészítettük ki, amelynek a t terepszint feletti f magassága kb. 20 cm. A második évben, célszerűen március közepe-vége táján, a 10 biztosítócsapon levő, a fent említett 12 cservesszőt két (világos) 14, 15 szemet tartalmazó 13 csercsapra vágjuk vissza, míg a 7 tőkefejen az első évben meghagyott hajtásból kifejlődött vesszőt egy (világos) 16 szemet tartalmazó 17 biztosítócsapra vágjuk vissza, lehetőleg úgy, hogy a 16 szem kifelé (a sorköz felé) irányuljon. Ezzel egyidejűleg levágjuk az előző évi csonkot, amiből a hajtás kinőtt, vagyis amely a nemes részből elszáradt. Ezt azért helyes a második évben elvégezni, mert a csonk belseje az első évben üreges, és ha az üregbe víz kerül, bekorhad, elsősorban azért, mert be van takarva. Ha viszont az első évben vágnánk le, előfordulhatna, hogy a hajtást megsértjük. Amikor a hajtások a négy-öt leveles nagyságot elérték — rendszerint május elején, május 5. körül —, hajtásválogatást végezzünk el az alábbiak szerint: a 13 csercsapon levő, a 15 szemből kifejlődött alsó hajtást letöijük, mert erre a továbbiakban nincs szükség. A 7 tőkefej ismét több (két-három) hajtást hozhat. Ezek közül egy szálat hagyunk meg, mégpedig azt, amelyik középtájon, felsőállásban van. Ezt a hajtást a 2. és 13. ábrán szaggatott vonallal jelöltük, és 18 hivatkozási számmal láttuk el. Ezek után a 6 tőkén három hajtás maradt: az egyik a 13 csercsap felső 14 szeméből, a másik a 17 biztosítócsap 16 szemből nőtt ki, a harmadik pedig a fent említett 18 hajtás. E hajtások a tenyészidő végére 8—15 mm vastagságúak, s kötözésüket két-három alkalommal — célszerűen május közepén, június közepén, majd július közepén — célszerű végrehajtani. A hajtásokat lazán kötözzük a 2, 3 és 4 huzalhoz, hogy vastagságukhoz megfelelő hely legyen. A 13 csercsap 14 szeméből kinőtt (nem ábrázolt) hajtást függőleges helyzetben célszerű felkötözni. A harmadik kötözéssel egyidejűleg végezhetünk tetejézést, de a hónaljhajtások kitörésénél ügyeljünk arra, hogy a tetejezés alatt egy-két hónaljhajtás megmaradjon, s ezen keresztül a növekedés biztosítva legyen, különben a szemek kifakadnak, ami a következő évi termés rovására megy. A 3. és 14. ábrán az 1. és 12. és 2. és 13. ábra szerinti szőlőkultúrán a 3. évben végzendő műveleteket és azok eredményét érzékeltettük. A támszerkezetet itt a 2 és 3 huzalok között, a t terepszinttől mintegy 65 cm-es g magasságban húzódó vékonyabb 20 huzallal egészítettük ki. Március közepe-vége táján a 13 csercsapon levő, a 14 szemből az előző évben nőtt hajtásból kifejlődött és felkötözött vesszőt 21a termőcsapra metsszük. (A későbbiekben ezt nevezzük lugastörzsnek.) A 21a termőcsapnak a t terepszinttől mért h hossza kb. 80 cm legyen, tehát a vágást a középső 3 huzal alatt hajtjuk végre úgy, hogy a vágás alatt levő 22 szem a 3 huzal alatt mintegy 10 cm-es i távolságra legyen. A 17 biztosítócsapon levő, a 16 szemből kinőtt hajtásból kialakult 23 cservesszőt két 24, 25 szemes csercsapra vágjuk vissza, a 2. és 13. ábrán 18 hivatkozási számmal jelölt simavesszőt pedig egy (világos) 27a szemre, lehetőleg úgy vágjuk vissza, hogy a szem kifelé (a sorköz felé) irányuljon, miáltal kialakítottuk a 28a biztosítócsapot. Az első kötözés május 10. körül esedékes, és ekkor célszerű végrehajtani a hajtásválogatást is az alábbi módon: a 21a termőcsap alsó részén levő hajtásokat szedjük le úgy, hogy csak a négy felső 22, 27, 28, 29 szemből kinőtt hajtás maradjon meg. A 7 tőkefej ezideig üresen maradt részén a rejtett rügyből kifakadt esetleges hajtást hagyjuk meg, a többit válogassuk le. Szedjük le az egy szemből kifakadt több hajtást, hogy csak egy maradjon. Ezek után egy 7 tőkefejen négy hajtás maradt: kettő a 26 csercsapon, egy a 28a biztosítócsapon, és egy közvetlenül a 7 tőkefejen; ugyancsak négy hajtás van a 21a termőcsapon. A második kötözés — és az esetleges hajtásválogatás, mivel számolni kell azzal is, hogy egy-egy hajtás mellett ismét megjelennek újabb hajtások, amelyeket le kell szedni - a virágzást megelőzően, május 25. körül esedékes. A 21a termőcsapon levő hajtások kötözését oly módon végezzük, hogy amennyiben azt tapasztaljuk, hogy az első világos szem befelé áll, a hajtásokat kb. 45°-os szögben kötözzük a 3 huzalhoz, a többi hajtásokat pedig - amelyeken a szemek kifelé állnak - függőleges irányban kötözzük fel. A 21a termőcsap felülről számított harmadik 27 szeméből kinőtt hajtást is kb. 45°-os szögben kell felkötözni; ezt a hajtást szánjuk a negyedik (jövő) évi termőkarnak. A hajtás arra irányuljon, amerre vezetni kívánjuk, vagyis a jelen esetben a 3. és 14. ábra szerinti helyzetben balról jobbra, a 3 huzalra. A 7 tőkefej 26 csercsapjának felső, a 25 szeméből kinőtt hajtást ugyancsak balról jobbra mutató irányban, 45°-os szögben kötözzük a 2 huzalhoz; ez is negyedik évi termőkart fog képezni. A többi hajtást függőlegesen kötözzük fel. A második kötözéssel egyidejűleg leszedjük a hónaljhajtásokat és termésritkítást is végzünk úgy, hogy a 21a termőcsap négy hajtásán célszerűen egy-egy, összesen legfeljebb hat fürtöt hagyunk úgy, hogy egy-egy hajtáson legfeljebb egy-két fürt legyen. A harmadik kötözés június végén esedékes; ekkor a hónaljhajtásokat is leszedjük. A negyedik kötözést július közepén hajtjuk végre, a következőképpen : miután ekkorra a hajtások már a 4,0—5,0 m, vagy akár ezt meghaladó hosszúságúak, a 7 tőkefej 26 csercsapján levő, a felső 25 szemből kinőtt hajtást — amit mint a következő (negyedik) évi termőkart előzőleg már 45°-os szögben felkötöztünk — az alsó 2 huzalhoz teljes hosszában hozzákötözzük. Ilyen hajtáshosszúság mellett előfordul, hogy a hajtás akár a harmadik - tehát az adott tőkétől mintegy 4,0 m-re (az 1. és 12. ábrán 2a távolság) - tőkéig, vagy azon túlnyúlik, és ott kell kötözni. Hasonlóképpen vezetjük és kötözzük fel a középső 3 vezérhuzalhoz a 21a termőcsapon levő, és előzőleg 45°-os szögben felkötözött, a 27 szemből kinőtt hajtást is, amelyen már egy vagy két fürt termés van. A vezérhuzalhoz viszonyított, jobbra 45°-os vezetés célja egyébként az, hogy a hajtásokat már ezzel is a megfelelő irány felé növekedésre kényszerítsük, mert a következő évben ezek fogják képezni a termőkarokat. A kötözés július közepén eszközölt végrehajtása két szempontból fontos: egyrészt a hajtás ebben az időpontban a leghajlékonyabb, tavasszal a vessző megroppanhat, a rostok'roncsolódhatnak; másrészt a kö-12 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
